A César-díjas Mikrokozmosz nem szokványos természetfilm, inkább rovar-eposz, hősökkel, istenekkel. A film címe beszélő cím, a körülöttünk lévő mikrovilágot, magát a mikrokozmoszt teszi láthatóvá a biológus páros. A Mikrokozmoszban egy és negyed órán át minden szöveg, narráció, ismeretterjesztő információ nélkül élhetjük át az apró, fűközeli lények: rovarok, csigák, lepkék életét. Olyan ez a film, mint egy szimfónia vagy mint egy ősi mítoszokat rejtő képeskönyv. Nem természetfilm, nem dokumentum, nem ismeretterjesztő oktatófilm, hanem a valóság valószerűtlen látása, egy nem létező perspektívából való szemlélése, mely így egy valótlan valóságot teremt, ismert lényeket tesz idegenné, saját világunkat a képzelet alkotásává változtatja, vagyis ez a film - ahogy maga nevezi magát - "természeti fikció".
Az európai filmesek különleges alkotással ünnepelték a bővítés történelmi jelentőségű napját. ,Az Európa-képek című összeállításban huszonöt, többségében fiatal rendező, az európai filmművészet jelenlegi és jövendő mesterei, öt perces etűdben fogalmazzák meg reményeiket, szorongásaikat és látomásaikat hazájuk és Európa jelenéről, jövőjéről. A Prológus című magyar epizódot Tarr Béla rendezte.