Délkelet-Ázsia a második világháború idején. A japánok egy stratégiai szempontból igen fontos hídat építtetnek az angolokkal. Ha a híd felépül, az a szövetségesek nagyon sok katonájának életébe kerül. A tábor két részre szakad: a foglyok egy része rombolna, míg mások engedelmesen építenének. Mindeközben útnak indul egy kommandós egység, hogy felrobbantsa a hídat a Kwai folyón.
Raimunda egy fiatal, keményen dolgozó és igen vonzó édesanya, aki munkanélküli férjével neveli serdülőkorban lévő lányukat. Nővére, Sole viszont igen félénk nő, aki egy illegális fodrászszalonban keresi kenyerét. A férje faképnél hagyta és lelépett egyik ügyfelével. Sole azóta egyedül él. Egy tavaszi vasárnapon Sole felhívja Raimundát, hogy tájékoztassa őt Paula nénikéjük haláláról. Raimunda nagyon szerette nénikéjét, mégsem tud ott lenni a temetésen. Sole egyedül tér vissza szülővárosába, ahol a szomszédok közlik, édesanyja visszatért a túlvilágról, hogy Paula nénikéjének gondját viselje betegeskedő éveiben.
A helyszín egy kikötőváros, Sete, ahol a nehéz fizikai munka helyett egyre inkább az ipari szolgáltatások, a turizmus, a vendéglátóipar nyer teret. Slimane Beiji, a hatvanas éveiben járó, elvált algériai férfi létszámcsökkentés miatt elveszíti hajógyári állását. Végkielégítését arra akarja fordítani, hogy egy régi halászhajót észak-afrikai specialitásokkal szolgáló étteremmé alakítson. Ez azonban sokkal bonyolultabb, mint gondolná. Rym, főbérlőjének és egyben szeretőjének tinédzser lánya segít neki. Abdel Kechiche rendező nagyrészt a volt feleség, Saoud konyhaasztalánál zajló, improvizált beszélgetéseken keresztül tárja fel Silmane összetett családi kapcsolatait. Ott gyűlik össze vasárnaponként a népes család, hogy a címben szereplő fogást, az ízletes kuszkuszt és halat elfogyassza.
Egy öreg, gazdag háziúr ki akarja lakoltatni bérlőit, de azoknak, szegények lévén, nincs hová menniük. A férfi ezért megbízza egyik alkalmazottját, a lassú észjárású, de erős, "Brute"-nak becézett Pedrót, hogy fenyegesse meg a lakókat. Ő azonban beleszeret az egyik ott lakó lányba.
II. világháborús eposz, melyben Errol Flynn a vezetője annak az ejtőernyős csapatnak, akik azért szállják meg Burmát, hogy egy fontos japán katonai állást megsemmisítsenek. Felejthetetlen leírása a dzsungelbeli harc szörnyűségének.
Amit Anna Leonowens tett, olyat angol úrikisasszony nem tesz a viktoriánus Angliában. A tanítónő férfitámasz nélkül vágott neki a világnak, hogy új életet kezdjen fiával a távoli Sziámban. Az ország uralkodóját a népe istenként tiszteli. Mongkut király nagy álmot dédelget, Sziámot a modern világ nemzetei közé akarja vezetni. Anna a királyi család házi tanítója lesz, miközben akarva-akaratlanul belecsöppen a palotai intrikákba és a nagypolitikába: A király és Anna között szerelem szövődik, annak ellenére, hogy kapcsolatuknak nyilvánvalóan nincs jövője.
Ez a történet két nőről szól, akik utcalányok és egyben egy kicsit hercegnők is. Az egyikük Caye, aki közel 30 éves, a munkásosztályból származik, külseje rendezetlen. Zulema egy száműzetésben élő "hercegnő". Kedves lány, de a mindennapjai meg vannak pecsételve, hiszen illegális bevándorló. Amikor találkoznak, helyzetükből adódóan konfliktus alakul ki közöttük. A legtöbb prostituált érthető okokból ki nem állhatja azokat a bevándorlókat, akik az ő szakmájukban kívánnak elhelyezkedni. Caye és Zulema azonban hamar rájön, hogy - bár helyzetük különböző - hasonló problémákkal küszködnek. Ennek a barátságnak a komplexitása adja meg a film alaphangulatát.
Rainer TV producer, két, egyre kisebb népszerűségnek örvendő TV show vezetője, rendszeresen kábítószerezik, és semmi nem érdekli önmagán kívűl. A változás hirtelen és elég fájdalmasan jön el az életébe: egy fiatal nő teljes sebességgel belehajt az autójában, minek következtében súlyos sérülésekkel mindketten kórházba kerülnek. Pegah - a nő aki belehajtott - mint kiderül, az unokája egy férfinak, aki az ő showjában dolgozott, majd miután kábítószerezéssel vádolták meg, öngyilkos lett. Rainer és Pegah közös nyomozásba kezd, amiben kiderül, hogy a vádak hamisak voltak, az egész ügy mindössze a nézettség növelését célozta meg.
John Rambo, a vietnámi veterán húsz évvel az utolsó kalandjai után Thaiföld északi részén, a burmai határhoz közel telepedik le. Visszavonultan él, halászik és kígyóméreggel kereskedik. Sarah, egy humanitárius szervezet munkatársa megkéri, vezesse át őket az elaknásított határvidéken, hogy a külvilágtól elzárt törzseket gyógyszerrel és élelemmel láthassák el, de Rambo visszakozik. Mikor azonban két hét múlva a visszatérő lelkész elmeséli, hogy az önkénteseket a burmai hadsereg foglyul ejtette, Rambo pontosan tudja, mit kell tennie.
Laura férje és fia meggyilkolása után próbál újra talpra állni ezért hugával Burmába utazik vakációzni. Egy politikai nagygyűlésen elveszíti útlevelét és véletlenül kapcsolatba kerül egy diákcsoporttal, akik a demokráciáért harcolnak. U Aung Ko-val a vezetőjükkel beutazza Burmát és tanúja lesz az elnyomás elleni véres összecsapásoknak.
A középkorban játszódó történet Suriyothai sziámi hercegnő életét mutatja be. A legendás hercegnő élete során számtalanszor bizonyítja be, hogy képes feláldozni saját boldogságát országa boldogulásának az érdekében. Fiatal lányként, hogy országát megmentse a politikai felosztottságtól, igaz szerelmétől megválik, és érdekházasságot köt. Az évek folyamán hűségesen kitart férje mellett, védi és támogatja a hatalmi harcokban, és végül a csatamezőn is ott áll mellette.
Tom Reynold kapitányt (Frank Sinatra) és egységét a II. világháború idején egy Japán elleni burmai akcióba vonják be. A Chiang kai Shek hadsereg támadására reagálva embereit Kínába vezeti, hogy visszacsapjon, de seregét lemészárolják. Ezek után a kapitányt visszahívják az USA-ba a zenéhez és a szerelméhez, Carlahoz (Gina Lollobrigida). Carlanak döntenie kell, vagy Tommal megy vagy társával marad (Paul Heinreid).