Ez a Sztrugackij-fivérek ihlette fantasztikus film egy sivár iparváros lepusztult perifériáján elterülő és az élet szabályaival dacoló, rejtélyes Zónáról, ahova az utat egyedül ismerő Sztalker vezet el egy írót és egy professzort, tulajdonképpen filozófiai értekezés, bár értelmezték politikai parabolaként és személyes látomásként is. Vizuálisan igen szuggesztív kamaradráma formájában veti fel az élet olyan nagy kérdéseit, mint az atomkorszak fenyegetése, a hit és a boldogság problémája, a kiútkeresés egy egyre lehetetlenebbé váló helyzetből és az ennek érdekében szükséges változ(tat)ások. A cím meghatározott célú határátlépőt jelent, és valóban a határ átlépéséről van szó, de a határ nem egyszerűen egy földrajzi övezet, a Zóna határa, hanem a belső világra s ezen belül arra a kényszerpályára utal, amelyen kialakítjuk viszonyunkat a jövőhöz.
Néhány norvég kutatóval való összeütközés után az amerikai Antarktisz-kutató állomás tagjai befogadnak egy szánhúzó kutyát. A befogadott eb azonban szörnyű átalakuláson megy keresztül, a testébe ugyanis idegen organizmus költözött. Felderítő csapat indul a szomszédos norvég telepre, ahol a romok és halottak mellett az amerikaiak egy jégből kiásott űrhajóroncsra bukkannak. Nyilvánvalóvá válik, hogy amikor a járművet felszínre hozták, az utasa elszabadult és bármilyen alakot képes felölteni. Miközben beköszönt a rideg sarki tél, rettegés költözik az amerikai bázisra.
Valamikor a távoli múltban, az emberiség hajnalán a különös, fekete monolittal való találkozásnak köszönhetően a majomemberek fölfedezik a tüzet és az eszközhasználatot. Évezredekkel később amerikai kutatók hasonló oszlopra bukkannak a Holdon, amely rejtélyes rádiójelet sugároz a Jupiter felé. Űrexpedíció indul útnak, hogy megvizsgálja, kinek szólhat az üzenet. A hosszú út alatt a fedélzeti komputer meghibásodik, és ez a legénység életébe kerül. Az egyetlen túlélő a visszatérés reménye nélkül mégis megpróbálja teljesíteni a küldetést.
Egy csillagászati találkozón a társaság elnöke javaslatot tesz egy holdbéli utazásra. Kisebb ellenállás után, hat bátor csillagász beleegyezik a tervbe és megkezdik egy puskagolyó formájú űrkapszula építését melyet egy óriási ágyúból szándékoznak kilőni. Mikor elkészül a kapszula a csillagászokat kilövik egy csoport gyönyörű, tengerész egyenruhába öltözött nő segítségével. A Hold arca nyomon követi ahogy a kapuszla közeledik feléje és végső soron szemen találja.
A fantasztikus irodalom mai klasszikusa, Stanislaw Lem művének e filmváltozatát gyakran vetették össze Stanley Kubrick hasonló, bár jóval látványosabb kiállítású filmjével (2001: Űrodüsszeia, 1968). Az űrexpedíció célja itt is egy rejtély megfejtése: egy űrállomáson sorra halnak az emberek. Tarkovszkij filmjének az a legfőbb mozzanata, hogy hőse ráébred arra, hogy a plazmaóceán materializálja azokat, akikre a visszaemlékező bűntudattal és lelkiismeret furdalással gondol. Ezektől megszabadulni csak azáltal lehet, hogy eljuttatják az óceánba a főhős, Kris teljes tudati képét, illetve, hogy emberközpontúvá teszi azt a megújuló kötődés a földhöz, a családhoz és a hazához. Enélkül ugyanis senki nem szabadulhat meg bűnei és hibái terhétől, anélkül pedig nem kezdhet új életet.
Ellie Arroway mindenre választ keres. A főiskolán már a világűrben kutatta a hangokat, fő tárgyának a földön kívüli üzenetek kutatását választotta. Ellie-nek határozott meggyőződése ugyanis, nem vagyunk egyedül az univerzumban. Aztán egy reggel igazolódni látszanak elképzelései: a Vega bolygóról jelet fog. Az üzenet egy intergalaktikus jármű építésének részletes terveit tartalmazza. E felfedezés jelentheti egy új korszak hajnalát, de lehet belőle mindent elpusztító nagy ütközet is.
A Martin család vásárol egy egyszerű háztartási robotot. Olyat, ami némán behozza a teát, kipucolja a cipőket, és soha nem zavar. Aztán nagyon hamar rájönnek, hogy az ő robotjuk kicsit más, mint a többi: mindenről véleménye van, jó pár dologba beleszól, és ami a legmeglepőbb - van, akit nagyon meg tud szeretni: például a kislányt, akire vigyáznia kell. Csaknem kétszáz évig szolgál Martinéknál, és nem létező szívébe az érkező gyerekek és unokák is belopják magukat. Egyre erősebbé válik benne a vágy, hogy egyszer tényleg jön egy mérnök, aki valóra válthatja a gép vágyait.
