Oskar Schindler üzletember igaz története arról, ahogy megmentett több mint ezer zsidó életet a náciktól, a második világháború alatt a németek által megszállt Lengyelországban.
1983-ban a tizenhét éves Elio Észak-Olaszországba érkezik a nyári szünetre, ahol megismerkedik Oliver-rel. A férfi és a fiatal srác sok közös élményt osztanak meg, míg végül romantikus kapcsolat alakul ki közöttük.
1947-et írunk, és John Forbes Nash jr. megérkezik a Princeton egyetemre, hogy matematikát tanuljon. A titokzatos nyugat-virginiai zseninek sem pedigrés iskolai múltja, sem pénze nincs ahhoz, hogy bekerüljön az elit diákok körébe. A matematika szakon könyörtelen verseny folyik, és sokan szívesen látnák Nash bukását. Mégis épp a rivalizálás adja meg neki a kellő lökést: egy este a helyi bárban megfigyeli, hogyan versengenek a fiúk egy szőke lányért, és az ötlet, mely oly régóta kísérti, megfogan. Megírja dolgozatát a játkelméletről - a versengés matematikájáról -, mely bátran szembeszegül Adam Smithnek, a modern közgazdaságtan atyjának doktrínáival. 150 éve elfogadott gondolatvilága hirtelen idejétmúltnak tűnik, és Nash élete örökre megváltozik. Ám szívére másfelől is vár feladat. Megismerkedik a gyönyörű és ragyogóan okos Aliciával, aki Nasht egy számára eleddig teljesen ismeretlen fogalommal ismerteti meg: a szerelemmel....
Az Agojie - a csak nőkből álló harcosok egysége - története, akik az 1800-as években olyan képességekkel és hevességgel védték Dahomey afrikai királyságát, mint amilyet a világ még nem látott. Nanisca tábornok képzi az újoncok következő generációját, és felkészíti őket a harcra egy ellenség ellen, amely elhatározta, hogy elpusztítja életmódjukat.
A fiatal Robin Cavendish két kanállal habzsolja az életet, s az egészet csupán egy nagy kalandnak fogja fel. Amikor azonban tragikus módon lebénul, minden megváltozik. Gyönyörű felesége az orvosok tiltása ellenére hazaviszi őt a kórházból. Elkötelezettségével, kitartásával és a köztük lévő szoros kapcsolattal sikerül a történtek ellenére lelket öntenie a férfiba.
Az állástalan, háromgyermekes Erin (Julia Roberts) végső elkeseredésében meggyőzi Edet, alkalmazza őt az ügyvédi irodájában. A jogban járatlan nő egy nap ráakad néhány, a telekkönyvi iratok közé helyezett orvosi leletre. Nem érti az összefüggéseket, ezért nyomozni kezd. Hamarosan hihetetlen következtetésekre jut: egy óriáscég gátlástalanul szennyezi egy kisváros vízkészletét, ami súlyos betegségeket okoz az ott lakók körében. Erin házról házra járva több mint hatszáz panaszos aláírását gyűjt össze, és Eddel karöltve megnyeri az USA történetében pereskedés útján kifizetett legnagyobb anyagi kárpótlást: 333 millió dollárt.
1967-ben a helyi lakosság tiltakozó tüntetésbe kezd egy olyan rendőri művelet miatt, mely számtalan jó ember halálához vezetett. Ez lesz az Egyesült Államok történelmének egyik legnagyobb civil felkelése.
A könyvkereskedő William Thacker csendesen éli az elvált, csalódott férfi életét, míg a világhírnév be nem toppan ajtaján. Anna Scott, a híres amerikai színésznő nem csak a mozivásznon csodás. William el sem hiszi szerencséjét, amikor véletlenül másodszor is találkoznak. Ezt már nem szabad annyiban hagyni! Lassan megismerik egymás életét, amely meglehetősen szokatlan a másik fél számára. Mivel Annát mindenhova szenzációhajhász újságírók hada kíséri, kapcsolatuk nem sokáig marad titokban. Hamarosan feltűnik a színen a színésznő barátja, korántsem barátságos szándékkal.
A megtörtént eseményeket feldolgozó film Aileen Wuornos, az Egyesült Államok első női sorozatgyilkosának történetét mutatja be. Wuornos kegyetlen gyermekkorának következményeként tizenhároméves korára prostituált lesz. Floridában "országúti prostiként" keresi a kenyerét, kuncsaftjai zömét kamionosok teszik ki. Egy bárban összeismerkedik Selbyvel, szerelmes lesz. Mivel állást nem talál, kénytelen tovább folytatni az ősi mesterséget. Amikor egyik vendégével elfajulnak a dolgok, önvédelemből lelövi a férfit, s ezzel gyilkosságok tragikus sorozata veszi kezdetét. Két éven belül hét férfit öl meg, elmondása szerint, mindannyiukat önvédelemből. Végül hat gyilkosságot ismer be, melyért a bíróság halálra ítéli.
A három cimbora Skip szörfös boltja környékén lógatja a lábát. Tony, Stacy és Jay azon filózik, hogy lehetne a vízi móka élményét átmenteni a betondzsungelbe. A három srác csatlakozik a Z-fiúk csapatához, akik délutánonként gördeszkázással ütik el az időt. Vakmerő lelkesedéssel vetik bele magukat a deszkázás felturbósításába. Szédítő szörfös mozdulataiknak hála a fiúk teljesen új dimenziókat fedeznek fel az aszfalton. A világ ráharap az új deszkás őrületre, a Z-fiúkból pillanatok alatt élő legenda lesz, ám a hirtelen jött hírnévnek megvan az ára.
