A Vadnyugat talán legellentmondásosabb személyiségei gyülekeznek a kis arizonai városka postakocsi megállójánál, hogy egyszer s mindenkorra pontot tegyenek egy évek óta húzódó viszály végére.

Will Lockhart útra kel, hogy megtalálja azt a férfit, aki felelős testvére haláláért. Azt az embert keresi, aki automata fegyvereket adott el az apacsoknak. Will útja során az új-mexikói Coronado városba érkezik, nem tudván, hogy az öregedő, vak, zsarnok Alec Waggonman földjén kel át, s így könnyen veszélybe kerülhet az élete.

Egy tolvajbanda elrabolja az Ezüst-tó kincséhez vezető út térképét a jogos tulajdonosától. Winnettou és Old Shatterhand pedig összefognak, hogy visszaszerezzék a leírást és eljussanak a barlanghoz. "A Sziklás-hegység déli nyúlványai közt van egy szinte megközelíthetetlen tó, melynek nevét sokan hallották, de színét vajmi kevesen látták. Ezüst-tónak nevezték már azok a népek is, akik az indiánok előtt éltek ott. A tó környéke ásványokban gazdag."

A Karl May világhírű regényéből készült Winnetou-trilógia első részében ismerkedik meg a két főhős, az apacsok főnökének fia, Winnetou és egy vasútépítő társaság mérnöke, Old Shatterhand. Amikor a fiatal indián rájön, hogy a fehérek megszegték a velük kötött megállapodást és a síneket az apacsok földjén vezetik át, először megpróbálja békésen rendezni a területvitát. Kiderül azonban, hogy nem a vasúttársaság a hibás, hanem annak egyik helyi vezetője, aki nem másra pályázik, mint az apacsok aranyára. Mikor megölik az indiánok fehér tanítóját, Winnetou bosszút esküszik. Old Shatterhand kezdettől tudja, mi áll a háború hátterében, de csak nagy nehezen képes Winnetou bizalmát elnyerni, hogy együtt folytathassák a harcot.

Hiába sikerült egyezségre jutni a fehérekkel, csavargók és rablóbandák fenyegetik a törékeny békét az indiánok földjén. Winnetou ezért elhatározza, hogy Santa Fébe utazik, hogy jobban kiismerje a fehérek világát és gondolkodásmódját. Megkéri Old Shatterhandet, hogy tartson vele. A város harangszavát hallva Winnetou reménykedik: a fehérek is megértik a harang üzenetét: "Szeressetek mindent, ami jó és gyűlöljetek minden rosszat." Ám a fehér ember gondolkodása ennél jóval egyszerűbb: meg kell szerezni mindent ebből a gazdag földből, amit lehet, bármi áron. S ha ennek az akadékoskodó Winnetou élete az ára - ám legyen.

Kirby York ezredes a haza szolgálatát mindennél - még szeretett feleségénél és fiánál is - fontosabbnak tartja. Amikor York fia, Jeff bevonul, és apja őrhelyére vezénylik, az ezredes úgy dönt, hogy semmiben nem kivételezik majd a fiúval. Érzéseit akkor is megpróbálja elrejteni, amikor fia nyomában megérkezik évek óta nem látott felesége, Kathleen is. Egy véres indiántámadás visszaverése után az ezredes tudja, hogy az erőd már nem biztonságos: parancsot ad, hogy az asszonyok és a gyerekek hagyják el a tábort. Fiára bízza, hogy vezesse biztonságba a kis csapatot. Jeff megpróbál ellenszegülni apjának, Kathleen azonban tudja, hogy a férje miért döntött így, és régi érzései újra fellángolnak. Miközben az erőd katonái készülnek az apacsok következő rohamára, Jeff is bizonyíthatja bátorságát: az úton indiánok támadják meg a csapatát... A legendás John Ford és a nem kevésbé legendás John Wayne klasszikus westernfilmjének most először a színezett verzióját láthatjuk.

Abahachi és Ranger vértestvérek, a vadnyugaton harcolnak az igazságért, a békéért és a szabadságért. Fáradhatatlanul lovagolnak, ha kell, a földön kúsznak, és megszámlálhatatlan nyomot követnek. A bajok akkor kezdődnek, amikor Abahachi némi aranyat kölcsönöz a sosonoktól, és megvesz egy kocsmát a prérin. Kiderül, hogy az eladó, a dörzsölt üzletember, Santa Maria nagyon rossz fiú, mi több, csaló. A kocsma egy romhalmaz, ráadásul Santa Maria lelép az arannyal, de előtte még végez a soson főnök fiával.

Az apacsok törzsfőnöke, Winnetou az indiánok és a sápadt-arcúak közötti örök béke megteremtésén fáradozik. Ez idő alatt persze Old Shatterhand sem tétlenkedik, az olaj után kutató kapzsi fehérekkel száll szembe. Az amerikai hadsereg azonban szüntelenül beavatkozik az indiánok és a fehérek harcába. Winnetou, amikor rádöbben, hogy szerelme, az Assiboin főnök lánya, Ribana egy fehér férfit szeret, úgy dönt, hogy lemond róla a béke érdekében.

