A vietnami háború idején öt amerikai katona indul járőrbe. Négy harcedzett, sokat, sőt túl sokat tapasztalt veteránhoz egy frissen bevonult gyalogos csatlakozik. Még sejtelme sincs róla, mennyire más a háború, mint ahogy azt otthon elképzelte. Társaiban viszont már alig maradt emberi érzés. Olyan dolgokra is képesek, melyektől újonnan érkezett társuk még iszonyodik. Azt azonban nem tudja eldönteni, hogy ha szükséges, nyíltan is szembeforduljon-e a többiekkel. Márpedig a járőr katonái elhatározzák, hogy egy szomszédos faluból elrabolnak maguknak egy helybéli lányt...
A fiatal Bruce Leet apja Amerikába küldi, az ígéretek földjére. A tökéletes angolsággal beszélő, kiváló harcművész az egyetemen megismerkedik Lindával, akinek a segítségével kung-fu iskolát alapít. Ám hamarosan nemcsak az amerikaiak előítéleteivel kell megbirkóznia, hanem a kínai hagyomány őrzőivel is, akik megtiltják neki, hogy kínaiakon kívül mást is oktasson. Bár egy élet-halál küzdelemben megvédi igazát, olyan súlyos sérülést szenved, hogy tolószékbe kerül. Már majdnem feladja hitét, amikor a mozi felfigyel elképesztő képességeire.
A XIX század végén, négy fiatalembert a katonai akadémiáról egyenesen a Szudánban állomásozó egységhez vezénylik, a Dervisháború idején. Egyikük kilép a seregből, az indulás előestéjén. A három másik, valamint a menyasszonya küldenek neki egy-egy fehér tollat, a gyávaság jelképét. Az ifjú, ezután mindent elkövet, hogy bizonyítsa bátorságát és visszaszolgáltassa a 4 fehér tollat.
Will Montgomery (Ben Foster), az Egyesült Államok hadseregének egy tisztje, aki nemrég tért vissza Irakból, és egy háborús sérültekkel foglalkozó szervezethez csatlakozik. Partnerével, Anthony "Tony" Stone-nal (Woody Harrelson) ők a felelősek azért, hogy az elesett katonák hozzátartozóival és szeretteivel közöljék a tragikus hírt. Will nehezen birkózik meg a munkával és egy nap bekövetkezik, amire nem számított: szerelmes lesz Oliviába (Samantha Morton), akinek éppen ő vitte férje halálhírét...
Az ifjú Paul Baumer lelkesen vonul be katonának 1914-ben. Végigszenvedi a szadista kiképző altiszt embertelen gyakorlatait, a katonaélet összes gyötrelmét, majd halálos sebet kap, mégpedig aznap, amikor a hivatalos hadijelentés szerint "nyugaton a helyzet változatlan".
A lelkes fegyver- és játékkészítő mester önfejlesztő mikrochipekkel ellátott játék katonákat és úgynevezett gorgonita harcosokat gyárt. Célja, hogy velük törjön be a játékpiacra. Véletlenül azonban a bábuk a tini Alanhez kerülnek, aki bekapcsolja azokat. A katonabábukból álló elitkommandó a gorgoniták megsemmisítésére indul, s mivel Alan és pajtásnője, Christy szeretné a gorgonitákat megvédeni, nekiesnek az embereknek is.
Clell Hazard ezredes (James Caan), háborút megjárt katona, az arlingtoni nemzeti katonai temető díszőrségét vezeti. A vietnami háborúba önkéntesnek készül egy régi bajtársának fia. A kiszolgált katona először kerül szembe a háború dilemmáival. Úgy félti a fiatalembert, mintha saját fia lenne, de közben úgy érzi, hogy katonaként és példaképként nem törheti le hazafias lelkesedését. Igazából soha nincs alkalma, hogy elmondja tapasztalatait, az igazat, ami a szívét nyomja. Még új ismeretségének, Samanthának (Anjelica Huston) sem, aki talán az utolsó asszony lehetne életében, aki áttörhet egyáltalán az öreg katona páncélján.
Krisztus előtt ötvenben járunk, s immár az egész világ Rómához tartozik. Tulajdonképpen a két bátor gall harcos, Asterix és Obelix is, akárcsak piciny gall falujuk derék lakói. Hogy miért is hívják őket galloknak? Hát nagyon egyszerű, mert latinul a gall franciát jelent. De hát akkor miért nem adunk francia nevet a rómaiaknak is? Az örökös ellentét a gallok és a rómaiak között kibékíthetetlen. Asterix megmutatja, milyen is a gall virtus. A rómaiak futnak, mint a nyulak. Állítólag ők Julius Cézár legyőzhetetlen harcosai.
A film a második világháború idején játszódik a belga fronton. Négy amerikai és egy angol katona történetét meséli el, akik véletlenszerűen verődtek össze az ellenséges német vonalak mögött a hírhedt Malmedy mészárlás után, mely során hetven hadifoglyot lőttek halomra a belga Malmedy közelében.
Bill Rago, a neves reklámszakember egyik napról a másikra az utcán találja magát. A munkanélkülieket elhelyező iroda hamarosan állást talál neki, tanárnak szerződtetik egy katonai bázisra. A feladata: megtanítani a gondolkodás legalapvetőbb alapelemeit a nyolc legreménytelenebb újoncnak. A tanterv pillanatok alatt összeáll: elemezzük a Hamletet.
Brian De Palma (A sebhelyesarcú, Aki legyőzte Al Caponét, Mission: Impossible, Carrie) valódi események ihlette háborús montázsfilmje egy kis csapat amerikai katona köré összpontosul, akik egy iraki ellenőrzőponton állomásoznak. A film különböző szemszögekből mutatja be a katonák, a média és a helyi lakosok helyzetét rávilágítva arra, hogy az egyes csoportokra milyen hatással van az aktuális konfliktus és az egymás közötti viszálykodás.
Az ellenséges vonalak mögött négy katona csapdába esik, ahol szembe kell nézniük félelmeikkel, vágyaikkal.
valóság: 2003. július 4-én az amerikai szövetségesek szokott látogatásukat teszik egy féltitkos török hadiszálláson Észak-Irakban. Hamarosan kiderül azonban, hogy a látogatás nem a megszokott. Amerika változtatni kíván az erőviszonyokon, a törökök nemkívánatos személyekké válnak a régióban. Azon a napon fejükre zsákot húzva, katonai és emberi méltóságukban megalázva hurcolják el a tizenegy török katonát a lakosság szeme láttára.A film: Suleyman Aslan egy a tizenegyek közül. A török alakulat vezetője nem tudja feldolgozni a történteket és egy búcsúlevelet hátrahagyva véget vet életének. A levél Polat Aldemar különlegesen képzett török titkosügynökhöz szól. A hivatásának élő Aldemart nem hagyja közömbösen barátja utolsó kívánsága: embereivel Irakba utazik, hogy a haláltól sem riadva vissza szembeszálljon az emberi jogokat tipró erőkkel.