John Masterman gigantikus Metropolisában csupán egy kiváltságos réteg élvezi a technikai fejlődés nyújtotta előnyöket. Számukra csodálatos kertek és ligetek kapui állnak nyitva, ők fényben és ragyogásban élnek. A város alsó szintjén tengődnek a szegények, a munkások, akik napfényt sose látnak, mesterségesen megvilágított körülmények között robotolnak naphosszat. A két szintet liftek kötik össze, egyébként lakóik között nincs semmi kapcsolat. Mígnem egy napon "lentről" érkezett gyerekcsapat zavarja meg a fentiek szórakozását, élükön a fiatal tanítónővel, Mariával. Ericet, Masterman fiát megszédíti a lány szépsége, és utána ered az alsó városba.

2019-et írunk. Egy speciális osztaghoz tartozó Deckard éppen visszavonulni készül, amikor újabb feladatot kap. Öt replikáns eltérített egy űrhajót, hogy visszatérjenek a Földre és megkeressék megalkotójukat: az életüket szeretnék meghosszabbítani. Deckard feladata, hogy megakadályozza ezt, felkutassa és végezzen a replikánsokkal.

Évtizedek teltek el a Harmadik Világháború kitörése és a Tokiót romba döntő hatalmas robbanás óta. 2019-re a várost újjáépítették, de Neo Tokió gengszterek, terroristák, vallási fanatikusok és motoros bandák polgárháborúk dúlta városa lett. Egy ilyen banda, a Kapszulák vezetője a 16 éves Kaneda is. Csapatának legfiatalabb tagja Tetsuo, akit a többi bandatag állandóan ugrat. A fiú ezért folyton bizonyítani akarja bátorságát, s egy ilyen alkalommal fegyveresek fogságába kerül, akik egy laborba szállítják, ahol mindenféle vizsgálatnak vetik alá. Amikor kiengedik, Tetsuo megváltozik: agresszív lesz, fájdalmai és szörnyű látomásai vannak. Rájön, hogy újfajta képességekre tett szert, egyetlen kézmozdulattal könnyedén tud embereket ölni. S mindez valamiképpen kapcsolatban áll a misztériummal, amit Akirának hívnak. A mérföldkövet jelentő manga ugyancsak meghatározó jelentőségű anime változata forradalmi ötleteivel és képi elemeivel rémisztő "cyberpunk" látomást mutat be a jövőről.

Járvány pusztította el a Föld népességének kilencvenkilenc százalékát 1997-ben. Majd negyven évvel később a túlélőkre is pusztulás vár a föld alatti világban. Csak akkor maradhatnak életben, ha sikerül információt szerezniük a gyilkos vírusról. James Cole-ra vár a feladat, hogy az időben visszautazva, megtudja azt. A számításba azonban hiba csúszik, Cole 1996 helyett 1990-be érkezik és elmegyógyintézetbe zárják. Így pedig aligha sikerül teljesíteni a küldetését és megfejteni a 12 Majom Hadseregének rejtélyét. Csupán a pszichológus Kathryn Railly próbálja megérteni a férfit.

A H.G. Wells tollából származó Az időgép című könyvet a négy alkalommal Oscar-díjra jelölt George Pal vitte celluloidra, olyan eredetiséggel, hogy a film elnyerte a legjobb vizuális effektusoknak járó Oscar-díjat 1961-ben. Az időgép feltalálójának a távoli jövőben akár élete árán is vissza kell szereznie masináját a föld alatt lakó emberevőktől, hogy hazajusson, a biztonságos 1899-be.

John Murdoch egyedül ébred egy furcsa hotelszobában. Kiderül, hogy ő az első számú gyanúsítottja egy brutális sorozatgyilkosságnak, azonban ő semmire sem emlékszik, azt sem tudja, hogy ki is ő valójában. Kétségbeesetten próbálja megtalálni elvesztett személyiségét, miközben egyre közelebb kerül a városban tanyázó tar koponyájú különösen viselkedő idegenekhez. Az árnyékszerű figurák képesek megállítani az időt és birtokba venni a fizikai valóságot. Fajuk fennmaradása érdekében éjjelente elrabolják a "felső" világ polgárait, kiszívják az emlékeiket és érzéseiket.

Del Spooner, a chicagói rendőrség detektívje legújabb ügye során a U.S. Robotics gyár egyik alkalmazottja halálának körülményeit vizsgálja. Az elkövető egy gép, ám ez lehetetlen. Hiszen minden robot agyába be van égetve a robotika három alaptörvénye: gép nem bánthat embert, engedelmeskedik az emberi parancsnak (kivéve, ha ezzel megszegné az első szabályt) és ügyel saját épségére (kivéve, ha ezzel megszegné az első két szabályt). Ha mégis egy robot az elkövető, annak következményei beláthatatlanok.

Félszáz utassal a fedélzetén hajótörést szenved a távoli galaxis felé tartó űrhajó. Kényszerleszállást hajtanak végre az ismeretlen bolygón, amelyet csak néhányan élnek túl, köztük Riddick, az életfogytiglanra ítélt rab. Azon tanakodnak, hogyan hagyhatnák el a pokoli planétát, ahol három Nap világít az égen. Nem sejtik, hogy minden huszonkettedik évben a bolygót körülvevő három nap együttállása teljes feketeséget idéz elő. És ha eljön a sötétség, felélednek az addig csendben lapuló árnyak, az elhagyott bányák mélyén lakó mutáns, vérszomjas szörnyek.

