Dél-Texas kietlen vidékén bolyong egy sovány, szakállas, elkínzott arcú férfi: múltját, emlékeit szeretné elveszíteni, sikertelenül. Öccse érte megy, visszahozza őt a civilizációba, a kisfiához. Bár négy éve nem látták egymást, hamar összemelegednek a gyerekkel. Együtt indulnak el, hogy megkeressék a férfi feleségét, a gyerek anyját. Houstonban lelnek rá, egy peep-showban.
Barry Lyndon kilátástalan helyzetű, jövő nélküli ír fiatalember. Semmi esélye, hogy a tizennyolcadik századi Angliában nemesi rangot szerezzen. Vagy mégis? Barry Lyndon ugyanis nem gondolkodik, hanem cselekszik, és eközben úgy váltogatja a szerepeit, mint más a gatyáját. Ha kell epekedő udvarló, ha kell párbajhős, vagy éppen szélhámos, katona a hétéves háborúban, kém és hamiskártyás - bárki, ha a helyzet úgy kívánja. Végigkövethetjük, hogyan kapaszkodik egyre feljebb a ranglétrán, hogyan szerzi meg a kiváltságokat és a vagyont.
A Fiú utcazenész, aki Dublin utcáin nappal slágereket, éjjel a saját számait énekli. A Lány cseh emigráns, aki alkalmi munkákból tartja el magát. A Fiú az apjával él, bedolgozik annak porszívójavító műhelyében. A Lány az anyjával és a kislányával él. A Fiút nemrég hagyta el élete nagy szerelme. A Lány nemrég hagyta ott a férjét. Egy nap a Lány megáll a Fiú előtt az utcán és önfeledten hallgatja a zenéjét. Ő is zenész, de nincs pénze zongorára, ezért egy hangszerboltba szokott bejárni, ahol megengedik neki, hogy zongorázzon. A Fiú elkíséri oda és ahogy eléneklik az első dalt együtt, egy láthatatlan, de annál erősebb kötelék alakul ki közöttük. A Fiú minden vágya, hogy felvehesse a számait és szerencsét próbáljon Londonban. A Lány segít neki.
A címszereplők már nyolcévesen szerelmet vallanak egymásnak. A gyerekek hisznek a szerelemben első látásra, de nem gondolják, hogy egymás iránti érzelmeik fogják meghatározni egész életüket. A sors úgy hozza, hogy mostohatestvérek lesznek, mert a fiú özvegy édesanyja hozzámegy a lány elvált édesapjához. A kamasz Otto elhagyja édesanyját, Annához és az apjához költözik. Anyja haldoklik, Otto ebbe nem tud beletörődni, és mély depresszióba esik. A szerelmesek szétválnak, a fiúból pilóta lesz, a lány pedig a távoli Finnországba költözik. Ennek ellenére útjaik ismét keresztezik egymást.
Sean Thornton annak idején egy kicsinyke ír faluban született, de még gyerekfejjel Amerikába került. Most, több mint három évtized után csinos kis summával a zsebében tér haza, hogy visszaszerezze ősei egykori birtokát, és ifjúsága viharos évei után végre megállapodjon. Szemet vet egy csinos fehérnépre is, s a helybeliek által kezelhetetlen vadócnak tartott Mary Kate viszonozza az érzelmeit. Az ara drabális bátyja, aki kezdettől fogva ferde szemmel néz a kérőre, azonban megmakacsolja magát: ő ugyan ki nem adja a lány hozományát, hacsak jövendőbelije ököllel ki nem vívja. Ír földön nem is számít az férfinak, aki ódzkodik egy kis becsületbeli csihipuhitól. Senki helybéli nem sejtheti, Sean Thornton miért nem akar kötélnek állni: hogy verekedett ő eleget, s az utolsó bunyó borzalmas véget ért... Az amerikai filmtörténet két ír származású kulcsfigurája,
A film az 1970-es évektől követi nyomon Patrick Braden egy megnyerő, de rettenetesen elszánt fiatalember tetteit. Egy kis ír városban hagyják magára kisbabaként, s nagyon korán rájön, hogy más, mint a többiek. Már kisiskolás korában a lányos játékokhoz vonzódik, nevelőanyja ruháiban játszik, és sminkeli magát, ha egyedül marad. Patrick egy módon éli túl gyerekkorát: szellemes, elbűvölő viselkedésével és, hogy gyengéden visszautasít minden olyan kísérletet, mely meg szeretné változtatni őt. Tartásának és eszének köszönhetően vészeli át a nehéz életkörülményeket, s senkinek és semminek nem hagyja, hogy beleszóljon abba, amiben hisz. Az iskolapadból kikerülve Londonba megy, ahol egy transzvesztita bárban énekel.
