Cynthia az ötvenes éveiben járó munkásasszony, élete csalódások sorozata. Utcaseprő lányával, Roxanne-nal él London külvárosában. A nőnek van egy öccse, akit az anyjuk halála után saját gyerekeként nevelt fel. Maurice-ból sikeres fotós lett, az egyik előkelő negyedben él feleségével, és évek óta nem találkozott a testvérével. Egy napon Cynthiát felhívja telefonon egy Hortense nevű nő, és azt állítja, hogy az ő lánya, akit látatlanul nevelőszülőkhöz adott, és most találkozni szeretne vele.
A 12 éves Julien 1944-ben egy kolostori internátusban összebarátkozik egy zsidó fiúval, akit két társával együtt az iskolában rejtegetnek. A Gestapo azonban egy följelentés alapján elviszi a zsidó gyermekeket és a rájuk vigyázó szerzetest, s Auschwitzba deportálják őket. Malle megható s egyáltalán nem szentimentális filmet rendezett ebből a történetből, amelynek különös aktualitást adott, hogy épp a film befejezésével egyidejűleg kezdődött meg Klaus Barbie, a lyoni hóhér pere Franciaországban. A közvéleményben élénk visszhangot keltett a film, amelyben a tízéves amerikai távolléte után hazájába visszatérő Louis Malle gyermekkori emlékeket idézett föl. A rendező Louis Malle, méltán nyerte el forgatókönyvéért Európa legrangosabb díját, a Felix-díjat.
Charley Waite (Kevin Costner), Spearman (Robert Duvall), Gomb és Mose Harrison mind menekülnek a múltjuk elől. A négy cowboyt a vadnyugat törvénye köti össze, és megpróbálják kerülni az erőszakot, ám egy határ menti város, ahol a félelem és a zsarnokság az úr, megváltoztatja az életüket, és arra kényszeríti őket, hogy cselekedjenek. Miközben ezek a bátor férfiak a döntő ütközetre készülnek, szembe kell nézniük saját sötét múltjukkal is.
Elcsábították a gazdag mexikói földbirtokos lányát. Miután El Jefe szadista módon kiszedi belőle a férfi nevét, egymillió dollár vérdíjat kínál annak, aki elhozza neki Alfredo Garcia fejét. A rengeteg pénz megmozgatja néhány ember képzeletét. Közöttük van Bennie is, egy lezüllött bárzenész, aki El Jefe bérgyilkosaitól szerez tudomást róla. Felajánlja, hogy segít kézre keríteni távoli ismerősét. A férfi barátnőjétől, Elitától megtudja, hogy Garcia meghalt egy balesetben. Bennie veszélyes játszmába kezd, tízezer dollár előleget kér, és megígéri, hogy három napon belül leszállítja a fejet.
Maggie unokája súlyos beteg, a gyerek életét már csak egy Ausztráliában elvégzendő műtét mentheti meg. Ehhez azonban pénzre van szüksége, ezért éjszakánként egy szex-klubban vállal munkát: férfiakat elégít ki kézzel. A kuncsaftok persze nem látják, hogy a fal másik oldalán ki ápolja őket, ám a csodatevő maroknak hamarosan híre megy Londonban.
Kazan a western par excellence filmművészeti műfajában dolgozta fel a mexikói forradalom 1909-től 1919-ig terjedő szakaszát, a paraszti származású Emilio Zapatát állítva a középpontba, aki - Pancho Villához hasonlóan - sajátos partizánharccal segítette a forradalmat Diaz diktatúrája ellen. Harca során Zapata szembesül a hatalom megrontó hatásával is, ezért fordul a hatalom képviselője ellen és akar permanens népi-paraszti forradalmat, mondván: "Egy erős népnek nincs szüksége erős emberekre."
Spanyolország, 1973. A Franco-rezsim utolsó óráit az ETA mellett egy MIL nevű anarcho-szindikalista csoport is megkeseríti. A hatalom orra alá borsot törve bankokat rabolnak ki, hogy abból a munkásosztály harcát pénzeljék. Egy balul elsült akciójuk után a sebesült Salvador Puich Antichot börtönbe vetik és egy az ETA által elkövetett merénylet bűnbakjává teszik. Családja és ügyvédei versenyt futnak az idővel az igazságért, de a vesztét érző diktatúra mindenáron kirakatpert akar rendezni és a vád halálbüntetést kér az anarchista Salvadorra.
Alex Fletcher divatjamúlt rocksztár, akit egy szeszélyes ifjú sztárocska közös duettre kér fel. Alex rendkívül kínos helyzetbe kerül, amikor rádöbben, hogy képtelen megírni a közös dalt. Már csak a csoda segíthet rajta. És úgy tűnik, szerencséje van, Sophie-nak, a nagyszájú bejárónőnek ugyanis kiváló érzéke van a dalszövegek íráshoz, ám semmi kedve titkos szerzőtárssá válni. Alex úgy véli, elég vonzó ahhoz, hogy bárkit meggyőzzön és kizsebeljen, ha kell.
Sonny Steele egy lecsúszott rodeó-lovas, aki reggelire való gabonapehely reklámozásában vesz részt. Egyik este egy reklámműsorban egy 12 millió dollár értékű kancán, apró villanylámpákkal kidekorált öltözékben kell a színre lovagolnia. Ám észreveszi, hogy a lovat kábítószerezték. Feltámad hát cowboy-becsülete, így megsarkantyúzza az állatot és kivágtat vele a sivatagba. De követi őt egy riporternő, Hallie, aki élete nagy sztoriját igyekszik most elcsípni. Az együtt eltöltött idő alatt egymásba szeretnek, s Hallie segít Sonnynak, hogy visszaadhassa a ló szabadságát.
Lucky Luke a legmenőbb cowboy a Vadnyugaton: gyorsabban lő, mint a saját árnyéka. Legjobb barátja Jolly Jumper, a beszélő ló, akinek nemcsak az esze nagy, de a természete is: ugyanúgy szeret inni és dorbézolni, mint a legkeményebb cowboyok. Nem véletlen tehát, hogy Daisy Town lakói Luke-ot választották seriffnek, Jollyt pedig a helyettesének. A gonosz és buta Dalton fivéreknek azonban ez egy cseppet sem tetszik, és mindent megtesznek azért, hogy feldúlják a békés városka életét.
Abbie és Robert legjobb barátok, rengeteg közös vonás van bennük és rendkívül szerencsétlenek a szerelemben. Együtt alkothatnák a tökéletes párt, ha éppen Robert nem lenne meleg. Egy nap azonban a sors kezének és néhány pohár koktélnak köszönhetően szintet lép a kapcsolatuk... és gyerekük lesz. A furcsa család boldogan él, amig Abbie-re rá nem köszönt a nagybetűs szerelem.