Godard negyedik játékfilmje, amelynek alapját Marcel Sacotte bíró prostitúcióval kapcsolatos kutatásai adták: egy nagyon átlagos mai nő a mindennapi élet nyomására, anyagi okokból prostitúcióba kényszerül, s mint adásvétel tárgya végül értelmetlenül életét veszti. A mártíromság 12 stációjára bontva és a legkülönbözőbb utalásokkal gazdagítva elevenedik meg előttünk, Nana élete...
A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.
A történet egy korunkbeli olasz városban játszódik. "Az Ismeretlen"-t Irenanak hívják. Évekkel ezelőtt Ukrajanából érkezett Olaszországba. Életére ma is rávetül a múlt árnyéka, miközben a helyét keresi a jelenben. A két idősík szoros összefonódásából apránként egy rejtélyes, feszültségekkel teli történet bontakozik ki. Ki is valójában Irena? A lány sok hozzá hasonló társával együtt menekült el Kelet-Európából. Miután túlélte a drámai és kegyetlen utazást, gátlástalan emberek könnyű prédája lett. Kimondhatatlan kegyetlenségekben és megaláztatásokban volt része, amelyeket nem tud kitörölni az emlékezetéből. Csak egyetlen szép emléke maradt: egy melankolikus, szívbemarkoló, régi szerelem.
Dr. Robert Elliott jóképű, megnyerő személyiségű pszichiáter, jól menő rendelővel a divatos East Side-on. Az egyik páciense Kate Miller, a rendkívül vonzó, dús erotikus fantáziával megáldott hölgy, akit a férje elhanyagol. A lélekbúvár azt tanácsolja neki, hogy csalja meg a férfit. Kate éppen a szeretőjétől távozik, amikor a liftben brutális kegyetlenséggel meggyilkolják. A szemtanú egy call girl, aki felismerné a gyilkost. Ő az egyetlen, aki segíthetne a az áldozat fiának, Peternek a nyomozásban, legalább is amíg életben van. A nyomok a pszichiáter rendelőjébe vezetnek.
Liu Jiant (Jet Li), a kínai kormány egyik legkiválóbb titkosügynökét Párizsba küldik, hogy Jean-Pierre Richard francia rendőrfelügyelővel együttműködve letartóztassanak egy kínai drogbárót. Az akció azonban kudarcot vall, és a becstelen gallok Liut vádolják, hogy megölte a drogbárót. Az ügynök hamar rájön, nem tehet mást, meg kell oltalmaznia Jessicát (Bridget Fonda), az egyetlen szemtanút, hogy bizonyíthassa ártatlanságát. A szokatlan párosnak azonban nincs könnyű dolga az utánuk küldött bérgyilkosokkal.
Henry Chinaski költő és alkoholista. Los Angeles bárjaiban éli életét, nap mint nap leissza magát. Wanda Wilcox a szerelmi bánatát próbálja tartósan italba fojtani. A társadalom perifériáján tébláboló két bártöltelék útja keresztezi egymást. Egyikük sem vár már semmit az élettől, a napi alkoholadag megszerzésén felül. Kettejük barátsága azonban minden igyekezetük ellenére egyre mélyebb érzéseket kavarnak fel bennük. Egyik nap azután találkoznak Tully Sorensennel, aki ki akarja adni Henry néhány költeményét. Felcsillan a remény a változásra.
Porter egyszerű, törvénytisztelő tolvaj. Végzi a munkáját, szereti a feleségét: nem tör nagyra. Amikor egy ravasz terv segítségével ő és társa megszerzi egy kínai banda pénzét, akkor sem jár más az eszében, mint hogy tisztességes osztozkodás után mindenki élvezze nyugodtan munkája gyümölcsét. Partnerének azonban más ötlete támad. Porter felesége segítségével átveri a gyanútlan gazembert és megpróbálják megölni őt, ám a látszat ellenére Porter nem hal meg. Felgyógyul és úgy dönt, nagyobb gazember lesz, mint valaha volt. Bosszút akar állni feleségén és árulóján, de valahogy nem megy neki a nagystílűség. Kezdi úgy érezni, hogy az egész alvilág összeesküdött ellene: vagy az is lehet, hogy a csapda, amit nemrég neki állítottak, csak egy még nagyobb szabású, még bonyolultabb terv része. És a szálakat valaki más mozgatja
A film középpontjában két elmebeteg sorozatgyilkos áll Henry és Otis. A történet ott kezdődik hogy Otis testvére, Becky beköltözik apró Chicagói lakásukba, megzavarva ezzel a két férfi bűncselekményeiben kiélt szexuális viszonyát.
Áthelyezik Alaint, a kiváló mérnököt, emiatt a feleségével Bénédicte-vel másik városba költöznek. Egyik este meghívják vacsorára Alain új főnökét és feleségét. Az még hagyján, hogy a Pollock-pár késik, de a főnök felesége, Alice kezdettől fogva furcsán viselkedik. Később az asztalnál jelenetet rendez, a férje vélt vagy valós félrelépéseit emlegetve fel a megdöbbent ifjú pár előtt. Másnap újabb meglepetés éri Alaint, amikor Alice felkínálkozik neki. Harmadnap megint beállít hozzájuk az asszony, majd a vendégszobában fejbe lövi magát. Mindeközben egy lemming miatt eldugul a lefolyó.
