Négy testvér él boldogan az édesanyjával egy tokiói kis lakásban. Mind a négy gyereknek más férfi az apja, sosem jártak iskolába, ráadásul a főbérlő hármójuk létezéséről nem is tud. Egy napon az anyjuk némi pénzt és egy üzenetet hagy a 12 éves, legidősebb fiúra, hogy viselje gondját fiatalabb testvéreinek. Így kezdődik a négy gyerek odisszeája. Annak ellenére, hogy anyjuk elhagyta őket, a gyerekek mindent megtesznek azért, hogy boldoguljanak a maguk kis világában, felállítva és követve a saját szabályrendszerüket. Mikor már nincs más választásuk, mint szembenézni a lakáson kívüli világgal, a törékeny egyensúly hirtelen felborul. (port.hu)
A burmai fronton is vereséget szenvedő japánok egy csoportja 1945 nyarán megpróbál a hegyeken át eljutni Thaiföldre. Felderítőjük egy közlegény, Mizushima, aki burmainak öltözve, burmai hárfán játszva jelzi a többieknek, ha tiszta a levegő... A burmai hárfa új hangot ütött meg a japán antimilitarista filmek sorában. Hiszen itt nem annyira pacifizmusról van szó, még csak nem is a japán hősiesség és elszántság megtagadásáról egy értelmetlen helyzetben, hanem egy emberről, aki a néző szeme láttára válik harcosból békét hirdető szerzetessé, hárfája pedig katonai jelzőkészülékből vigaszt nyújtó hangszerré...
Egy régi filmstúdió bezárása után egy riporter lenyomozza annak egykori legnagyobb sztárját, a 30 éve visszahúzódó életet élő színésznőt, Chiyoko Fujiwarát. A nő mesélni kezd életéről és karrierjéről - mindkettőnek egy rég elveszett, és most a riporter által hozzá visszajuttatott kulcs áll a középpontjában, amit még lánykorában kapott egy menekülő forradalmártól. Chiyoko ezután lett színésznő, azzal az egyetlen motivációval, hogy könnyebben találhassa meg a férfit, akibe beleszeretett. Szerepei és életének valódi eseményei összemosódnak a rendhagyó, kalandos, évtizedeken átívelő szerelmi történetben, amelyben gondolatban a riporter és operatőre is elkísérik őt.
1929-et írunk. A szegény halászfaluban nevelkedő, kilencéves Chiyót szülei egy kiotói gésa-háznak adják. A kislánnyal kegyetlen bánnak a ház tulajdonosai és Hatsumomo, a főgésa. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból Sayuri néven legendás gésa válik. Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol ezentúl mozognia kell: a gazdagok, a kiváltságosok és a politikai csatározások világában. Bár Sayuri kék szemei kora legbefolyásosabb férfiúit bűvölik el, valódi szerelme elérhetetlen távolságban van tőle. Ráadásul a történelem is utoléri a gésákat: második világháborúval Japán alaposan megváltozik...
A Véreshó úrnő története 1874-be a politikai nyugatalanság éveiben járó, Meiji-éra alatti Japánba vezet. Yuki Kashima (Meiko Kaji) családját még a lány születése előtt lemészárolja egy banda. Az anyját megerőszakolják, aztán gyilkosság és kémkedés vádjával börtönbe zárják. A nő a börtönben szüli meg kislányát, de a szülést nem éli túl. A kis Yuki-t egy pap neveli fel, és 20 év alatt kiváló kardforgatót farag belőle. Amikor Yuki végre felnő, Véreshó úrnővé válva elindul, hogy beteljesítse élete egyetlen célját: megkeresse családja gyilkosait, és kegyetlen bosszút álljon rajtuk…