Egy ismétlõdõ rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat roninokat fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelõtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyõzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.
Az apolitikus amerikai Rick kávéházat vezet Casablancában. A bár szélhámosok, szerencsejátékosok és vízumra várók találkozóhelye. Váratlanul feltűnik Rick hajdani szerelme férjével, Victor Lászlóval. László egy koncentrációs táborból megszökött ellenálló, akit a nácik keresnek. Ilsa egy évvel korábban azért hagyta el Ricket, hogy a nehéz helyzetben férje mellett legyen. A románc ismét fellobban, a nő végleg szerelmével, a cinikus Rickkel akar maradni.
Egy iráni kislány csak pislogott, amint a rendszerek jöttek-mentek, a történelem újraíródott, a rockzene bűnös szenvedély lett, szabadelvű szülei pedig a civilizált Nyugat-Európába küldték. Bécsben idegen volt, idegen is maradt, majd a visszatérést választotta, hogy aztán saját hazájában se találja a helyét. Végül mindezt lerajzolta - így született meg a Persepolis.
A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.
A forradalmi történelmi dráma második része, amely az 1792. augusztus 10-től a rémuralom végéig, Robespierre kivégzésével történt eseményeket dolgozza fel.
Idilli francia kisváros a II. világháború poklában. A középkorú családfő bosszút áll a házát megszálló és a családját meggyalázó német katonákon.
Miután családját elvesztette, a megkeseredett, és gyilkossági ügye miatt üldözött amerikai diplomata (Dennis Quaid) belép a francia idegenlégióba, majd a szerb hadsereg zsoldosaként vesz részt a délszláv háborúban, hogy bosszút álljon családjáért. Hamarosan azonban válaszút elé kerül: örökre lelketlen mészárossá válik, vagy megpróbál segíteni egy terhes nőn, aki rajta kívül senkire sem számíthat. Igaz történet alapján.
A film 1982-ben, a szolidaritásmozgalom utáni rendkívüli állapot idején játszódik. Egy fiatal ügyvéd váratlanul meghal autóbaleset következtében, félbehagyva egy sztrájkszervezés miatt elitélt fogoly védelmét. Felesége rájön, hogy jobban szerette férjét, mint gondolta, és ezért segít új ügyvédet találni férje ügyfelének. Az új ügyvéd idősebb és hajlamosabb a kompromisszumokra, igyekszik elkerülni a konfliktust a hivatalos igazságszolgáltatással. A meghalt férj szellemként kíséri feleségét, és misztikus üzeneteket hagy számára. (port.hu)
Michael mindent jól kézben tart az életben: sikeres karrier a hadseregnél, gyönyörű feleség és két lánygyermek. Öccse, Jannik ide-oda sodródik, néha a törvénnyel is összeütközésbe kerül. Michaelt egy ENSZ misszió során Afganisztánba küldik, ahol eltűnik egy bevetésen - halottnak nyilvánítják. Sarah csak Jannikra számíthat, aki azonban minden rossz tulajdonsága ellenére képesnek bizonyul arra, hogy felelősséget vállaljon önmagáért és a családért. Hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy közös szimpátiánál többet éreznek egymás iránt.
Ridley Scott, a Gladiátor és a Hannibal rendezője olyan hősnőről forgatott drámaian feszült, pergő akciófilmet, aki az elképesztő katonai szigor és a fizikai megterhelések ellenére is képes kitartani elhatározása mellett, hogy a férfiakkal egyanrangú katona váljon belőle. A katonai költségvetési bizottság elnöke arra kényszeríti a haditengerészet leendő parancsnokát, hogy a katonai szolgálatnál vezesse be a nők teljes egyenjogúságát. A kísérlethez a haditengerészet élgárdájának egyik gyakornokát, a SEALS-kommandó egyik tagját, Jordan O'Neil (Demi Moore) hadnagyot választja. Senki nem bízik a sikerben, mivel a kegyetlen kiképzés során a férfiak 60%-a kiesik a rostán. De O'Neil elszánta magát, mindenképp bizonyítani akar.
H. G. Wells (Világok harca, Az időgép) regényéből készült ez a klasszikus sci-fi, amely az eljövendő 100 év feltételezett történéseit dolgozza fel lebilincselő módon. Először egy évtizedekig elhúzódó világháború, majd az azt követő járvány tizedeli meg az emberiséget. A megmaradtak, akik azt sem tudják, ki és miért kezdte el a háborút, apró kommunákba tömörülve, középkori körülmények között élnek. Egy nap az egyik ilyen közösséghez látogató érkezik egy furcsa repülőgép fedélzetén, és azt állítja, hogy egy olyan szervezet megbízottja, amely fel akarja támasztani a civilizációt, és újra be akarja népesíteni a Földet. Áldásos tevékenységüknek hála ismét beindul a fejlődés, és a történet kezdete után 100 évvel az első ember el is indul a Hold felé. Mindeközben azonban a Földön lázadás tör ki a gyanúsan békés rendszerrel szemben.
Jasper Irving szenátor legfőbb célja, hogy átverje, és meggyőzze az amerikai kormány új afgán stratégiájának helyességéről a hétpróbás újságírót. A dolog pikantériája, hogy éppen Janine Roth-nak köszönhetően ívelt magasra a politikusi pályája. Ezalatt Dr. Stephen Malley egyetemi tanár mindent elkövet annak érdekében, hogy lebeszélje legtehetségesebb diákját arról, hogy Afganisztánba menjen harcolni. Két régebbi diákja ugyanis éppen az életéért küzd az afgán hegyek között: csapdába csalták őket a lázadók.