A tíz éves Dongót szülei és keménykezű edzője élsportoló tornásznak szánják. Akárcsak edzőtársainak, ez élete és nappala, teste pedig tele van a fegyelmezéshez "szükséges" kék-zöld foltokkal. Tizenhárom éves korában első kitörési kísérletként megszökik egy nagy bajnokság előtti versenyről. 19 évvel később megérkezik egy modernül felszerelt kanadai edzőközpontba. Tornász gyerekek edzését bízzák rá. Magával hozott stílusa és beidegződései miatt azonban kérdésessé válik, hogy be tud-e illeszkedni ebbe az új világba, képes-e megfelelni az új kihívásoknak. Elsősorban saját feldolgozatlan múltjával, gyökereivel kell szembenéznie - a tornaterem falai közt töltött örömtelen gyerekkorral és a múlt kísérteteivel. A film érdekessége, hogy a szereplők önmagukat játsszák: Hajdu Zoltán Miklós és Kyle Shewfelt az életben is tornászmester és tanítványa, Shewfelt a 2004-s olimpián talajon aranyérmet nyert.
A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.
Glasgow-ban több munkást is elbocsátanak a hajógyárból. Köztük van Frank (Peter Mullan) és egy-két barátja. Frank nem tud mit kezdeni magával, miután nem járhat dolgozni, így felszínre kerülnek a magánéleti problémái a feleségével, a fiával és a hétéves korában elhunyt másik fiával. Egy nap elhatározza, hogy átússza a La Manche csatornát. A felkészülésben, amely során közelebb kerül családjához is, segítik a barátai és egy kínai vendéglős.
Aznap este, hogy megérkeznek az elhagyatott helyen fekvő tóparti házba, Marit és barátait elrabolja egy szökött rab és a bandája. Az ezt követő borzalmak után a rémült és sorsára hagyott Mari egyetlen reménye, hogy vissza tud jutni a szüleihez, Johnhoz és Emmához. Balszerencséjére azonban támadói véletlenül pont azon a helyen kérnek szállást, ahol a lány biztonságban lehetne. Amikor a családja értesül a tragédiáról, gondoskodnak arról, hogy megbánják a napot, amikor betértek balra az utolsó házba.
2004-ben Hope Ann Greggory amerikai nemzeti hős lett, amikor megnyerte a bronzérmet a női tornacsapattal. Ma ő még mindig ugyanabban a kisvárosban él, elkeseredetten, sehova sem jutottan. A múltban ragadt Hope még mindig helyi hírességnek számít a helyiek szemében. Most azonban egy fiatal a városból arra készül, hogy ígéretes tornász karriert fusson be, és letaszítsa őt ebből a nyeregből.
Chris és Tory profi atléták, akik az 1976-os olimpiai játékokon találkoztak először. A két lány között mély barátság, sőt, szerelem alakul ki, Chris ezért Tory edzőjének csapatához szegődik. A férfi kezdetben gyengének és tehetségtelennek tartja és ellenzi, hogy Toryval töltse minden idejét, küzdelmét és akaraterejét látva azonban hamarosan felfedezi benne a bajnokot. A nagy fizikai nyomás hatására érzelmeik összezavarodnak, ezért különválnak, Chris pedig edzője mellett más férfiakkal is találkozgatni kezd. Az 1980-as olimpiát megelőző pánamerikai játékokon ellenfelekként találkoznak újra; tudják, hogy ez a verseny sokkal többről szól a győzelemnél. Testükre és akaraterejükre életük legkeményebb próbája vár.
Erez, az izraeli úszószcéna feltörekvő csillaga egy bentlakásos iskolában tartott isten háta mögötti edzőtáborba érkezik, ahol a versenyt megnyerő belépőt kap az olimpiára. Ott találkozik a gyönyörű és tehetséges Nevóval, aki tudatalatti vágyakat ébreszt benne. Úszóedzőjük azonban nem hisz a versenyzők közötti barátságban. Figyelmezteti Erezt, hogy tartsa távol magától Nevót, ám Erez képtelen erre, és továbbra is túlságosan vonzódik hozzá. A gyakorlatok között megpróbál az érzései szerint cselekedni, és lassacskán ráébred, hogy sokkal fontosabb számára Nevo szívének elnyerése, mint az éremszerzés.
1936. A náci Németország a berlini nyári olimpiára készül. Gretel Bergmann magasugró bajnok is, méghozzá nagy reményekkel és nagy eredményekkel a háta mögött. A német élcsapat tagja, a legesélyesebb arra, hogy aranyérmet szerezzen a Birodalomnak. A gond csak az, hogy zsidó.
Greg Louganis olimpiai érmes műugró sportbalesete, melyet a verseny élő közvetítésében a nézők is láthattak, az egész világot megrendítette. Greg azonban már korábban is nagy vihart kavart környezetében különlegességével. Örökbefogadott gyerekként egyetlen esélye nevelőapjánál az volt, hogy hírnevet szerez a családnak. Hamarosan az olimpia legnagyobb esélyesévé vált, miközben magánéletében súlyos titokkal kellett együtt élnie. Mint az Államok egyik férfiideálja próbálta eltitkolni homoszexualitását, de a HIV-fertőzés végül leleplezte.