A Disney és a Pixar új filmjében visszatérünk Riley fejébe, aki immáron tinédzser! A Főhadiszállás egy napon komoly átalakításokon esik át, hogy helyet kaphasson benne valami egészen váratlan: új érzelmek! Derűben, Bánatban, Haragban, Majréban és Undorban, akik így együtt már jó ideje navigálnak sikerrel, vegyes érzések kezdenek kavarogni, amikor felbukkan Feszkó. Ráadásul úgy tűnik, nem egyedül van.

A Niagara-vízesés szolgáltat rendkívül festői hátteret ehhez a profi módon elkészített, hitchcocki feszültségű thrillerhez, amelyben a hűtlen feleség férje meggyilkolásán fáradozik, mígnem fordul a kocka... Pauline Kael amerikai kritikus szerint ez "az egyetlen film, amely feltárta Monroe ölbebújósan infantilis perverzitásának alantas és káros potenciálját".

A szívbeteg, ágyban fekvő Leona telefonja téves kapcsolása során egy asszony ellen irányuló gyilkossági tervről szerez tudomást. A zavaros beszélgetésből apránként megtudja, hogy ő maga a kiszemelt áldozat. Megdöbbenve hallja, hogy a tettes a saját férje, Henry lesz. Miközben a fokozódó pánikhangulatban kiutat keres, átgondolva életét és házasságát, rájön, hogy - erős apakötődése és beteges uralkodni vágyása folytán - ő maga a felelős elidegenedésükért.

Pontypool csendes kisváros Kanadában, ahol soha nem történik semmi szörnyűség. Grant Mazzy (Stephen McHattie), az egykor nagymenő rádiós műsorvezető is csak eltűnt macskákról vagy az Arábiai Lawrence helyiek által előadott musical változatáról tud beszámolni a helyi adó reggeli adásában. Aztán hirtelen minden megváltozik. Az addig nyugodt, békés emberek egyszerre csak megőrülnek, vadul támadnak egymásra, miközben értelmetlen mondatokat kiabálnak. A katonaság lezárja a várost, a világ döbbenten figyeli az eseményeket, miközben Grant Mazzy és munkatársai a rádióstúdióban rekednek, a megőrült emberekkel körülvéve, hogy egyenes adásban tudósítsanak a világvégéről... Bruce McDonald egy helyszínen játszódó, kevés szereplőt mozgató filmje feszültségben Orson Welles legendás, 1938-ban adásba került rádiójátékát idézi, amelyet rengeteg hallgató valós eseménynek hitt, és halálra rémült...

1994 októberében három főiskolás belevág, hogy filmet csináljon a hírhedt Blair-i boszorkányról, akinek szelleme állítólag már kétszáz éve kísért a környéken. A három fiatal nyom nélkül eltűnik az erdőben, ám a kamera egy év múlva előkerült, benne a hátborzongató filmfelvétellel. Napjaink legnépszerűbb kultuszfilmjét 35 ezer dolláros amatőr költségvetésből forgatták és hihetetlen sikert aratott előbb Amerikában, majd az egész világon - és bevétele csak az amerikai mozikban meghaladta a 140 millió dollárt.

Bruce Banner genetikust az egyik kísérlet során súlyos gammasugárzás éri. A férfi különös változáson megy keresztül. Ha feldühítik, a testében felgyülemlő adrenalin hatására fékezhetetlen, zöld szörnyeteggé változik. A hihetetlen Hulk képében Bruce eleinte dühöngő őrültként viselkedik, idővel azonban megtanulja arra használni az erejét, hogy megvédje a gyengéket. A teremtmény elfogására a hadsereget is mozgósítják. Az akciót Banner egykori munkatársának, egyben barátnőjének az apja, Ross tábornok, és a rivális tudós, Glenn Talbot irányítja.

Julia Lund (Laura Regan), a gyönyörű, szép karrier előtt álló pszichológia szakos egyetemista lány tanúja lesz gyermekkori barátja szörnyű halálának. Bár a fiú kiskorától fogva pszichiátriai kezelés alatt állt téveszméi miatt, Julia hajlott rá, hogy elhiggye, valóban idegenek üldözték. A tragédiát követően, hamarosan maga is megtapasztalja a jelenlétüket, gyermekkori rémálmai valósággá válnak.

A fiatal Karen más személyiségként ébred egyik nap. Képtelen eldönteni, mi történik vele: álom ez, vagy a valóság része? Sötét sarkok kísértik, amelyeken újra és újra fordulatot vesz az élete. Mind álmaiban, mind a valóságban különös és hátborzongató dolgok történnek vele. A kettõ közötti határvonal idõvel egyre jobban elmosódik, majd a rémálom a valóságban folytatódik. Ijesztõ teremtmények és démonok járnak a nyomában, képtelen szabadulni tõlük. A magyarázat talán a múltjában rejlik.