A háború borzalmait maga mögött hagyó katona, Hondo Lane belebotlik a sivatagban egy védtelen asszonyra és fiára, akik az indiánok támadásainak vannak kitéve. A bátor férfi elhatározza, hogy mindenáron megvédi az asszonyt és gyermekét.

Jess Remdsberg a Fort Creel-ben állomásozó lovasság egyik tagja megmenti az apacs indiánok karmaiból Ellen Grange-t. Ám nem kis meglepetésére Ellen azért könyörög neki, hogy engedje őt vissza az indiánokhoz, mert azok jobban bánnak vele mint a brutális férje. Remdsberg mégis a családjához viszi az asszonyt. Ekkor Villard, a férj azért veri el alaposan a feleségét, mert képes volt az indiánok fogságába esni, ahelyett, hogy öngyilkosságot követett volna el. Ellen a bántalmazásokat képtelen tovább elviselni, ezért visszaszökik egykori fogvatartóihoz. Willard barátai a lovasságnál azonban nem akarják annyiban hagyni a dolgot és támadásra indulnak az apacsok ellen.

A fiatal és elszánt Maggie egy elhagyatott, vad vidéken neveli két lányát. Egy nap azonban nagyobbik gyermekét, Lilyt titokzatos, sötét alakok rabolják el. Mikor Maggie rég nem látott, gyűlölt apja visszatér hozzá és felajánlja segítségét a lány felkutatására, Maggie tudja, most félre kell tennie minden sérelmét és büszkeségét, ha Lilyt még egyszer látni akarja az életben. A rejtélyes lovasok nyomába eredve még nem sejtik a baljós, lidércekkel teli jövőt, és azt sem, hogy a feszült, idegőrlő várakozás mindkettőjüket örökre megváltoztatja majd.

Old Shatterhand és Winnetou útjai egy időre elválnak. Amikor egy fehérbőrű kisgyermek szüleit banditák gyilkolják meg, persze mindenki az apacsokra gyanakszik. Emiatt újra megkezdődik az értelmetlen öldöklés és több indián is meghal a fehér emberek bosszúja miatt. Erre aztán az apacsok is támadással válaszolnak, s csak Old Shatterhand és Winnetou képes arra, hogy rendet tegyen és megakadályozza a felesleges vérontást. Ebben pedig Shatterhand barátja, Sam Hawkins is a segítségükre lesz. Eközben Winnetou-nak meggyűlik a baja egy másik indián törzzsel is, mert azok nem akarnak békét kötni a fehér emberekkel.

Míg Winnetou fehér barátjával, Medveölővel vadászik, a férfi farmját felgyújtják, feleségét és lányát pedig megölik. Ugyan minden jel arra utal, hogy indiánok voltak a támadók, Winnetou mégis kételkedik, mert jól ismeri a gyilkossággal vádolt indián törzs békés szándékait a fehérekével szemben. Old Surehand segítségével aztán kideríti, hogy a "Keselyűknek" nevezett banda az igazi bűnös. Ám Medveölőt annyira elkeseríti a fájdalom, hogy már nem hisz a régi barátainak sem.

A komancs indiánok egy nap fehér telepesekre támadnak, mert azt hiszik, hogy ők ölték le a bölényeiket. A zűrzavart kihasználva pedig a banditák megölnek egy telepes fiút. Amikor a komancsok főnökének fia elmegy a városba, hogy tisztázza a helyzetet, a banditák őt is kegyetlenül meggyilkolják, s immár úgy tűnik, hogy elkerülhetetlen a háború az indiánok és a fehérek között. Old Surehand azonban rájön, hogy az események hátterében egy Tábornoknak nevezett gazember áll, aki egy látszólag értéktelen földdarabot akar megszerezni az indiánoktól. Winnetou segítségével így Old Surehand a Tábornok nyomába ered.

Clearwater elszigetelt városában a törvényt valaha úgy hívták: Preston Biggs (Kevin Sorbo - Herkules), de mikor a felesége meghalt, a gyásszal megbirkózni képtelen seriff az alkoholhoz menekült, és onnan bizony nehéz felállni. Idővel mégis megcsillan a remény a megváltásra, mikor Biggset felbérlik arra, hogy kísérjen vissza három olyan nőt a civilizációba, akiket megfertőzött a "préri láz". Igen ám, de a nyomukba egy törvényen kívüli banda szegődik, melynek tagjai bármire képesek, hogy megállítsák őket. Szorult helyzetükből végül egy gyönyörű nő menti ki őket, aki nem riad vissza a tűzharctól és még Biggs régóta szunnyadó szívét is megdobogtatja.