Flynn (Jeff Bridges) behatol egy távoli szerverbe, hogy bebizonyítsa, ellopták egy korábbi munkáját. Ám, ami kis kalandnak indult, a túlélésért folytatott, hihetetlen macska-egér játékká válik, amikor egy hataloméhes ellenőrzőprogram magába szippantja. A programok között halálos gladiátor játékok folynak, gyilkos szoftverek és speciális gépügynökök vívják harcukat a rendszerrel - melynek győzelme vagy veresége nemcsak a virtuális, hanem a valódi világ sorsát is meghatározhatja!

Senki sem hitte volna a 21. század első éveiben, hogy világunkat oly lények tartják szemmel, melyek intelligenciája meghaladja a miénket - hogy miközben az embereket lekötik mindennapos gondjaik, ők megfigyelnek és tanulmányoznak bennünket, ahogy a tudós vizsgálja mikroszkópján át a lényeket, melyek egy vízcseppben hemzsegnek és sokasodnak. Az ember határtalan önelégültséggel szelte keresztül-kasul a földgolyót, biztos tudatában annak, hogy ez a világ az ő birodalma. Mégis, az űr végtelen mélyén át hatalmas, hideg, rideg lények kémlelték irigy szemmel bolygónkat, és tervüket lassan és biztosan szőtték ellenünk.

Sötét idők járnak az univerzum fölött. A Halálkufárok serege sorra igázza le a bolygókat. A módszerük egyszerű: a megtámadottak vagy behódolnak nekik, vagy meghalnak. Amikor már minden remény elveszett, a maroknyi túlélő a mítoszokhoz menekül, amelyekből kiolvasható, hogy létezik olyan erő, amelyik megállíthatja a gonoszt. Ám a legendák is tévedhetnek, nem mindig a jó a gonosz hatásos ellenszere. A jóslat szerint a végső összecsapásban mindenki sorsa egyetlen Fúriától függ. Ez pedig nem más, mint a száműzött Riddick, aki akarata ellenére kerül a nagyszabású küzdelem középpontjába.

2024-ben járunk a IV. világháború után. A politikusoknak ugyan sikerült megegyezni, de a nagyvárosok környezeti problémáira vajon sikerült e megfelelő megoldást találni? Albert (Don Johnson) és kutyája Ficsúr évek óta együtt járják a vidéket, élelem és társaság után kutatva ott, ahol a civilizáció nyomai még fellelhetőek. A hegyen túlra készülnek, ahol meleg van, tisztaság, jókedv és szép lányok. Így találnak rá egy föld alatt élő közösségre, ahol az egyik vezető lánya elcsábítja, és ráveszi, hogy kövesse őt a föld alá. A fiú nem sejti, milyen hátsó szándék vezérli nyájas vendéglátóit.

2055-re a világ megváltozik. A városok romba dőlnek, lakóik elpusztulnak. A kevés túlélő számára az élet folyamatos harc: megmaradásért nemcsak az egyre ellenségesebb természettel kell megküzdeniük, hanem a támadó idegenekkel is. A túlélés reménye Aki Ross. Ő az a tudós, aki talán képes lesz megtalálni az új élethez szükséges szellemi energiákat. De Ross beteg. A támadó idegenektől kapott vírus szűkre szabja hátralévő idejét. Ő az álmaiban kutat és egy harci egység védelme alatt a vad vidéket járja. Ha az emberiségnek szerencséje van, valahol rátalál a megváltás szellemére. Csakhogy - ha így nem volna elég az ellenség - még valaki rájuk támad. Egy földi katona az, akinek egészen más elképzelései vannak arról, hogyan pusztíthatná el a földlakók támadóit.

A közeli jövőben járunk. Akkor, amikor a városok teljes kontroll alatt állnak és kizárólag ellenőrző pontokon keresztül lehet falaikon belülre jutni. Az emberek speciális utazási biztosítás nélkül nem mehetnek sehová. A városok határain kívül a sivatag az úr, a viskókból és kalyibákból álló telepek tömve vannak megtagadott polgárokkal - emberekkel, akik nem rendelkeznek a biztosítási iratokkal és így csak szigorúan korlátozva élhetnek. William csodálatos ember, aki biztosítási nyomozóként dolgozik. Egy nap cége egy másik városba küldi egy biztosítási csalás ügyében. A nyomozás során ismeri meg Mariát, akiről hamar kideríti, hogy ő a keresett hamisító. William azonban beleszeret a nőbe, és képtelen figyelmen kívül hagyni érzelmeit.

Riddick-et fejvadászok kapják el, és megállíthatatlan szerencseharcosokkal és gonosz teremtményekkel kell megküzdenie. Csupán éjszakai látása és kíméletlen harciassága választja el a sorstól, mely rosszabb magánál a halálnál.

Zed egyike azoknak a kegyetlen katonáknak akik élet és halál urai a XXIII. századi Földön. Döntésüket senki nem kérdőjelezi meg, fellebbezni ellenük nem lehet. Nekik mindenki behódol, de ők csak egyvalakinek engedelmeskednek: istenüknek, a hatalmas Zardoz-nak akinek gigantikus kőszobra látja el őket utasításokkal. Zed azonban kétkedni kezd istenében és titokban nyomoz Zardoz valódisága után. Kétségei beigazolódnak: kiderül ugyanis, hogy Zardoz és a kőszobor csupán eszköz egy titkos szervezet kezében. A halhatatlanok társasága a kegyetlen katonák és a kőistenség segítségével manipulálják a mit sem sejtő, rettegő tömegeket. Miután Zed rájön az igazságra mindent elkövet, hogy mások szemét is felnyissa és forradalmat szít, hogy elpusztítsa az igazságtalan rendszert.