A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.
A negyvenes sztár, Margo kegyeibe beférkőző ambíciózus kezdő, Eve maróan szatírikus karriertörténete a film. A színház könyörtelen, gátlástalan világa a korabeli Amerika hidegháborús légkörét tükrözi. A különös szépségű és drámai erejű Bette Davis a bizonytalanságát agresszivitással kompenzáló, excentrikussága ellenére is melegszívű, idősödő sztár megformálásáért elnyerte a legjobb női alakítás díját Cannes-ban.
Daniel Dravot (Sir Sean Connery) és Peachy Carnerhan (Michael Caine), a két dörzsölt kalandor Kafirisztánba utazik, ahol értékes királyi kincsek rejtőznek. Amint megérkeznek, azonnal harcba keverednek a rettegett rablóbandával és mindenki meglepetésére, legyőzik őket. A helyiek királyokként köszöntik őket és a két újdonsült uralkodó kap az alkalmon. Csakhogy birodalmi gondolkodásmódjuk miatt sorsuk megfordul.
A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.
Még Napóleon korában történik, hogy egy francia tiszt nagyon megsérti bajtársát. Ez a sértés és a sértés okozta bosszúvágy egész életükre meghatározóvá válik. Ami eleinte egyszerű párbajnak indul az első alkalommal, később rituális, időről időre megrendezendő első vérig tartó párbajozási tradícióvá válik.
Kezdetben úgy tűnik, minden csodálatos. Frank első egyetemi éve után hazautazik a nyári szünetre. Vele tart új barátnője, a 30-as éveiben járó Natalie (Marisa Tomei) is, aki Frank szülei (Sissy Spacek és Tom Wilkinson) szerint talán nem a tökéletes választás: két gyereke van, és még nem vált el teljesen a férjétől. Az egykori férj pedig nem bírja elviselni, hogy mással lássa volt feleségét, a fiú szerint viszont nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani a könnyű nyári kalandnak. Egy váratlan, megrázó fordulat azonban mindent felforgat, és alapjaiban változtatja meg Frank szülei békésnek és boldognak hitt házasságát is. Azt hitték, sosem fogják elhagyni egymást, most azonban olyan végső és visszavonhatatlan elkeseredéssel fordulnak egymás ellen, hogy valamelyikük biztosan összetörik belé.
A Pekingből Sanghajba tartó expresszvonaton vegyes utazóközönség találkozik, köztük az angol Harvey kapitány és korábbi szerelme, Madeleine, akiről kiderül, ő a híres-hírhedt Sanghaj Lily. Az egyik utas, egy felkelőcsoport vezetője, a kínai Csang emberei elfoglalják a vonatot. Csang megfenyegeti Harveyt, lelövi, ha Sanghaj Lily nem teljesíti kívánságait.
Az egykor sikeres ökölvívó, Douglas "Arm" Arstrong a kábítószer kereskedők verőembereként próbálja meg fenntartani magát és családját, miközben igyekszik jó apa lenni.