Kiindulásul véve a sokat vitatott 2000-es választásokat, Moore bemutatja George W. Bush valószerűtlen felemelkedését, melynek eredményeként az olaj-bizniszben tevékenykedő bukott üzletemberből a világ vezető nagyhatalmának első embere lett. Ezt követően Moore felnyitja Bush privát Pandora szelencéjét: bemutatja milyen szoros baráti szálak fűzik a családot és üzlettársaik körét, a Szaúd-Arábiai királyi családhoz és a bin Laden-rokonsághoz. Az Iraki háború kitörésekor Moore mély együttérzéssel és visszafojtott haraggal vizsgálja az emberi szenvedéseket. Miközben az amerikai hátországot elárasztják a háború következményeivel birkózó családok hatásos portréi, az amerikai katonáknak a kiábrándultsággal és az iraki frontvonal valós borzalmaival kell szembenézniük. A helyzet abszurditását és botrányosságát csak fokozza Moore beszámolója arról, hogy az üzleti élet vezetői hogyan igyekeztek hasznot húzni az emberi szenvedésből, az iraki olajból és az amerikai adófizetők véréből és dollárjaiból?

A regény egy Samuel Beckett idézettel kezdődik, az előzetes pedig a Talking Heads Once in a Lifetime című klasszikusával, amit maga Tom Hanks regél el nekünk, röviden illusztrálva (majdnem) csődbe ment életét, majd megérkezünk Szaúdi Arábiába. Itt egy talán túlságosan is bohókás sofőr mutatja meg neki a sivatagi királyságot és annak szokásait - egy nagy tömeg előtt elhaladva kiderül, ott tartják a nyilvános kivégzéseket -, és kimerült főhősünk, aki előtt számtalan akadály tornyosul, hamarosan orvosi kezelésre szorul, orvosa pedig egy csinos, magabiztos asszony.