Barry Lyndon kilátástalan helyzetű, jövő nélküli ír fiatalember. Semmi esélye, hogy a tizennyolcadik századi Angliában nemesi rangot szerezzen. Vagy mégis? Barry Lyndon ugyanis nem gondolkodik, hanem cselekszik, és eközben úgy váltogatja a szerepeit, mint más a gatyáját. Ha kell epekedő udvarló, ha kell párbajhős, vagy éppen szélhámos, katona a hétéves háborúban, kém és hamiskártyás - bárki, ha a helyzet úgy kívánja. Végigkövethetjük, hogyan kapaszkodik egyre feljebb a ranglétrán, hogyan szerzi meg a kiváltságokat és a vagyont.
Eddie Felson született biliárdjátékos. S ami még rosszabb, született lókötő. Biliárdteremről biliárdteremre vándorolva keresi a megkopasztani való balekokat. Szinte nincs semmi, amire a pool-asztal mellett ne lenne képes. Csak az a baj, hogy azt hiszi, svindlernek is van olyan jó, mint játékosnak. De abban bizony kispályásnak számít, mivel egyaránt hajlamos a gyermeki naivitásra és a mértéktelen önpusztításra. Ha nem tanulja meg, hogy a nyerés kulcsa a pléhpofa, esélye sincs egyetlen méltó ellenfele, a legyőzhetetlennek tartott Minnesotai Kövér ellen...
Walter Burns egy nagy chicago-i lap szerkesztője. Nemrég vált el feleségétől, Hildy Johnsontól, aki egyben egyik legjobb riportere is. Amikor Hildy bejelenti a férfinek, hogy eljegyezte magát egy biztosítási ügynökkel, és másnap összeházasodnak, Walter őrült hadjáratba kezd, hogy visszaszerezze a nőt. Minden leleményességét latba vetve, számtalan trükkel igyekszik elriasztani a lelkes vőlegényt, és egyúttal rávenni Hildyt, hogy írjon meg egy utolsó nagy sztorit egy gyilkosról.
A londoni fellépésre érkező Broadway-sztár, Jerry Travers udvarolni kezd az ugyanabban a szállodában lakó modell Dale-nek, aki azonban barátnője férjének hiszi, s Velencébe menekül előle. Jerry persze követi, s egyre újabb félreértések nehezítik a szerelmesek egymásra találását, akik Irving Berlin remek zenéjére hihetetlenül könnyed eleganciával adják elő a legbonyolultabb táncfigurákat. Nemhiába Fred Astaire oldalán lett sztár Ginger Rogersből, aki drámai színésznőként is megállta a helyét.
Harold Crick, az adóellenőr, arra ébred, hogy egy hang kommentálja minden mozdulatát és gondolatát, ráadásul később azt is bejelenti, hogy Harold Crick hamarosan elhalálozik. A férfi kétségbeesetten megpróbálja kézbe venni a sorsát és elkerülni végzetét, ezért egy irodalmárhoz, Jules Hilberthez fordul segítségért, aki azt javasolja neki, hogy a befejezés megváltoztatásához életét úgy kell alakítania, hogy az tragédiából komédiává váljon. Hilbert professzor javaslatát követve Harold meglehetősen szokatlan és váratlan románcba bonyolódik Anna Pascallal, az eleven pékkel.
Vadromantikus történet egy múlt századi angol úrilány és a vele nevelkedett árva cigányfiú tragikus szerelméről, amelyből Hollywood legjobb mesterei készítettek nemcsak gazdag kiállítású és szépen fényképezett, hanem kitűnően rendezett s játszott filmváltozatot.
Párizs, 1968 májusa. A diákok az utcára vonulnak, hogy a francia oktatási rendszer ellen tiltakozzanak. A munkások hamarosan követik őket és néhány nap leforgása alatt az elégedetlenkedők száma akkorára dagad, hogy kezdi komolyan veszélyeztetni a fennálló politikai rendszert. Isabelle és testvére, Theo egyedül maradnak szüleik tágas, belvárosi lakásában. Az utcán találkoznak Matthew-val, az amerikai diákkal, aki néhány napja érkezett csak meg Párizsba. A testvérek meghívják magukhoz. Ők hárman határozzák meg az együttélés játékszabályait, amelynek segítségével felfedezik saját érzelmi és szexuális identitásukat. Az Álmodozók beavatási út: a három fiatal a közös élet során szerzett tapasztalataikból próbálja megismerni önmagát.
A sikeres középkorú építész, Pierre, látszólag boldog életet él feleségével, Catherine-nel és kamaszkorú fiával, Bertranddal. A férfi azonban kezd beleunni eddigi, monoton életébe és nehéz munkájába. Megismerkedik a vonzó Helene-nel és viszonyt kezd vele. Egy nap autóbalesetet szenved és a mentőautóban számvetést készít eddigi életéről.
Nadine, az egykori filmsztár, jelenleg a pornóiparban dolgozik színésznőként. Egy filmforgatáson megismerkedik a fiatal és jóképű fényképésszel, Servais Monttal. A hosszú kapcsolatába és eddigi életébe beleunt színésznő viszonyt kezd a férfival. Mont meg akarja menteni szerelmét a pornó ipartól, ezért nagyobb összegű kölcsönt kér egy gengsztertől. Célja, hogy színpadra vigye a III. Richárd című darabot, természetesen kedvese főszereplésével. A várva várt siker azonban elmarad, a szeretők pedig komoly dilemma elé állnak. Hogyan adják vissza a pénzt a maffiának? Vajon van jövője a kapcsolatuknak?
