A 16 éves Claudia a külvilágtól elzárva nő fel. Anyja halála után egy távoli birtokon reked, és megdöbben, amikor Grace, egy lelkes helyi tinédzser, mint egy délibáb, mint egy leheletnyi friss, cukros levegő jelenik meg a kertben. A lányok megtalálják egymásban a szükséges támogatást, szeretetet és meghittséget, és megtanítják egymást az emberi kapcsolat helyreállító erejére. De idilli békéjük törékennyé válik, amikor a felnőttek világa bezárul körülöttük és fenyegeti titkos nyári szerelmüket.
Claude megkapja a behívóját, és a sorozásra New Yorkba utazik. Aztán meglát egy gyönyörű lányt lóháton, akibe talán beleszeretne, ha a legkisebb esélye is volna rá, hogy még egyszer találkozzanak. Új barátai erről egészen másképpen vélekednek. A hippiknek semmi sem lehetetlen: az ő életüket más törvények irányítják, kizárólag olyanok, melyeket saját maguk hoztak.
Féltékenység, birtoklásvágy, függőség, kilátástalanság, szenvedés. Viharos érzések váltakozása. Nők egymás közt. Ezért a filmjéért (is) Fassbindert sokan nőgyűlölőnek tartották, amit ő következetesen visszautasított: "A nők érdekesebbek, mint a férfiak, mert egyrészt elnyomottak, másrészt nem igazán azok, mivel ezt az elnyomást a terror eszközeként használják fel. Filmjeim az asszonyok mellett, és nem ellenük szólnak."
David és Diego önmagukat keresik, s a helyet, a teret, ahol ezt megvalósíthatják. David a havannai egyetem politológus hallgatója, tele kommunista eszmékkel, doktriner ideákkal. Diego kifinomult ízlésű művész. A film két korábbi tabut érint egyszerre, a homoszexualitásét és a diktatúráét. Vígjátéki fordulatokkal, ízléssel és emberséggel kezelve meséli el két fiú barátságának történetét, melyben a szeretet politikai és szexuális kultúrájuk különbözősége ellenére is legyőzi az intolerancia akadályait.
Cathy ötvenes éveiben járó asszony, aki mindent megkapott az élettől. Egészséges gyermekeket, sikeres férjet és széleskörű elismerést. Egy éjjel viszont meglátja férjét, amint egy másik férfival csókolózik. Cathy teljesen összezavarodik, nem meri szóvá tenni a dolgot. Elkeseredettségében afro-amerikai kertésze, Raymond karjaiban vigasztalódik. A társadalmi tabut átdöntő kapcsolat pletykákra ad alkalmat a környéken és ez még inkább szétzilálja addig nyugodtnak hitt életét. Raymond egyedül neveli lányát és megvan a maga élete, nem szorul a gazdag asszony segítségére. Kapcsolatuk mély barátsággá lényegül, miközben Cathy és férje között egyre jobban elmérgesedik a viszony, és a feszültségek tettlegességig fajulnak.
A tizenhét éves Nicole nemcsak gyönyörű, de meglehetősen őrült is. Makacs, öntörvényű és erőszakos, az önpusztítás okleveles képviselője. Az elkényeztetett gazdag lány korlátok nélküli életébe egy nap azonban betoppan a szerelem a latin származású Carlos képében. Carlos egészen másképp él, mint Nicole: a szegénynegyedben, sok bűn, sok munka és sok ember között nevelkedik. Az elsöprő szenvedély vajon elsöpör-e minden akadályt? Mindkettejüket van mivel zsarolni, mindkettejük családja más jövőt képzelt nekik. Csak ők hiszik azt, hogy a szerelem segít elérni a lehetetlent...
Az ötvenes éveiben járó kereskedelmi ügynök, Léopold, megismerkedik a tizenkilenc éves Franzzal. Meghívja magához, ahol egy szerelmi történet kezdődik köztük. Franz Léopoldhoz költözik. Egy napon azonban bekövetkezik egy apró, jelentéktelen dolog, amelyben nem jutnak dűlőre. Ettől kezdve már nincs többé közös "mi", csak az eltérések léteznek. A zárt térben játszódó, fojtó hangulatú abszurd melodráma olyan különös, mint a címe ígéri. Nem véletlenül idézi fel bennünk Fassbinder világát, kedvelt témáit: a homoszexualitást, a másikon való uralkodást és a szadomazochista kegyetlenséget egy párkapcsolaton belül. A film forgatókönyvét François Ozon ugyanis a német rendező egy fiatalkori drámája nyomán írta, amely eddig nem került vászonra
Melbourne, Ausztrália. A helyi szkinhedek haragjukat a vietnami bevándorlókon töltik ki, akiknek a jelenléte - véleményük szerint - veszélyezteti a város faji tisztaságát. A felcukkolt vietnamiak azonban megelégelik az állandó zaklatást, és egy nap keményen visszavágnak... Dühös, kompromisszumokat nem ismerő történet arról az erőszakról és gyűlöletről, amely manapság világszerte tapasztalható, amikor a munka nélkül tengődő fiatalok az "idegeneket", a bevándorlókat vádolják saját bizonytalanságukért.
A II. világháború alatt Olaszországban, a Brazil Expedíciós Erők - FEB - aknaszedő szakaszát pánikszerű támadás éri, ami miatt céltalanul menekülnek a "senki földje" közepén. A kétségbeesett, fázó és éhes, rosszul felkészült katonáknak választaniuk kell, hogy katonai bíróság elé álljanak, vagy mélyebbre merüljenek az ellenséges vonalak közé. Feszült vita után úgy döntenek, hogy egy merész katonai célkitűzéssel mentik meg a brazil hadsereg előtt a becsületüket: hatástalanítják Olaszország legrettegettebb aknamezejét. Útjuk során végül két másik dezertőrrel találkoznak; egy bűnbánó olasz katonával, aki megpróbál csatlakozni a Partigianókhoz, és egy német tiszttel, aki egyszerűen csak belefáradt a háborúba. Volt ellenségük váratlan segítségével a katonák egy eddig lehetetlennek tartott küldetés teljesítésére indulnak.
Egy fiatal srác szokatlan helyzetbe kerül. Arra kényszerül, hogy a közösségi felületeken létrehozzon egy nem létező személyt, akiről mindenkivel elhiteti, hogy az új barátnője. A fiú azt reméli, hogy így majd végre sikerül megszabadulnia az exétől.
A harmincegy éves Tristan visszaemlékszik kamaszéveire. Az első szerelem időszakára, amikor a csinos Kerstin megdobogtatta a szívét, ám ő túl félénk volt ahhoz, hogy bármit is tegyen az ügy érdekében. A szülei is ekkor váltak el egymástól, ami váratlan végét jelentette az ártatlan gyermekkorának. A tanév végén másik városba költöznek. Addig szinte minden barátja megszerzi az első szexuális élményeit. A búcsúzáskor, amikor a többiek elköszönnek tőle, Kerstin hiányzik a sorból. Kiderül, hogy a lány az új lakásuk előtt várja. Így kezdődik a hosszú, mély szerelmük.