1963-ban a hírneves Cambridge-i Egyetemen Stephen Hawking, az ifjú kozmológus öles léptekkel halad a tudomány útján, és feltett szándéka, hogy talál egy egyszerű, meggyőző magyarázatot az univerzumra. Saját világa is kitárul, amikor fülig beleszeret egy bölcsész lányba, Jane Wilde-ba. Ám egy szerencsétlen baleset után ez az egészséges, aktív fiatalember 21 évesen megrázó diagnózissal kénytelen szembesülni: motoros neuronbetegség támadta meg végtagjait és képességeit, amely fokozatosan korlátozni fogja beszédében és mozgásában, és két éven belül bele fog halni.

Mark Thackeray mérnökként adja fejét a tanításra, és rögtön egy olyan osztályt kap London hírhedt negyedében, az East End-en, amelyet még egyetlen tanárnak sem sikerült megfegyelmezni. Thackeray abban reménykedve vállalja el a munkát, hogy úgyis hamarosan el tud majd helyezkedni szakmájában és megszabadul a kezelhetetlen csapattól. Ám a mérnöki felkérés csak várat magára, így Mr. Thackeray lassan rájön: muszáj kézbe vennie az osztály neveltetését...

Ron Clark nyugodt életet él, miközben egy kisvárosban dolgozik tanárként. Clark azonban ennél nagyobb kihívásokra vágyik, ezért úgy dönt, tanári munkáját a Harlemben folytatja, ahol a gyerekek köztudottan nem az alapműveltség elsajátításával vannak leginkább elfoglalva. Sokkal inkább érdekli őket a gengszterkedés, a drogozás meg a bulizás. Szülei, kollégái hiába próbálják lebeszélni, ő hajthatatlan. Meg sem áll New Yorkig, ahol elvállalja azt az osztályt, amelyiknek a diákjai a legtöbb tanárt üldözték el az előző tanévben. Clark azonban be akarja bizonyítani, hogy odafigyeléssel és sok-sok türelemmel a legelvadultabb gyerekekből is jó tanulókat lehet faragni.Az igaz történeten alapuló filmben a Jóbarátok sorozat sztárja, Matthew "Chandler" Perry bebizonyítja, hogy komoly szerepben is megállja a helyét. Nem véletlen, hogy ezért az alakításáért még Emmy és Golden Globe díjra is jelölték.

Higgins, a fonetika professzor célja, hogy dámát faragjon a virágáruslányból, Eliza-ból. A lány azonban beleszeret oktatójába, a férfi pedig megpróbál óvatosan eltávolodni tőle.

Önéletrajzi írásaiból készítette utolsó játékfilmjét Bo Widerberg. A kamaszfiú szerepét fia, Johan Widerberg alakítja, aki ma Svédország legnépszerűbb színésze a fiatalok körében. A Vágy és virágzás helyszíne Malmö, ideje 1943. A rádió és a mozi nagy korszaka, amerikai és svéd filmsztárok tündöklése. Selyemharisnya és vállra omló műhullámok. Német megszállás a tengerszoros túlsó felén, a közeli Koppenhágában, a semlegesség boldog tudata ideát. A tizenötéves Stig nemrég költözött a városba Stockholmból. Iskolájába egy fiatal tanárnő érkezik a tinédzser fiúk legnagyobb örömére, hiszen egész nap a szexről beszélnek. Stig egyre nagyobb érdeklődést mutat a tanárnő iránt, és amikor egy alkalommal kettesben maradnak, csókolóznak. Intim viszony alakul ki köztük, de nagyon óvatosnak kell lenniük, nehogy fény derüljön a kapcsolatukra. Azonban mindkettejük számára nyilvánvaló, hogy a viszony hosszú távon nem tartható fenn. Ezalatt Stig gondolkodásában és tetteiben felnőtt férfivá érik..

Az 1980-ban készült klasszikussá vált Oscar-díjas mozi remakejében továbbra is a lenyűgöző zene, a fantasztikus táncok, a remek énekesek és művészek játsszák a főszerepet. Céljuk nem más, mint elérni az álmaikban olyannyira hőn áhított hírnevet. Ebben a rendkívül kiélezett világban minden a versenyszellemről szól, a legfontosabb az odaadás, a szenvedélyesség és a kitartás! Mikor pedig a rengeteg gyakorlás után a diákok kilépnek a szigorú tanárok elé, hogy teszteljék tudásukat, minden kiderül: fényes karrier vagy hatalmas bukás várja őket. De vajon kié lesz végül az áhított hírnév?