Az Amerikai irodalom Percival Everett Erasure című regényén alapszik, mely egy elkeseredett afroamerikai íróról, Monkról (Jeffrey Wright) szól, aki annak ellenére, hogy kritikailag többnyire pozitív visszajelzéseket kap, anyagilag sokkal kevésbé sikeresek a könyvei. Az viszont tény, hogy részéről hiányzik is az igyekezet, ugyanis már teljesen elege van abból, hogy minden második (afro)amerikai bestseller a feketék identitását vizsgálja történelmi vagy szubkulturális szempontból. Egy nap azonban úgy dönt, hogy meghackeli a rendszert: álnéven, egy menekült bűnöző identitását magára öltve ír egy olyan "önéletrajzi" regényt, mely minden előbb említett konvenciónak megfelel. Meglepetésére (?) a regényt felkapja a média, sőt még arra az irodalmi díjra is esélyes, ahol Monk a zsűri tagja.
1977-ben Harvey Milket beválasztották a San Francisco városának Felügyelői Testületbe, így ő lett az első olyan választott, magas közhivatali tisztséget betöltő ember Amerikában, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. Győzelme nemcsak meleg jogi szempontból volt jelentős; egységbe kovácsolta a politikai spektrum különböző szereplőit, a nyugdíjasoktól kezdve a szakszervezeti dolgozókig. Harvey Milk alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, szomorúan korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt.
Todd Bowden tipikus amerikai tinédzser és kitűnő tanuló - amíg fel nem fedez egy sötét titkot: az ő városában, ráadásul a tőszomszédságában él rejtőzködve egy német háborús bűnös, Kurt Dussander. Todd rabjává válik a náci szörnyeteg rémtörténeteinek, ezért megzsarolja az öregembert: a hallgatásáért cserébe mindent fel kell fednie sötét múltjából. Ennek eredményeképpen azonban olyan ördögi erők szabadulnak el, melyeket lehetetlen féken tartani.
Az igazi tényfeltáró újságírók nagyon is halandók - így érzi ezt egyre jobban a saját bőrén John Kelso, a fiatal nagyvárosi magazinfirkász, akit a forró Délre küldtek szerkesztői. A festői Savannah városában pompás karácsonyi ünnepségre készül az egyik legbefolyásosabb helyi hatalmasság. A parti utáni órákban lövöldözés veri fel a város nyugalmát. Az újságíró szállítja a sztorit, sőt egyre mélyebben ássa bele magát a környékbeli intrikák világába... A bírósági teremben maratoni per készül. De hol marad az igazság?
Jane, a fekete bárénekesnő egy szép napon elhatározza, hogy otthagyja jól megszokott életét, és szerencsét próbál egy másik városban. Ekkor olvassa az újságban Robin hirdetését, aki útitársat keres. Jane egy kissé óckodva, de belemegy az utazásba. Az úton felveszik még Jane barátnőjét, Holly-t. A három nő az utazás során mélyebben megismeri egymást, s egyre szorosabb barátság alakul ki közöttük.
A Szenvedélyek labirintusa melodramatikus vígjáték Sexiliáról, Sadec-ről, a meleg iszlám terroristáról, Riza Niro-ról, Tiran uralkodójának meleg fiáról, és Quetiről, egy vegytisztító lányáról. Riza Niro, aki apja elől menekült el szigetükről Madridba, rájön, hogy Sadec és társai a nyomában vannak. Punk-rockernek álcázza magát, és beleszeret a káprázatos Sexiliába. Ez lesz Riza Niro első heteroszexuális kapcsolata. Eközben Queti, Sexilia "legnagyobb rajongója", segíti a lányt, hogy megszokja új életstílusát.
Telly (Julianne Moore) igyekszik túlélni azt, amit nem lehet: egy repülõgép-szerencsétlenég során elveszítette 8 éves kisfiát. A pszichológus (Gary Sinise), aki a legtöbbet segített neki, feladja a küzdelmet: bevallja a nõnek, hogy emlékeibõl és fájdalmából semmi sem igaz: sosem volt gyereke és így az nem is halhatott meg - mindez csupán az õ agyában létezett. Ezzel a tudattal még nehezebb együtt élni, mint a gyásszal. Ám a legnehezebb még hátra van.