Nem akadt, aki megfékezze Dillingert és bandáját. Nem volt börtön, mely bezárhatta volna őt. Lefegyverző bája és vakmerő szökései megkedveltették a gengsztert csaknem mindenkivel, a barátnőjétől, Billie Frechette-től az amerikai közvéleményig, amely nem igazán szimpatizált az országot a válságba taszító bankokkal. Ám miközben Dillinger bandájának - köztük a szociopata Baby Face Nelsonnak - kalandjai sokakat tiszteletteljes borzongással töltöttek el, Hoovernek az az ötlete támadt, hogy a bandita elfogását használja fel arra, hogy a Nyomozóhivatalt az országos rendőrség szintjére emelje, amiből aztán az FBI lett. Ő tette Dillingert Amerika első számú közellenségévé, és bevetette ellene a fess Melvin Purvist, "az FBI Clark Gable-jét." Ám Dillinger és bandája túljárt Purvis embereinek eszén a hajszák és fegyveres összecsapások során. Csak a nyugati bűnüldözők toborzása és a nagyívű árulások megszervezése nyomán lett esélye Purvisnak arra, hogy behálózza Dillingert.
Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus a posztimpresszionizmus kiemelkedő mestere s egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége, aki 1885-től Párizs éjszakai mulatóiban élte különös, önpusztító életét. "Az a drámai tárgyilagosság, az a könnyelmű fintor, az a karikatúra felé hajló kesernyés derű, amely a nagy művész munkáját jellemzi, áthatja ezt a filmet is" (Újvári Imre), amely hőse nőkapcsolataira koncentrál. A gyerekkori balesetben eltört s fejlődésben visszamaradt lábai miatt gnómnak ható festőt kitűnő jellemszínész játssza (lábait felkötötte és térdére szerelte a gyerekcipőket). A dizőzt alakító Gábor Zsazsa mellett Toulouse-Lautrec filmbeli keze is magyar: Vértes Marcel mesteri keze "alakítja".
Vanessának, a kissé zavaros fejű tinilánynak tele van a feje kalandokkal. Arra azonban legrosszabb álmában sem számított, ami történik vele: autóstop közben útitársa, a látszólag szimpatikus pszichológus váratlanul meg akarja ölni. Vanessának sikerül egy apró pisztollyal megsebesíteni a férfit, aki azonban feltartóztathatatlanul a nyomába ered...
Los Angeles, 1954. A Mulholland negyed meredek lejtőjének tövében egy hulla hever. A rendőrség mostanában egyre gyakrabban bukkan kétes hírnévnek "örvendő" áldozatokra ezen a környéken. Valaki az igazságszolgáltatást a saját kezébe véve, szép sorban "kivégzi" a rosszfiúkat. Max Hoover nyomozó a vezetője annak a rendőrségen belül "másodállásban" működő csoportnak, akik a város legkeményebb gengszterei ellen indulnak hadba. A zsaruk saját hatáskörükben döntik el, ki az, aki megkapja az egy útra szóló menetjegyét a halálba. Azoknak irány a Mulholland Falls.
La Salle. Álmos kisváros Louisiana mocsárvidékén, az amerikai Délen. Fülledt, párás, nyomott a levegő. Az erdő éjszakájának csendjét lövések verik fel. A nő hullája arccal a vízben fekszik. A borostás és másnapos seriff, Darl (Billy Bob Thornton) érdektelen tompaságát undor váltja fel, amikor megtudja, hogy az áldozat nem nő, hanem egy transzvesztita férfi volt. Mégis egyre jobban belebonyolódik az ügybe, amit a helyi kiskirályok, a bíró (Wiliam Devane) és a politikusok el akarnak tussolni. Meg kell tudnia, miért fontos a hatalamon lévőknek a hallgatás, mi volt az indíték: a politika, a szex, a perverzió... És mi az ő indítéka, amiért undora ellenére egyre elszántabban kutat az áldozat, annak felesége (Patricia Arquette) és saját múltjában?
Valahol az osztrák határ közelében a semmi közepén áll egy benzinkút. A környéken nincs élet, ami épp kapóra jön egy vállalkozónak, aki lányok svájci futtatásából él és a tranzitmegállóban nem hívja fel a lányokra a figyelmet. A gengszter megtartotta a kúton dolgozó öreg alkoholistát, Istvánt és két-három hetente a töltőállomás érintésével indítja útnak külföldre a kis háremét. A forró nyári semmittevésbe váratlanul toppan be István rég nem látott fia, akit az anyja hagy hátra a megdöbbent férfinak. Ugyanekkor a legújabb fuvar lerobban a benzinkúton és a Svájcba tartó lányok sofőrjeikkel napokra ott ragadnak Istvánnal és fiával. Az érzelmek mellett jól őrzött titkok is a felszínre törnek.
Tíz évvel ezelőtt egy tragédia örökre megváltoztatta a Harmony nevű kisváros életét. Tom Hanniger, a tapasztalatlan szénbányász súlyos balesetet okozott az alagutakban, mely során öt bányász vesztette életét, s az egyetlen túlélő Harry Warden is tartós kómába esett. Pontosan egy évvel a szörnyű eset után épp Valentin napon Harry hirtelen magához tér és brutálisan meggyilkol huszonkét embert egy csákánnyal, mielőtt őt is megölnék. Napra pontosan tíz évvel később Tom Hanniger visszatér Harmonyba, bár még mindig kísértik az általa okozott halálesetek. Tom megpróbálja jóvátenni a múltat, sőt eddig tisztázatlan érzelmei is feltörnek ex-barátnője, Sarah iránt, aki időközben hozzáment Tom egykori jóbarátjához, Harmony jelenlegi sheriffjéhez, Axelhez. Sokévi nyugalom után azonban ezen az éjszakán ismét felbukkan valami a város sötét múltjából
Mit tehet az ember, ha élete semmit sem ér? A mázsás felesége mindenkivel megcsalja, a munkahelyén semmibe veszik, még a csövesek is leugatják? Ráadásul mind az arab terroristák, mind a városlakók (akik egy apokaliptikus szekta tagjai) rá vadásznak? Természetesen szemrebbenés nélkül legyilkol mindenkit.