A film kerettörténete 1945-ben játszódik, s a fasiszták bukásával kezdődő leszámolások kapcsán visszapillantásokban tárul elénk a századelőn egyszerre, de különböző sorban született és együtt felnőtt parasztfiúnak, Olmónak és Alfredónak, az uraság unokájának bonyolultan egymásba fonódó életpályája. 1918-ban, a háborúból hazatérvén, majd jövendőbelijeikkel együtt újra szentesítik barátságukat, Alfredo azonban cserben hagyja az ártatlanul gyerekgyilkossággal gyanúsított Olmót. Barátságuk megromlik, akárcsak Alfredo házassága, aki hagyja szabadon garázdálkodni a szadista fasiszta intézőt, Attilát; ez utóbbival csak Olmo mer szembeszállni, de miután fellázítja ellene a parasztokat, menekülni kényszerül.

1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bûnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelõtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelybõl kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - õ lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettõl fogva erõt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.

A megtörtént eseményeken alapuló film a II. világháború mélypontján kezdődik: napokkal azután, hogy Winston Churchill Nagy Britannia miniszterelnöke lesz, élete egyik legmeghatározóbb próbája előtt áll: elfogadja-e a náci Németországgal tárgyalt békeszerződést, vagy határozottan kiáll egy nemzet eszményei, szabadsága és függetlensége mellett. Miközben a megállíthatatlan náci seregek átmasíroznak Nyugat-Európán és egy közeli megszállás fenyeget, a felkészületlen lakosság, a szkeptikus király és az ellene szervezkedő pártja ellenére is Churchill-nek ki kell állnia a legsötétebb órán, lelkesítenie kell a nemzetet és megkísérli megváltoztatni a világtörténelem menetét.

Hecsedli százados (Jean Lefebvre) két hűséges társával rátalál végül az elveszett 7. századra. Nagy az öröm, ám máris indulhatnak vissza, hogy utat nyissanak a seregnek. Nem is sejtik, milyen kalandok várnak rájuk, amikor váratlanul felrobbantják mögöttük a hidat, elszakítva őket már megint a 7. századtól. De a legnagyobb csapás a hidat használó Krúzi mama, akinek haragja pusztítóbb, mint bármilyen háború, és aki a likvidált híd miatt most akcióba lendül...

Egy tengeralattjáró kapitánya és hadtáp tisztje mindent megtesz, hogy hajójuk a szárazdokkból visszakerüljön a második világháborús csatákba. Megjelenik azonban a színen - azaz a hajón - egy csapat gyönyörű ápolónő, új életet hoznak a rózsaszín tengeralattjáró szűk falai közé. A hirtelen haragú kapitány és az agyafúrt beosztott, Grant és Curtis csodálatos párosa, igazi klasszikussá tette ezt a filmet.

Két testvér a nagymama temetésekor megtudja, hogy a vér szerinti nagyapjuk nem az, akit nagyapjukként ismernek, hanem egy Zero pilóta(kamikaze), aki odaveszett a háborúban. Mivel senki nem mond róla nekik semmit, megpróbálják kideríteni a még élő bajtársak történetei alapján, hogy milyen ember is volt valójában, de ez nem is olyan egyszerű...

1941. december 7. A második világháború fordulópontja, a történelem egyik legvéresebb csatája: a japán légierő megtámadta Amerika csendes-óceáni flottáját. A támadás számtalan áldozattal járt, hatalmas pusztítást vitt végbe: sokáig tartott, míg az amerikai hadsereg kiheverte a csapást, és felkészült a visszavágásra. Ez a film e támadás és csata története, de egyben három fiatal története is. Akik, miközben a történelem a szörnyű, véres események közepébe sodorja őket, a saját életüket élnék - azt sem könnyű. Rafe és Danny a legjobb barátok: gyerekkoruk óta együtt szeretnének pilóták lenni. Mindketten katonák, mindketten Pearl Harborban állomásoznak. És mindketten ugyanazt a lányt szeretik. A japán gépek pedig elindultak Pearl Harbor felé.