Momo, a kis csavargólány a nagyváros szélén él egy amfiteátrumban. Megvannak ott a maga barátai, tökéletesen elégedett idilli életével. Az Időtakarékpénztár urai azonban véget vetnek ennek az idillnek. Ezek ráveszik az embereket, hogy takarékoskodjanak idejükkel, tegyék be a megtakarítottat az Időtakarékpénztárba. Természetesen csak ők nyernek a dolgon, az emberek élete szürkévé és hideggé változik. Hora mester segítségével Momo véget vet az időtolvajok garázdálkodásának, és sikerül visszaadnia az embereknek azt, ami megilleti őket.
Mcihael Henchard szegény családapa, aki képtelen munkát találni magának. Emiatt aztán sokat iszik, és egy ilyen illuminált pillanatában a weydoni vásárban eladja feleségét egy tengerésznek. Amikor kijózanodik, már késő ugyan, de úgy dönt, megváltozik, nem fog többet inni egy kortyot sem. 19 évig be is tudja tartani fogadalmát, karrierje felfelé ível, egészen a polgármesteri székig jut. Akkor aztán...
Johnny Rico diplomája megszerzése után büszkén lép be a hadseregbe. A harmadik évezredben az Egyesült Földi Állam állampolgárságot nyújt a bátraknak. A hazafiasságnál azonban a szerelem többet nyom a latban: Johnny csak imponálni akar régi szerelmének, Carmennek, aki pilótának készül. A kiképzőtáborban a teljesítménye kiváló, de egy tragikus baleset miatt ki akar lépni. Az emberiséget fenyegető háború a Klendathu bolygóról származó félelmetes rovarok ellen azonban jobb belátásra bírja. A kilátástalan küzdelemben elég alkalma akad, hogy bajtársainak, feletteseinek és szerelmének is bebizonyítsa helytállását.
Douglas Hall és Hannon Fuller professzor, két zseniális számítógép-programozó megalkotja a harmincas évek Los Angelesének virtuális világát. Amikor Fuller gyilkosság áldozatául esik, a tett elkövetésével Hallt vádolják, de gyanús a professzor állítólagos lánya is, aki egyszeriben feltűnik a színen. Douglasnak - hogy tisztázza magát - el kell utaznia a "virtuális múltba", és ott kell megtalálnia a valódi gyilkost.
Egy rendkívül titokzatos személyiség, Thomas Jerome Newton megjelenik New Yorkban. Furcsa külseje ellenére intellektuális képességei és tudományos ismeretei messze túlszárnyalják a jelenlegi emberi tapasztalatokat. Találmányai olyan eredetiek, hogy képesek forradalmasítani az országos kommunikációs hálózatot és három év alatt az USA leghatalmasabb kommunikációs központját képes létrehozni. Ám egyesek megérzik, hogy Newton tudása nem evilágból származik és megpróbálják a maguk érdekeinek szolgálatába állítani.
Megtanultuk már: James Bond egyaránt verhetetlen földön, vízen és víz alatt. Ám jobb, ha azt sem felejtjük el, hogy mindig akad valaki, akinek gonoszsága nem ismer határokat, és szembeszáll a világgal. Drax, az őrült multimilliomos terve meghaladja a Föld méreteit, gonoszsága pedig a Galaxis határait súrolja. Világuralmi terveiben csupán egy valami akadályozza, az Emberiség. Elhatározza hát, hogy megszabadul tőle: terve szerint csak néhány "tökéletes pár" élhetné túl a pusztítást, akik idővel újra benépesíthetnék a Bolygót, és Drax lehetne maga az Isten. Ehhez csak egy titkos űrállomásra van szükség, ahol az "Ádámok és Évák" átvészelhetik a Földre becsapódó vegyifegyverek pusztítását. Bond a szuperbiztos űrállomáson is szembeszáll ellenfelével. Ám itt még ő sem lehet biztos a győzelemben...
A messzi jövőben járunk, amikor az ismert bolygókat IV. Shaddam padisah-császár kormányozza. A világegyetemben a legértékesebb anyag a fűszer-melanzs. A fűszertől hosszabb lesz az élet. A fűszertől kitágul a tudat. A fűszer egyetlen bolygón lelhető fel: egy sivár, száraz, sivatagos bolygón. Ez a bolygó az Arrakis - de lakói, a szabad fremenek népe csak úgy nevezi: Dűne. Ezen a bolygón csap végleg össze két ősi ellenség, két nemes ház: az Atreides és a Harkonnen. Miközben a fremenek a próféciában megjövendölt messiás eljövetelét lesik, a Császár, az Űrliga, s az egész galaxis dermedten lesi a harc végkimenetelét, hiszen a fűszer nem apadhat el.
Jamie csinos és intelligens elsõ éves egyetemista, ám visszahúzódó természet. Ideje nagy részét álmodozással és naplóírással tölti, így kevés esélye van arra, hogy bekerüljön valamelyik népszerű klikkbe. Jamie-nek azonban van egy titkos "fegyvere": hasonmása, a rámenõs, nagyszájú Isabella. Is nincs híján önbizalomnak, magabiztosan osztja ki az ellenségeit, és a suli legnépszerűbb fiúja hódol neki. Jamie élete egyik napról a másikra megváltozik, amikor az egyik fogalmazás helyett véletlenül a naplóját adja be. A tanára fantáziát lát a dologban, bestsellert csinál belõle.
A közeli jövőben a könyvek káros dolgok, az emberek tudatát a médián keresztül formálják. A könyvekre tűzoltók vadásznak, mindent felégetnek maguk után. Egy akció során a fiatal Guy elgondolkodik, kit is szolgál. Ray Bradbury regényéből.