A Koreai Demilitarizált Övezetben holtan találnak két észak-koreai katonát, akiknek feltehetően egy dél-koreai katona lehetett a gyilkosuk. A nyomozásra tett erőfeszítések kudarcot vallottak, azonban a két ország vezetősége megállapodott abban, hogy az NNSC vizsgálja ki az ügyet. Svájci és svéd igazságügyi szakértőket küldenek a helyszínre. Összesen 16 töltényt találnak, 11-et az áldozatokban és 5 továbbit, pedig egy olyan típusú fegyverbe csak 15 töltényt lehet egyszerre tárazni. Viszont az igazság a gyilkossággal kapcsolatban egyszerűbb, mint amire számítottak, azonban sokkal tragikusabb, keserűbb.

Egy régi amerikai mondás szerint az épelméjűt csak egy hajszálvékony vörös vonal választja el az őrülttől. A távoli csendes-óceáni szigeten a Charlie század katonái ugyanezen a vonalon, az őrület határán egyensúlyoznak. A második világháború idején az egyik legvéresebb csatát a Salamon-szigetek birtoklásáért vívták az amerikaiak és a japánok. A Guadalcanal-szigeti partraszállással új fejezet kezdődött az összecsapásukban. A paradicsomi szépségű, buja növényzetű sziget lángoló pokollá vált. James Jones regényének filmváltozata.

Giovanna és Antonio nem sokkal azelőtt köt házasságot, hogy a férfit az orosz frontra küldenék. Antonio-t félholtan egy kedves orosz parasztlány, Mascia rejti el az orosz katonák elől. Miközben a férfi gondját viseli - természetesen - beleszeret. Antonio is hasonló érzelmeket táplál iránta, és hamarosan feleségül veszi. Az Olaszországban maradt Giovanna azonban egykori férje keresésére indul Oroszországba...

Market Garden hadművelet, 1944. szeptember. A szövetségesek megkíséreltek elfoglalni több stratégiailag fontos hidat Hollandiában a német vonalak áttörésének reményében.

1914 júliusában egy luxusgőzös fut ki Itália partjairól, hogy utolsó útjára kísérje a híres operaénekesnő, Tetua Edmea hamvait. A hajón ott vannak az elhunyt barátai és ismerősei, művészek, operaénekesek, sőt az uralkodó család tagjai is. A hajó gyorsan halad, a társasági élet is érdekesnek mutatkozik, de a harmadik napon egy szerb menekültekkel teli bárkára bukkannak. Hamarosan ők is belekeverednek a világháború első összecsapásaiba.

Ez a lebilincselő, provokatív dráma az utasokról, a személyzetről és a légiirányítókról szól, akik egyre fokozódó rettegéssel figyelték, amint a United Airlines 93-as járata a negyedik eltérített repülővé vált a legszörnyűbb terrortámadás napján, 2001 szeptember 11-én. Abban az alig 90 percben, amit a gép a levegőben töltött, a világ az erőszak új korszakába lépett. A filmesek az elátkozott gép fedélzetén és a földön történteket az utasok és a személyzet családtagjaival, repülésirányítókkal, a 9/11 bizottság tagjaival és más személyekkel készített interjúk alapján rekonstruálták tehetséges, ám javarészt ismeretlen színészek segítségével. A végeredmény egy valós időben játszódó, döbbenetes erejű krónika lett a modern és a régi világ pusztító erejű ütközéséről és a bátorságról, amely ebből a tragédiából született.

Egy feltörekvő riporter (Jesse Eisenberg), egy tapasztalt operatőr (Terrence Howard) és egy hitelét vesztett újságíró (Richard Gere) sötét és veszélyes küldetésbe kezd, amikor fel akarják kutatni Bosznia első számú körözött háborús bűnösét, a "Rókát". Az események azonban váratlan fordulatot vesznek, amikor egy ENSZ-megfigyelő összetéveszti őket a CIA fejvadász különítményével. Az életük riportja lesz - de vajon túlélik-e?