Oskar különleges kisfiú, aki a 20-as években, Danzigban született és két apja is van. Harmadik születésnapjára kap egy bádogdobot, és ugyanekkor eldönti, hogy nem nő tovább. Innentől kezdve lehetetlen elválasztani imádott dobjától, ugyanis ha megpróbálják, hisztérikus sikítozásba kezd, és magas hangjával üvegtárgyakat tör össze. A gyerekkorban ragadva él meg mindent: a nőket, szülei elvesztését, a második világháborút...

A második világháború egyik legismertebb képét Ivo Dzsima szigetén készítették 1945 februárjában. Hat tengerészgyalogos közös erővel tűzi ki az amerikai zászlót az elfoglalt szigeten. Közülük hárman később elestek, három társuk végül hazajutott, de nem szívesen váltak a háború utáni propaganda eszközévé. Bradley őrmester sosem beszélt a hőstettéről, csendesen élt, és idős korában halt meg. A fia, John csak a temetése után tudja meg, hogy milyen esemény részese volt az apja. Nyomozni kezd, hogy megtudja, mi történt azon a napon Ivo Jimán.

1942 áprilisában Hitler hadba állítja tengeralattjáróit az Egyesült Államok ellen. A legtöbb amerikai nem is sejti, hogy a szövetségesek mekkora veszteségeket szenvednek el végig a Keleti Parton. Az amerikai haditengerészet ugyanis képtelen feltörni a németek rádiós kódjait, szinte vakon küzdenek támadásaik ellen. Megszületik hát egy titkos bevetés terve: útnak indítanak egy tengeralattjárót, hogy német felségjel alatt foglaljon el egy sérült német tengeralattjárót, az U-571-et, és szerezze meg a kódok feltöréséhez szükséges dekódert.

1944, június. A szövetséges erők fordulópont előtt állnak: egy hatalmas hadsereg parancsra vár Nagy-Britannia déli partajinál, hogy megkedhessék támadásukat, és visszafoglalják Európát a náci megszállóktól. Csak egyetlen ember áll az útjukban: Winston Chruchill, aki retteg attól, hogy újra abba a hibába essen, mint 1915-ben Gallipoliban, ahol több ezer fiatal katonát mészárolt le az ellenség. A hosszas háborúskodásban kimerült és depressziós Churchill már csak árnyéka annak az államférfinak, aki hősiesen állt ellen Hitler korábbi csapásainak. Miközben a hadsereg feszülten vár, hogy partot érjenek Normandiában, Churchill politikai ellenfelei keselyűkét várják, hogy darabokra szedjék. Vajon be tudja teljesíteni a sorsát, és képes lesz hősként bevonulni a történelembe?

Alain Corneau filmje Louis Gardel nagy sikerű regénye alapján készült, amely az író nagyapjának történetét meséli el. A férfi 1911-14 között Omar szultán törzsei elleni harcokban szerzett hírnevet. Ez a szuperprodukció, keletkezése pillanatában a legdrágább francia filmalkotás volt. A történet Charles Saganne-ról szól, aki paraszti származása ellenére gyorsan menetel előre a katonai ranglétrán. Fiatal tisztként Afrikába megy, hogy megvédjen egy erődöt a Szaharában. Ott beleszeret a gyönyörű Madeleine De Sainte-Ilette-be (Sophie Marceau), ám szenvedélyes kapcsolatukat hamarosan megzavarja a bennszülöttek elleni harcok kirobbanása. Saganne kivételes hősiességről és önfeláldozásról tesz tanúbizonyságot. Jutalomképpen Párizsba küldik különleges megbízatással, ahol találkozik Louise Tissottal, a híres írónővel. Saganne szerelmi kalandba keveredik vele, majd visszatér a Szaharába.