A kelepcébe csalt Lady Caroline Faye egy holdfényes erdei tisztáson találja magát - egy holttest mellett, és a gyilkos nincs is messze tőle. Itt találkozik Lord Breconnel, akinek helyes arcán szomorú kifejezés ül. Caroline nem árulja el a férfinak, ki is ő valójában, hanem azt mondja, hogy csak egy társalkodónő. Nem sokkal ezután Lord Brecon anyjának, a nagyságos Lady Breconnek lesz a társalkodónője. A komor Breacon-kastélyban megtudja, hogy a férfinak - akibe egyre jobban beleszeret - szörnyű titka van, melyet nem akar neki elmondani. Megkezdődik a szívek párbaja, melyben Vane megpróbálja megmenteni Caroline-t saját meggondolatlan lépésétől, attól, hogy elkötelezze magát mellette, a lány pedig eldönti: megmenti a férfit és a szerelmüket.
A Blackfoot táborban pár gyerek meg akarja tréfálni a zsarnok Cropsy-t, aki a tábor gondnoka. Azonban a tréfa rosszul sül el. Szó szerint. Cropsy véletlenül elevenen megég. 5 év múlva kiengedik a kórházból. Először egy prostituálttal végez, majd a közeli Stonewater tábor gyerekeit szemeli ki magának áldozatául. A gyerekek éppen ekkor indulnak kenu-túrára, így nem is sejtik, hogy a gyilkos a közelben ólálkodik egy bozótvágó ollóval, hogy sorra megölhesse őket.
Milánó utcáin egy gyilkos öldösi a deviánsnak tekintett embereket. Minden testen egy dísz szitakötő marad, amelyet az áldozat vérében áztattak.
Emma, a nemrégiben elvégzett szívátültetés szerencsés befogadója arra törekszik, hogy megismerje adományozójának személyazonosságát, csakhogy megtudja, hogy elidegenedett unokatestvérét meggyilkolták.
Ebben a filmben Summer elindul megkeresni a biológiai apját, akiről anyja soha nem beszélt. Az út során megismerkedik a film férfi főszereplőjével Tom-mal, aki elhívja magukhoz a lányt. Summer azonban hamar észreveszi, hogy komoly bajba került és ahhoz, hogy túlélje ,alkalmazkodnia kell az új körülményekhez és a családhoz
Stephen egy fiatal, ártalmatlan, csendes és visszahúzódó főiskolai hallgató, aki egy szép napon megdöbbenve tapasztalja, hogy a karizmatikus Quaid, aki a főiskola peremvidékén lakik egy lebontásra váró házban, a pártfogoltságába veszi őt. Quaidnek az az ötlete támad, hogy disszertációjukat az emberek félelmeiről készítsék el, egyfajta dokumentumfilm jelleggel. Hozzájuk csatlakozik Cheryl, Stephen filmes osztályából vágónak, majd random jelleggel elkezdenek embereket meginterjúvolni félelmeikről. Miután a fiatalok megunják a szokásos félelmekről szóló elbeszéléseket a bohócokról, a sötétségről, stb., a kamerát maguk felé fordítják. Azonban, nehogy azt higyjük, ők nem félnek semmitől; Cheryl elmeséli, miért nem eszik húst apja, aki egy húsfeldolgozó üzemben dolgozott, minden este megerőszakolta őt; Quaid azonban még egy ennél is bizarabb történettel áll elő - szüleit megölték egy fejszével, melynek ő a szemta
Charles Lattimore egyetemi tanár, bűnügyi regényírást oktat. Hallgatói rajonganak érte, ám az egyik előadását túlságosan komolyan veszik. Gyilkosság történik az egyetemen, s lehet, hogy ez a tökéletes bűntény. De Lattimore tanár úr megtalálná a megoldást, ha lenne rá ideje... Ám őt körözik a gyilkosság gyanújával. Egy amerikai egyetem mindennapjainak békés felszíne alatt sötét titok rejtőzik, s csak egy ember ismeri a megoldást.
Miután egy fiatal lány meggyilkolja molesztáló apját, a börtönből frissen szabadult barátjával elindulnak gyilkos utazásukra.
Gene Wilder ebben a filmben egy híres rádiós személyiséget alakít, aki egy napon rászánja magát a nősülésre, és arájával, aki egyben kolléganője is, egy távoli vidéki kastélyba utazik. Frigyüket mindenki nagy örömmel fogadja, kivéve persze a házban lakó szellemeket. A kísértetkastélyban nem a mézeshetekhez kívánatos nyugalmat találják, hanem lépten-nyomon az életükre törnek. Ráadásul házigazdájuk, a meglehetősen férfias vonásokkal rendelkező nagynéni sem nézi őket igazán jó szemmel, mert meggyőződése, hogy unokaöccse újabban nagyon furcsán viselkedik: biztosan ő a farkasember.