Egy iráni kislány csak pislogott, amint a rendszerek jöttek-mentek, a történelem újraíródott, a rockzene bűnös szenvedély lett, szabadelvű szülei pedig a civilizált Nyugat-Európába küldték. Bécsben idegen volt, idegen is maradt, majd a visszatérést választotta, hogy aztán saját hazájában se találja a helyét. Végül mindezt lerajzolta - így született meg a Persepolis.

Egy hideg szombat reggel öt diák tölti büntetését az előkelő középiskola könyvtárában: a jó sportoló, a punk, az úrilány, a családi gondokkal küszködő tolvaj és az iskola esze, a csodagyerek. A nap folyamán ez az öt, szinte idegen ember ráébred arra, hogy sokkal több bennük a közös, mint azt valaha is álmodták. Alaposan megismerik egymás összes problémáját, de ami a legfontosabb, nagyon sokat tanulnak saját magukról. Az első, ami összehozza a társaságot, a megvetés, amit a dékánnal szemben éreznek, aki kimérte rájuk a büntetést. Kezdetben mindenkinek az idegeire megy a bezártság, és egymást kezdik gyötörni, ideiglenes szövetségeket képeznek, közös ellenséget keresnek, percről percre változik a csoport dinamikája. A nap folyamán mindannyian rájönnek arra, hogy ők is az előítéletek rabjai; s nemcsak szót érteni tanulnak meg a másikkal, hanem odafigyelni a másik problémáira is.

Egy 15 éves rockrajongó srácot, aki egy helyi zenei újság számára írogat, felkéri a nagytekintélyű Rolling Stone magazin, hogy csatlakozzon a Stillwater együtteshez, és írja meg a koncertturné részleteit. A srác szerencséjére, a szerkesztő sosem találkozott vele: telefonon adta a megbízást. Ő tehát egy időre eltűnik édesanyja féltő szeme elől, és fejest ugrik a nagybetűs életbe. Ettől kezdve csak az utazás, a koncertek és az együttes mellől elmaradhatatlan rajongó lányok érdeklik. Figyel, csodálkozik és tanul.

Frida Kahlo (Salma Hayek) felkavaró szépségű mexikói festőművésznő élete filmért kiáltott... 1922, Mexikóváros: Frida élvezi diákéveit és az egyre inkább rajongó férfiakat. Barátja, Alejandro (Diego Luna) sok érdekes embernek mutatja be, többek között Diego Rivera (Alfred Molina) festőnek. A felhőtlen időknek egy szörnyű buszbaleset vet véget. Frida hosszú időre ágyba kényszerül. Barátja elhagyja, csak szülei tartják benne a lelket. Édesapja festőkészlettel ajándékozza meg és Frida elkezd alkotni. A lábadozás után újra felkeresi Diego Riverát és megmutatja neki festményeit. Diegót lenyűgözi a lány vad tehetsége. Összeházasodnak és a kor legirigyeltebb és legünnepeltebb párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban. Mindketten elkötelezett kommunisták, vendégül látják a száműzött szovjet Trockij-t (Geoffrey Rush) és feleségét (Margarita Sanz), de Fridának emellett még egy igazi kapitalista, Nelson Rockefeller (Edward Norton) is udvarol.

"...amikor márciusban a németek átlépték a határt, hogy elfoglalják az egész országot, és a mi városunkon keresztül vonultak Prágába, nagyapám egyes-egyedül kiment elébük, egyes-egyedül az én nagyapám ment ki a németek elé, hogy hipnotizőr lévén szembeszálljon velük, és a gondolat hatalmával visszatérítse a tankjaikat." Hát ilyen családból származik Milos, aki nem hőssé akar válni, csak a már kínossá vált szüzességét szeretné elveszíteni. Segédtisztként dolgozik egy kisváros állomásán, ahol hiába húznak el a front közeledtével mind szigorúbban ellenőrzött vonatok, a dolgozók élik megszokott életüket.

Miyagi, a harcművészetek idős mentora a karate legöregebb, legjobb és leghíresebb oktatója. Egyetlen szívfájdalma, hogy eddig nem talált olyan utódot, akinek átadhatná tudását. Amikor összebarátkozik a szerény és félénk Daniellel, rájön: a fiú alkalmas nemcsak a karate fogásainak, hanem a harci művészetek egész filozófiájának elsajátítására, így méltó lehet arra, hogy az örökébe lépjen.