Új tanárnõ érkezik a jó hírű, patinás St. George kollégiumba. Sheba Hart művészettörténetet tanít, és a legtöbb kollégájától eltérõen kicsit másként gondolkodik a világról. Szerencsére a fiatal nõ gyorsan rokonlélekre talál az egyik idõsebb kolléganõ, Barbara Covett személyében. Ám nem csupán õ az egyetlen, akit elvarázsol az új tanárnõ személyisége, sajátos életszemlélete. Amikor Sheba tiltott szerelmi kapcsolatba keveredik, Barbara az egyetlen, aki a védelmére kel. Talán azért, mert õ sohasem merte megtenni, amire igazán vágyott.
A csodálatos első randi után Bea és Ben tüzes vonzalma jéghideggé válik – egészen addig, amíg váratlanul újra össze nem találkoznak egy ausztráliai esküvőn. Így hát azt teszik, amit bármelyik érett felnőtt ember megtenne: úgy tesznek, mintha egy pár lennének.
A Stellet licht egy klasszikus történethez és bizonyos értelemben klasszikus történetmeséléshez tér vissza (természetesen a kísérletezőbb művészfilm kategóriáján belül). Cserébe viszont átélhető drámát és igazi szépséget kapunk, a film utolsó kb. fél órája meghökkentően szívszorító. Az utolsó néhány perc meg aztán tényleg igazi remeklés. Ami nagyon izgalmas az a történetet illeti: tulajdonképpen Carl Dreyer csodálatos Ordet c. filmje (ami szerintem egyébként a valaha készült egyik legjobb film) lett újraforgatva, ez a végére teljesedik ki, de az a fantasztikus, hogy itt is átélhetjük a katarzist, hiába látjuk közel ugyanazt. (Coleman)
Finom lélekrajzokkal megjelenített történet a XIX. század második feléből. Középpontjában a hirtelen módos farmerré lett, öntörvényű Bathsheba, akinek csalódásoktól és váratlan megrázkódtatásoktól sem mentes életét három férfi határozza meg: a szomszédos gazda, a körülrajongott William, később a városban állomásozó katonaság egyik tisztje, Troy őrmester, majd az állandóságot képviselő, vonzódó és menekülő birkapásztor, Oak.
Az 1900-as évek elején olaszok ezrei emigráltak az Egyesült Államokba a jobb élet reményében. Salvatore egyike azoknak, akik mindenüket egy lapra tették fel: az özvegy farmer eladja a házát, földjét, állatait, hogy gyermekeivel és idős édesanyjával az új világba vándoroljon, ahol mindegyiküknek több jut majd a jóból. Salvatore (akinek neve megmentőt jelent) nem hős, nem vágyik dicsőségre vagy óriási szerencsére, csak egy célja van: munkája legyen és fedél a családja feje felett. Útközben megismerkedik Lucy-vel, ahogy Salvatore hívja -, a feltehetően angol származású hölggyel, aki épp visszatérőben van az Egyesült Államokba. Valamiféle ismeretlen okból Lucy szeretne férjhez menni, mielőtt New Yorkba érnének. Salvatore elfogadja az ajánlatot, és hajlandó feleségül venni. Miután az emigránsok megérkeznek Ellis Island-re, karanténba kerülnek, és vizsgálatok alá vetik őket, hogy megállapítsák, alkalmasak-e az amerikai állampolgárságra.
Jack Sommersby (Richard Gere) nem hagy különösebb űrt maga mögött, amikor elmegy harcolni a polgárháborúba. Felesége (Jodie Foster) némileg tán meg is könnyebbül, hogy durva, erőszakos férjét távol tudhatja magától. Azt azért hét év után sem hiszi, hogy Jack ne térne vissza. Az asszonyi érzések sosem csalnak: Jack Sommersby egy szép napon visszatér - de mintha a háború kicserélte volna, mintha nem ugyanaz az ember lenne, aki volt.
Los Angeles a múlt század elején: szikrázó napsütés, mely fittyet hány a korszak depresszív hangulatának. Történetünk helyszíne egyszerre egzotikus és közönséges, csillogó és mocskos - a hőség és a fullasztó por városa. Benépesítői egyiptomi pálmafák és a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett kalandorok, akik gazdagságot, hírnevet és szerencsét hajszolnak. Los Angeles az első és végső remény, ahol az álmok teljesülhetnek. Az olasz bevándorlók fia, Arturo Bandini híres íróvá akar válni, és álmai szőke hercegnőjét keresi. A mexikói Camilla Lopez vezetéknevét titkolván abban reménykedik, hogy fehérbőrű angolszász protestánshoz sikerül férjhez mennie. A férfi és a nő olyan korban ütköznek egymásba, melyben a fehérek és a mexikói leszármazottak békessége hajszálon függ, és kezdetét veszi az elszánt küzdelem önmagukkal és a várossal szemben: a küzdelem az álmaikért.