Sean Porter fegyőrként dolgozik az egyik Los Angeles-i javítóintézetben. Elkeseredéssel tölti el, hogy a szabadlábra került fiatalok többsége rövid időn belül újra a börtönben köt ki, vagy erőszakos halált hal az utcán. Munkatársával, Malcolm Moore-ral a maguk módján próbálják önuralomra és felelősségtudatra nevelni a srácokat. Szeretnének összehozni egy amerikaifutball csapatot, ám a szezon kezdetéig alig négy hetük van. A feladat hatalmas kihívás elé állítja a fiatalokat. Porter vezérletével megtanulják az akaraterő, a kitartás és a kölcsönös tisztelet fontosságát.
1931-ben Nyugat-Ausztráliában a fehérek társadalma bevezette, hogy a bennszülött gyermekeket elszakították anyjuktól és egy intézetben úgynevezett fehér szokások szerint nevelték őket a "könnyebb beilleszkedés" érdekében. Ez történt a főszereplő 3 leánytestvérrel is, akiket lelki és testi fenyítések mellett arra próbáltak "tanítani" hogy felejtsék el eredeti családjukat. Csak így válhatnak ugyanis "igaz fehérekké". Gracy és Daisy, a két kisebb leány Molly-ra, idősebb testvérükre támaszkodva elhatározza, hogy visszaszöknek édesanyjukhoz. Megkezdődik az 1200 mérföldes út, a menekülés a könyörtelen üldözők elől, víz és élelem nélkül. Egyetlen támpontjuk az a kerítés, amit a kormány építtetett, hogy megállítsák a területen a katasztrofális nyúlszaporulatot. Molly emlékében élénken él a kép, amint anyja e mellett a kerítés mellett roskadt össze, mikor elszakították őket tőle.
A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.
Mark Chopper Read az eredeti történeteirõl ismert "nagy mesemondó", amolyan ausztrál Háry János. Nagy dumás, egész életében rabolt, ölt és ült, aztán az egészet megírta két kötetben, amelyekbõl hatalmas bestseller lett. Chopper fõként drogdílereket gyilkolt, amely körülmény nagyban hozzájárult népszerűségének növekedéséhez (még a rendõrség körében is).
A megtörtént eseményeken alapuló film főszereplője Marty és Bobby, akik már évek óta együtt lógnak, bár Bobby szép lassan irányítása alá vonta a másik fiút. Egy duplarandin ismerkednek meg Lisával és Alivel, és hamarosan kölcsönös szerelem alakul ki közöttük. Ám hiába a látszólagos vonzalom, Bobby egy nap megerőszakolja Alit. A fiatalok ekkor úgy döntenek, megölik barátjukat.
A napokban elhunyt angol újságírót, Joe Strombelt (McShane) éppen gyászolják kollégái, nem sejtve, hogy a szerencsétlen zsurnaliszta félúton ragadt élet és halál között. Joe-nak ugyanis még küldetése van: le kell lepleznie a Londonban garázdálkodó rejtélyes tarot kártyás gyilkost. De hogyan is tehetné ezt, ha fizikailag már nem is létezik? Itt jön a képbe Sondra Pransky (Johansson), a nagyon is élő amerikai egyetemista lány, aki újságírást tanul, s londoni barátait érkezett meglátogatni. Egy másik amerikai, a bűvész Sid Waterman (Allen) előadását nézve meghökkenve veszi észre, hogy egyedül ő képes látni és hallani Joe-t. A félig-meddig néhai zsurnaliszta élete fülesét adja a céltudatos lánynak, aki egyből a sztori után veti magát, veszélyes kalandja során pedig Sid lesz segítőtársa.
Az egyetemista Emily Rose egyik éjszaka, amikor egyedül van kollégiumi szobájában, hallucinálni kezd és elájul. Ahogy rosszullétei egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, Emily, hithű katolikus lévén az egyházhoz fordul segítségért. Az egyházi vizsgálat megállapítása szerint a lányt az ördög szállta meg, csak az ördögűzés segíthet. A szertartást a lány plébánosa, Richard Moore atya végzi. Amikor Emily a kegyetlen ördögűzés következtében meghal, az atyát bíróság elé állítják, és gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolják. A film megtörtént esetet dolgoz fel.
A film nem a háborúról szól, hanem arról, hogy micsoda bátorság kell ahhoz, hogy ne legyen háború. A megtörtént eset ihlette film Vostrikov kapitány (Harrison Ford) hősiességét követi nyomon, akit a hidegháború csúcsán a nukleáris rakétát hordozó tengeralattjáró, a K-19 parancsnokává neveznek ki, az eredeti parancsnok Mihail Polenin kapitány (Liam Neeson) helyére. Vostrikov azt a feladatot kapja, hogy villámgyorsan indítsa el első útjára a rosszul előkészített, nem megfelelően felszerelt tengeralattjárót - s nem számít, hogy milyen áron.
Chris és Annie, minden különbözőségük dacára, a legjobb barátnők. Békés és gondtalan kisvárosi életükre azonban árnyék vetül, amikor Annie férje leukémiában meghal. Chris, a helyi Women's Institute aktív tagjaként pénzgyűjtő akcióra ösztönzi társait a városi kórház javára. Ötlete látszólag hagyományos: készítsenek el egy naptárat, minden hónaphoz egy nő fényképével, klasszikus nőegyleti tevékenység közben, mint például a befőzés vagy a virágkötés. Valóban szokványosnak hangzik, de az ötlet rejt egy szokatlan részletet is: az asszonyok meztelenül szerepelnek a képeken. Ezzel egy csapásra a címlapokra kerülnek, Hollywood-i népszerűsítő körútjuk során talk show-kban lépnek fel és magazinok címlapjaira kerülnek. A nagy felhajtás és csillogás azonban Chris és Annie barátságát is próbára teszi