A hatvanas évek eleje az ártatlanság évei voltak Amerikában, mielőtt Vietnam, a korrupció és a kábítószer mindent megváltoztatott. A középosztálybeli, kisvárosi fiatalok egyetlen szórakozása az autó, a szex és a rockzene. Miközben bömböl a rádióból a rock and roll, a főutcán autóznak föl-alá a papa autójával, nőre vadászva. Két jó barát elhatározza, hogy mielőtt másnap reggel elutaznak a főiskolára, még egyszer utoljára ők lesznek az éjszaka császárai. A lazán összekapcsolódó epizódokból álló történet valamennyi főszereplője egyetlen éjszaka találkozik a nagy változással.

Lloyd egy kétballábas, semmirekellő srác, aki reménytelenül szerelmes az osztály legszebb, legokosabb és legmagányosabb lányába. A két össze nem illő fiatal egymásba szeret, Diana rájön, hogy Lloyd nem tipikus tinédzser srác, hanem érzékeny filozófus, aki a maga saját módján reagál az élet kihívásaira. Lloyd viszont arra jön rá, hogy Diana tökéletes külseje mögött egy sebzett lélek rejtőzik. Amikor kiderül, hogy több közös vonásuk van, mint azt gondolnák, Diana élete a feje tetejére áll.

Glenn Holland, a fiatal, tehetséges zeneszerző olyan műről álmodik, amellyel beírja magát a zenetörténelembe. A hírnévre, a halhatatlanságra azonban még várni kell, az alkotás helyett mindennapi problémák megoldására kell fecsérelni az erejét. Kénytelen zenét tanítani egy középiskolában, hogy éhen ne haljon, és a lakbért is fizetni tudja. Miközben a munkája kezd beérni, a magánéletben újra sötét felhők gyülekeznek a feje felett. A kisfia hallássérülten születik, így soha nem hallhatja az apja zenéjét. Évek telnek el, mire Glenn képes elfogadni saját és fia sorsát. Patrick Sheane Duncan regényéből, Richard Dreyfuss Oscar-jelölt főszereplésével.

Finnország egyik leghíresebb alakja még művésznevében is hazájára reflektál. A Tom of Finland néven alkotó Touko Valio Laaksonen (1920-1991) ikonikus figurája a queer kultúrának. Több mint négy évtizedes pályafutása alatt körülbelül 3500 rajzot készített, szereplői pedig rendre hiper-maszkulin férfiak szűk ruhákban. A művészettörténészek ma már a homoerotikus képzőművészet legmeghatározóbb alakjaként tartják számon, pedig 19 éves korában csak saját szórakoztatására kezdett rajzolni. A második világháborúban is szolgáló Laaksonennek karrierje során a cenzúrával is meg kellett küzdenie, mire a meleg mainstream csúcsára érve saját kiadót hozott létre műveinek. Életéről most az egyik legsikeresebb finn rendező, a csak kasszasikereket jegyző Dome Karukoski készített egész estés mozifilmet.

2:37-kor tragédia történik egy középiskolában. Az egyik diák öngyilkos lesz. A film többi részében egy csoport problémás tinédzsert ismerhetünk meg. Egy véletlenül teherbe esett lányt, egy túlhajszolt focistát, egy testi fogyatékkal élő srácot, egy eminens tanulót, aki nem tud megfelelni a szülői elvárásoknak, egy bulimiás lányt és egy drogokba menekülő homoszexuális fiút. Vajon hatuk közül melyikük vetett véget az életének 2 óra 37 perckor?

Alex, a Paranoid Park nevű gördeszkás telep állandó látogatója véletlenül egy szörnyű baleset okozója lesz. A történtek vizuálisan is nagyon megviselik. Tudja ő is, hogy segítene ha megosztaná a titkát valakivel, mégis a hallgatás mellett dönt.

Gyermekkora óta diadalról és harcról álmodozott. Egy csöpp országból indult el, és mire 25 éves lett, meghódította az ismert világ nagy részét. A kis macedón sereget a hatalmas Perzsa Birodalom ellen vezette, elfoglalta Egyiptomot, majd a sivatag után a hófödte hegycsúcsok felé kanyarodott: India jelentős részét is meghódította. Korábban sosem egyesült ekkora hatalom egyetlen kézben, és talán azóta sem volt rá példa. Nagy Sándor a világ ura lett, mégis magányosan halt titokzatos halált alig 33 éves korában. Néhány nagy barátság, néhány felejthetetlen csábítás, és 9 év vérben és páncélban a világ legnagyobb hadserege élén. Nagy Sándor élete megváltoztatta a világ történetét.