A Lisbon család egy michigani kisvárosban él. A családfő - egy ügyefogyott matematikatanár- nem igazán foglalkozik öt lánya nevelésével. Nem úgy a vallásos és zsarnoki anya, aki tiltások és parancsok segítségével irányítja a lányok életét. Monoton, rendezett életüket szörnyű tragédia rázza meg: a legfiatalabb lány, a tizenhárom éves Cecil öngyilkos lesz. Senki sem ismeri a lány kétségbeesett tettének indokát. A Lisbon család érzelmeit elfojtva megpróbál visszazökkenni a mindennapi élet medrébe, ám idővel kiderül, hogy ez lehetetlen.
A történet 1940-ben játszódik a Franciaországot ért náci támadás napjaiban. Egy belga határ közeli városkából menekülők indulnak dél felé. A vonaton a véletlen sodorja egymás mellé a francia rádióműszerészt, akinek várandós felesége a vonat elején utazik, és a Németországból menekülő zsidó özvegyet. A menekülés közben kibontakozó szerelem különös döntés elé állítja a két embert. Az összeíráskor férj-feleségnek vallják magukat, nehogy a nőt a vichy-i kormányzat kiszolgáltassa a németeknek. A film finoman érzékelteti, milyen zord következményei lesznek majd e döntésnek, és azt is, hogy az igazi emberi kapcsolatok teremtésének társadalmi, történelmi körülmények a meggátolói, s olykor a megtorlói is
Egy magányos nő, miután megerőszakolják, elvonul a világ szeme elől, hogy erdei remeteként nevelje fel ikerlányait. Az egyik kislány meghal, a másik - Nell - felnő, és anyja halála után egyedül marad a tóparti remetelakban. Nell az anyján és testvérén kívül soha nem látott embert, a civilizációról nem tud semmit, kriptofáziás - azaz csak azt a sajátos nyelvet ismeri, amelyen ikertestvérével érintkezett. Tehát önálló életre képtelen - állítja a civilizáció elitjéhez tartozó, művelt pszichiáter, aki tudományos kihívást lát az ügyben. Ám Jerome Lovell-nek, egy másik lélekgyógyásznak nem ez a véleménye: szerinte Nell igenis képes eltartani magát, csak békén kell hagyni a saját világában, az erdőben.
Justin egy olyan tinédzser, aki még mindig szopja az ujját. Az egyetlen ember, akit ez izgat, az apja, de bármit találjon is ki, semmi sem használ. Marad ugyanúgy a legmagányosabb gyerek a suliban, akinek egyetlen szórakozása, ha bezárkózhat a fürdőszobába és szophatja az ujját. És akkor ott van Justin fogorvosa, egy misztikus hippi figura, aki hipnózis útján próbálja meg Justint leszoktatni az ujjszopásról. Persze az iskola pszichológus sem adja fel, gyógyszereket ír fel a fiúnak, minek következtében Justin nem szopja többé az ujját, sorra nyeri a vitákat, mindenkit lenyűgöz zseniális meglátásaival, csak éppen újabb problémákkal szembesül: anyjával, apjával és a drogfüggőséggel...
Los Angeles, 1991. április, közeledik a zavargások ideje. A rendőrség elitegységét, a SIS-t, egy négyes gyilkosság felderítésével bízzák meg. A veterán nyomozó, Eldon Perry, aki könyörtelen módszereiről és lobbanékony természetéről közismert, vezeti be az újonc Bobby Keough-t a szakma rejtelmeibe és a rendőrségi munka sötét bugyraiba. Csak egyvalaki mer szembeszállni Perryvel és az elitegységgel, Holland rendőrfőnök, aki véget akar vetni a rögtönítélő egység túlkapásainak...