Hollywood, Sunset Boulevard. A filmsztárok legfelkapottabb lakóhelye. Az egyik luxusvilla úszómedencéjéből meggyilkolt férfit halásznak ki a helyszínre érkező rendőrök. Három golyó végzett vele: egyet kapott a hasába, kettőt a hátába. Az áldozat jelentéktelen senki, másodrendű forgatókönyv-iparos. De a villa tulajdonosnője nem akárki: egykor a némafilm legfelkapottabb csillaga volt. Ez történetüknek szomorú végkifejlete, de korábban az egész egy különleges kapcsolattal kezdődött. Joe Gillis, a feltörekvő filmíró úgy érzi végre ott áll a siker kapujában, ám Norma Desmond, a lecsúszott színésznő egyvalamire vágyik igazán: az az álma, hogy újra rivaldafénybe kerüljön. S ezért akár ölni is képes.
A szürke kis irodakukac, "Buddy" Baxter egyszerűen képtelen nemet mondani, amikor főnökei nógatják: engedje át legénylakását holmi alkalmi légyottokhoz. Mivel fél, hogy végképp elvágja magát a munkahelyén, jobb meggyőződése ellenére ismét és ismét enged - mígnem egy este ott találja a lakásán közvetlen főnöke elhagyott szeretőjét, aki bánatában kis híján öngyilkos lett. Miss Kubelik, a liftes lány az illető, akibe titkon Baxter maga is szerelmes. Most két legyet üthet egy csapásra: megmenti imádottja életét, s életében első ízben a szavát is felemeli mind a lány, mind a maga érdekében.
A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.
A háború utáni amerikai filmművészet egyik legdöbbenetesebb alkotása, amely lélektanilag rendkívül árnyalt kórképet ad a kortárs Amerikáról. Hőse három leszerelt katona, akik a háborúban eltöltött időszakot tartják életük legszebb éveinek. Bár állandó életveszélynek és szenvedésnek voltak kitéve, pozíciójuk biztos volt és harcos katonaként hősnek érezhették magukat. Most egyikük rokkantnyugdíjas veterán, a másik pedig vezető banktisztviselő, aki katonabajtársaihoz fűződő korábbi viszonyával szöges ellentétben a kölcsönhöz valamiféle biztosítékot kénytelen követelni tőlük. A harmadik volt katonától pedig felesége válik le, mondván ő egy havi 400 dollár zsolddal rendelkező katonatiszthez ment férjhez, nem pedig egy heti 32.50-et kereső bárpincérhez, akivé a férje vált.
A filmtörténet egyik legizgalmasabb szerelmes kémtörténete, Hitchcock egyik legnépszerűbb filmje. A filmben Alicia, a fiatal, amerikai lány édesapját háborús bűnösként elítélik. Az amerikai titkosszolgálat felajánl a hányatott sorsú, szabados életmódot folytató lánynak egy lehetőséget, mellyel segíthet hazájának, egyben jóváteheti apja bűntetteit. A feladatot csak ő végezheti el, mivel apja Braziliában élő náci összeesküvő társai közé kell beépülnie. Alicia vállalja a feladatot. Összekötője egy vonzó titkosszolgálati tiszt lesz. Az események úgy hozzák, hogy feleségül kell mennie az egyik vezető náci összeesküvőhöz. A veszélyes kémfeladat során nemcsak szerelme, boldogsága, de élete is nagy veszélybe kerül.
A második világháború alatt egy csapat amerikai katona kerül össze a hírhedt német 17-es fogolytáborban, a Stalag 17-ben. Többnyire azzal töltik az idejüket, hogy azon mesterkednek, hogyan segíthetnének egymásnak megszökni. De amikor két rabot megölnek egy szökési kísérlet közben, nyilvánvalóvá válik, hogy spicli van közöttük. William Holden Oscar-díjat kapott a cinikus, éles nyelvű katona alakításáért, aki azzal tölti az idejét, hogy svindliket eszel ki, és különleges előjogokért seftel a németekkel.
Katharine Hepburn rendkívül sokféle szerepet alakított mind a színpadon, mind a filmvásznon. Drámai erővel formálta meg az irodalom nagy klasszikusainak nőalakjait, de szívesen komédiázott is. Hogy mennyire értett a humor nyelvén, arra bizonyíték ez a fergeteges vígjáték , ahol Cary Grant oldalán egy mindenre elszánt dollárhercegnőt alakít, aki rámenősségével, kitartásával felülkerekedik minden nehézségen, s mint egy nősténytigris harcol azért a férfiért, akit szenvedélyesen szeret. A képtelenebbnél képtelenebb helyzeteket csak fokozza egy valódi leopárd feltűnése.
A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.
A Pekingből Sanghajba tartó expresszvonaton vegyes utazóközönség találkozik, köztük az angol Harvey kapitány és korábbi szerelme, Madeleine, akiről kiderül, ő a híres-hírhedt Sanghaj Lily. Az egyik utas, egy felkelőcsoport vezetője, a kínai Csang emberei elfoglalják a vonatot. Csang megfenyegeti Harveyt, lelövi, ha Sanghaj Lily nem teljesíti kívánságait.
London, 1929. Frank Webber, a Scotland Yard igen elfoglalt nyomozója úgy tűnik, jobban érdekli a munkája, mint Alice White, a barátnője. Alice, aki úgy érzi, hogy mellőzöttnek érzi magát, beleegyezik, hogy randevúzni menjen egy elegáns és jó modorú művésszel, aki meghívja őt a puccos lakásába.