Frank Lucasra nem figyelt fel senki, míg a belváros egyik fekete főgengszterének hallgatag sofőrje volt. Ám amikor főnöke váratlanul meghal, Frank kihasználja a hatalmi struktúrában keletkezett rést, és felépíti saját birodalmát, megteremti az Amerikai Álom saját személyére szabott verzióját. Richie Roberts a becsületes zsaru, akit a társai kinéznek maguk közül. Elég közel van az utcákhoz, hogy érezze a hatalmi viszonyok elmozdulását a kábítószeres alvilágban. Roberts meggyőződése, hogy valaki az ismert maffiacsaládok fölé került, és gyanítani kezdi, hogy egy fekete játékos bukkant fel a semmiből, és egyenesen a csúcsra tör.Lucas és Roberts is szigorú erkölcsi kódex szerint él, ez különbözteti meg őket társaiktól, ettől lesznek mindketten magányos harcosok a törvény két oldalán. A két férfi sorsa összefonódik, ahogy egyre közeleg a leszámolás perce, amelyből csak az egyikük kerülhet ki győztesen.
A fiatal Dorothy Wynant felkéri a kezdő nyomozót, Nick Charles-t, hogy tisztázza édesapját, akit egy gyilkossági ügy első számú gyanúsítottjának tartanak. Bár Dorothy nagyon aggódik, hogy az apja bűnös, mégis leplezni próbálja aggályait Nick előtt. Nora, Nick felesége próbálja meggyőzni férjét, hogy vállalja el az ügyet. Nick csak akkor mond igent, mikor látja, hogy Guild hadnagy rossz nyomon jár az ügyben. Nick, hogy kibogozza a kusza szálakat, meghívja Guild hadnagyot és a gyanúsítottakat vacsorázni...
New York West Side negyedének utcáin vívja harcát a helybéli fehér fiúkból és a Puerto Ricó-i bevándorlókból álló két banda. Az egyik táncos szórakozóhelyen találkozik egymással Tony, a Jets vezetője és a konkurens bandához tartozó csinos félvér lány, Maria. A két fiatal első pillantásra egymásba szeret. Felcsillan a remény, hogy szerelmük talán véget vet a régóta tartó gyűlölködésnek. Az összeütközés azonban elkerülhetetlen, az egyik összecsapásban Tony megöli Maria bátyját.
Jacob (Mads Mikkelsen) egy indiai árvaházban dolgozó idealista. Annak ellenére, hogy dán állampolgár, már 20 éve nem járt Dániában. De az árvaháznak pénzre van szüksége. Jorgen (Rolf Lassgard), dán üzletember, felajánl egy nagyobb összeget, egy feltétellel: Jacobnak Dániába kell mennie, hogy aláírja a szerződést. Hogy, hogy nem, Jacob Dániába érkezésének időpontja egybeesik Jorgen lányának esküvőjével, így Jacob is hivatalos az eseményre. A helyszínen rájön, hogy a menyasszony édesanyja (azaz támogatójának felesége) Helen (Sidse Babett Knudsen), az ő fiatalkori szerelme. Az esküvő múlt és jövő sorsdöntő találkozásának színhelye és Jacobot életre szóló döntések elé állítja.
Dewey Cox a zenetörténet legtökösebb rockere, akinek a dalait egy egész nemzet hallgatta. Pályafutása alatt három feleséget fogyasztott el és négyszáztizenegy nõvel bújt ágyba, de igazán csak egyet szeretett. Összesen harminchat gyereke született, közülük tizennégy házasságon kívül. A szex és a gyerekcsinálás mellett kipróbált minden piát és létezõ kábítószert, mégis valóságos nemzeti hõs lett. A zene volt ugyanis a mindene. Dewey Cox a tehetségének köszönhette, hogy egy kis vidéki senkibõl Amerika egyik legnagyobb rocksztárjává emelkedett.
A problémás Mary kiszabadul a börtönből. Nehezen találja helyét, az esküvőjére készülő egykori barátnője sem fogadja kitörő örömmel. Mary Jess-szel való találkozása valószerűtlen kapcsolatba fordul, ami talán segít feldolgozni a múltját.
Egy pár életének 5 jelenete, avagy hogyan élhet a mai világban egy férfi és egy nő, s mindez öt különböző változatban. Ozon termékeny tehetségével. Fassbinderhez hasonlítható nagyságú rendező, csak francia stílussal megáldva. Férfi és nő egymásba szeretnek, összeházasodnak, gyermekük születik, majd kapcsolatuk hirtelen megromlik. Problémáikra végül nem találnak más kiutat, elválnak. Öt jellegzetes momentum egy ma tipikusnak mondható párkapcsolat történetéből, happy end nélkül. A film érdekességét az adja, hogy rendező visszafelé meséli el a történetet, a boldogtalan végkifejlettől haladva a két ember megismerkedéséig, ahol a szerelmes Marion és Gilles jövőjüket csak együtt tudják elképzelni. Ennél az öt érzékeny epizódnál az élet nagy kérdéseit tárgyalja Rohmer stílusban, Bergani mélységgel.
Jane egy idealista, végtelenül romantikus és mindenkinél önzetlenebb nő. Ugyanakkor pedig állandó résztvevője mindenféle esküvői és lakodalmi rendezvényeknek, bár a saját boldogsága még látóhatáron belül sincs. Ám amikor Jane húga, Tess iránt saját főnöke, George lobban szerelemre (s, akibe titkon Jane is szerelmes), hősnőnk kénytelen felülvizsgálni eddigi "örökké-csak-koszorúslány" életstílusát. Egész élete csak arról szólt, hogy mindenkit boldoggá tegyen maga körül, ráadásul huszonhét különböző koszorúslányruha lapul szekrényében, így mindezt bizonyítani is tudja. Egy emlékezetes estén Jane éppen kénytelen ingázni két esküvői fogadás között a Manhattan-Brooklyn vonalon, a nem mindennapi teljesítménynek pedig véletlenül szemtanúja lesz Kevin, a riporter, aki nagyszerű sztorit szimatol.
A huszonhárom éves Constance hozzámegy egy bányatulajdonoshoz, Clifford Chatterley-hez. A férj 1917-ben rokkantként tér haza a háborúból, a hátralévő éveit tolószékben kell töltenie. A fiatal pár visszatér Wragbyba a vidéki birtokra, hogy elvonuljanak a kíváncsi tekintetek elől. Itt a magányos és boldogtalan asszony megismerkedik Olivier Parkinnal, a vadőrrel, és ezzel egy mindent elsöprő, szenvedélyes viszony veszi kezdetét.
Carrie az apja által alapított cégnek szenteli életét, míg Katie saját szenvedélyének él. Carrie és Katie megtudják, hogy a családi bizniszt az örökli, aki hamarabb megy férjhez. Mivel Katie karácsonyi esküvőjét már tervezik, munkamániás testvére házastársat keres…
Amikor apja meghal, Epifania Parerga, egy londoni olasz lesz a világ leggazdagabb nője. Férj nélkül magányosnak érzi magát, ám ekkor beleszeret egy indiai orvosba, Ahmed el Kabirba, akit nagyon szeretnek angol páciensei.