Ridley Scott, a Gladiátor és a Hannibal rendezője olyan hősnőről forgatott drámaian feszült, pergő akciófilmet, aki az elképesztő katonai szigor és a fizikai megterhelések ellenére is képes kitartani elhatározása mellett, hogy a férfiakkal egyanrangú katona váljon belőle. A katonai költségvetési bizottság elnöke arra kényszeríti a haditengerészet leendő parancsnokát, hogy a katonai szolgálatnál vezesse be a nők teljes egyenjogúságát. A kísérlethez a haditengerészet élgárdájának egyik gyakornokát, a SEALS-kommandó egyik tagját, Jordan O'Neil (Demi Moore) hadnagyot választja. Senki nem bízik a sikerben, mivel a kegyetlen kiképzés során a férfiak 60%-a kiesik a rostán. De O'Neil elszánta magát, mindenképp bizonyítani akar.

H. G. Wells (Világok harca, Az időgép) regényéből készült ez a klasszikus sci-fi, amely az eljövendő 100 év feltételezett történéseit dolgozza fel lebilincselő módon. Először egy évtizedekig elhúzódó világháború, majd az azt követő járvány tizedeli meg az emberiséget. A megmaradtak, akik azt sem tudják, ki és miért kezdte el a háborút, apró kommunákba tömörülve, középkori körülmények között élnek. Egy nap az egyik ilyen közösséghez látogató érkezik egy furcsa repülőgép fedélzetén, és azt állítja, hogy egy olyan szervezet megbízottja, amely fel akarja támasztani a civilizációt, és újra be akarja népesíteni a Földet. Áldásos tevékenységüknek hála ismét beindul a fejlődés, és a történet kezdete után 100 évvel az első ember el is indul a Hold felé. Mindeközben azonban a Földön lázadás tör ki a gyanúsan békés rendszerrel szemben.

Anwar, az egyiptomi származású vegyészmérnök Chicagóban él a családjával. A dél-afrikai szakmai kongresszusról hazafelé tartva a férfi eltűnik a repülőgépről. A terhes felesége, Isabella mindent megtesz, hogy megtalálja, ám nyomozása nem vezet sikerre. Szerencsére hamarosan segítőtársa akad Alan Smith, a politikai kapcsolatokkal rendelkező, hajdani főiskolás társa személyében. Alain megtudja, hogy Anwart terrorizmus vádjával letartóztatták és a CIA utasítására a tengerentúlra szállították. Egy CIA-ügynök utazik a harmadik világbeli országba, hogy kivallassa a gyanúsítottat.

David Grant (Kurt Russell) terroristaszakértő tudomására jut, hogy a hírhedt Hassan (David Suchet) minden eddiginél halálosabb ideggázbombát helyezett el egy 747-es utasszállító gépen. A kormány két lehetőség közül választhat: hagyják leszállni a gépet Washingtonban, amivel kockára teszik a város lakóinak az életét, vagy megsemmisítik a gépet a levegőben, de ezzel halálra ítélnek 400 utast. Austin Travis ezredes (Steven Seagal) azonban új javaslattal áll elő. Feljuttatná négytagú csapatát a fedélzetre és ártalmatlanítanák a bombát. De csak ketten jutnak fel a gépre, ráadásul elveszítik az összeköttetést a külvilággal.

2001. szeptember 11. szokatlanul meleg nap volt New Yorkban. Will Jimenónak, a kikötői rendőrség (PAPD) tisztjének megfordult a fejében, hogy kivesz egy szabadnapot és hobbijának, az íjászatnak hódol, de azután mégis úgy döntött, bemegy dolgozni. John McLoughlin őrmester, a PAPD köztiszteletben álló veteránja akkor már órák óta ébren volt, mivel minden reggel másfél órát kellett utaznia, míg beért a városba. A két férfi és kollégáik mind Manhattan központja felé tartottak, ahogy mindennap. Ám ez a nap más volt, mint a többi. A riasztásra elsőként reagáló PAPD csapat Manhattan központjából a World Trade Centerhez vonult. Öt férfi, köztük McLoughlin és Jimeno, bementek az épületekbe, és csapdába estek a romok alatt, amikor a tornyok összeroskadtak. Csodával határos módon McLoughlin és Jimeno életben maradtak, de hat méter mélyre temették őket a betontömbök és fémdarabok.