Egy iráni kislány csak pislogott, amint a rendszerek jöttek-mentek, a történelem újraíródott, a rockzene bűnös szenvedély lett, szabadelvű szülei pedig a civilizált Nyugat-Európába küldték. Bécsben idegen volt, idegen is maradt, majd a visszatérést választotta, hogy aztán saját hazájában se találja a helyét. Végül mindezt lerajzolta - így született meg a Persepolis.

A Véreshó úrnő története 1874-be a politikai nyugatalanság éveiben járó, Meiji-éra alatti Japánba vezet. Yuki Kashima (Meiko Kaji) családját még a lány születése előtt lemészárolja egy banda. Az anyját megerőszakolják, aztán gyilkosság és kémkedés vádjával börtönbe zárják. A nő a börtönben szüli meg kislányát, de a szülést nem éli túl. A kis Yuki-t egy pap neveli fel, és 20 év alatt kiváló kardforgatót farag belőle. Amikor Yuki végre felnő, Véreshó úrnővé válva elindul, hogy beteljesítse élete egyetlen célját: megkeresse családja gyilkosait, és kegyetlen bosszút álljon rajtuk…

Egy kínai család tagjai rájönnek, hogy a nagymamának már csak hónapjai maradtak hátra. Úgy döntenek, nem árulják el neki a rossz hírt, és egy esküvő szervezésébe kezdenek, hogy elvonják az idős hölgy figyelmét a közelgő végzetes időpontról.

A halálos beteg Wah az évszázad rablására készül, és úgy néz ki, hogy egy új technológia segítségével véghezviheti tervét. Sangnak, a rendőrségi közvetítőnek nem értelmetlen ugyan az élete, mégis úgy érzi, hogy az idő túl lassan telik. Wah egy pénzügyi cég gyémántjait akarja lenyúlni, bár eredetileg a szomszédos szállítási vállalatot célozta meg. Ellopja az ékszert, elmenekül Sang és a rendőrség elől, és túszul ejti Tinget. Nem mindennapi találkozásuk dacára kölcsönös vonzalom alakul ki köztük. Másnap, amikor Sang nyomozni kezd az ügyben, valami gyanúsat talál a szállítási vállalatnál. Végül Sang rájön, hogy Wah arra használta őt, hogy elterelje magáról a figyelmet, amíg végez. Sang ennek ellenére megérti Wah-t.

A külvilág szemében Amy Foster egyszerű, zárkózott teremtés. Mosolyt szinte sohasem látni arcán - látszólag híján van mindenféle érzelemnek. De ez érzéketlen külső, szenvedélyes lelket takar. Amy rendszeresen kijár a közeli tengerpartra, és a hullámok által partra sodort különféle kincseket gyűjti. Aztán egy nap a tenger valami egészen különleges ajándékot vet ki a partra Yanko Gooral személyében, aki a közelben elsüllyedt hajó egyetlen túlélője. Amy élete egy csapásra megváltozik. Yanko számára ez az új világ idegen, a helybeliek számára pedig Yanko az. A férfit ellenségesen fogadják, és sorsa az örök kiközösítés lenne, ha Amy nem állna mellé. A jövevény és a lány között szenvedélyes szerelem szövődik, amelynek a helyiek összes áskálódása és acsarkodása sem vethet gátat.

Egy elcsigázott börtönőr próbálja megőrizni a józan eszét és egyben tartani az életét, amikor érzelmeket kezd táplálni egy halálra ítélt fiatalember iránt.

Bosszúvágytól hajtott, titokzatos és rendkívül vonzó nő keresi meg a visszavonult bombagyárost, Ray Quick-et. A férfi nem tud ellenállni a vonzerőnek és fogadalma ellenére segít a nő szüleit egykor meggyilkoló bűnösökkel való leszámolásában. A kétszemélyes ítéletvégrehajtó brigád módszeresen robbantja fel egymás után a felelősöket. A kiszemelt áldozatok azonban nem nézik tétlenül az eseményeket és Ray egykori CIA-és munkatársát, Ned Trentet bízzák meg az ismeretlen ellenség felderítésével és likvidálásával.

A történet a 19. századbéli Franciaországban játszódik, és egy temperamentumos spanyol nő, Vellini és egy előkelő nemes, Ryno de Marigny kapcsolatát mutatja be. Ryno kétségbe esetten próbál hűséges maradni feleségéhez, egy francia arisztokrata nőhöz, de a Vellini által felkínált szenvedélyek és élvezetek csábítása túl erősnek bizonyul. És Ryno elindul a lejtőn...

Négy éjszaka... egy házban valahol az isten háta mögött, egy szirtfal szélén. Négy oszlop szegélyezi a bejárati lépcsőt. A konfrontáció négy éjszakája... a nő a férfi ellen. Mert a nők obszcenitása a férfiak tekintetéből fakad. Négy éjszaka, amikor szembeszállnak a megmondhatatlannal, feltárják a megmutathatatlant, a nagy titkot. A Teremtés Könyvében a "titok" szó héberül azt is jelenti, hogy "meztelenség", nevezetesen azt, "amit tilos meglátni". Mert a testek meztelensége áthatol a lelkek meztelenségén és felfedi tudatukat. Az intimitás a létező legszebb tabu, melytől eláll az ember szava.