Négy testvér él boldogan az édesanyjával egy tokiói kis lakásban. Mind a négy gyereknek más férfi az apja, sosem jártak iskolába, ráadásul a főbérlő hármójuk létezéséről nem is tud. Egy napon az anyjuk némi pénzt és egy üzenetet hagy a 12 éves, legidősebb fiúra, hogy viselje gondját fiatalabb testvéreinek. Így kezdődik a négy gyerek odisszeája. Annak ellenére, hogy anyjuk elhagyta őket, a gyerekek mindent megtesznek azért, hogy boldoguljanak a maguk kis világában, felállítva és követve a saját szabályrendszerüket. Mikor már nincs más választásuk, mint szembenézni a lakáson kívüli világgal, a törékeny egyensúly hirtelen felborul. (port.hu)

Délkelet-Ázsia a második világháború idején. A japánok egy stratégiai szempontból igen fontos hídat építtetnek az angolokkal. Ha a híd felépül, az a szövetségesek nagyon sok katonájának életébe kerül. A tábor két részre szakad: a foglyok egy része rombolna, míg mások engedelmesen építenének. Mindeközben útnak indul egy kommandós egység, hogy felrobbantsa a hídat a Kwai folyón.

1929-et írunk. A szegény halászfaluban nevelkedő, kilencéves Chiyót szülei egy kiotói gésa-háznak adják. A kislánnyal kegyetlen bánnak a ház tulajdonosai és Hatsumomo, a főgésa. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból Sayuri néven legendás gésa válik. Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol ezentúl mozognia kell: a gazdagok, a kiváltságosok és a politikai csatározások világában. Bár Sayuri kék szemei kora legbefolyásosabb férfiúit bűvölik el, valódi szerelme elérhetetlen távolságban van tőle. Ráadásul a történelem is utoléri a gésákat: második világháborúval Japán alaposan megváltozik...

Három különleges, a Bunraku-bábuk által elmesélt szerelmi történet. Matsumoto szerelmes Sawakóba, ám szülei nyomására a cégvezető lányát kell elvennie. Az esküvő előtt tudja meg, hogy Sawako öngyilkosságot kísérelt meg. A második rész a jakuza Miróról szól, aki fiatal korában elhagyta szerelmét, hogy valóra váltsa álmát. A nő azóta is minden szombaton ott várja őt a parkban. A záró darab főszereplője Haruna, a popsztár és a rajongója. Amikor a lány egy balesetben a fél szemére megvakul, Nukui sajátos módon bizonyítja iránta érzett szerelmét.

A Véreshó úrnő története 1874-be a politikai nyugatalanság éveiben járó, Meiji-éra alatti Japánba vezet. Yuki Kashima (Meiko Kaji) családját még a lány születése előtt lemészárolja egy banda. Az anyját megerőszakolják, aztán gyilkosság és kémkedés vádjával börtönbe zárják. A nő a börtönben szüli meg kislányát, de a szülést nem éli túl. A kis Yuki-t egy pap neveli fel, és 20 év alatt kiváló kardforgatót farag belőle. Amikor Yuki végre felnő, Véreshó úrnővé válva elindul, hogy beteljesítse élete egyetlen célját: megkeresse családja gyilkosait, és kegyetlen bosszút álljon rajtuk…

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Valahol, valamikor egy diktatórikus távol-keleti országban, az állami vezetők kegyetlen kísérletet eszelnek ki: negyvenkét középiskolást egy lakatlan szigeten arra kényszerítenek, hogy életre-halálra megvívjanak egymással. Géppisztolytól kezdve a sarlón át a konyhai étkészletből származó villáig, bármilyen fegyver a rendelkezésükre áll… A Programnak csak egyetlen túlélője lehet: a győztes. Takami Kósun regénye - melyet gyakran neveznek a 21. századi Legyek urának - botrányos karriert futott be. Bár megjelenését a japán kormány is ellenezte, a regény 1999 óta több kontinensen vezeti a sikerlistákat, számos feldolgozást ért meg.

A történet XIX. századi Japánba vezet minket. Főhőse Zatoichi, látszatra csupán egy vak vándor, aki szerencsejátékból és masszírozásból él. De az álarc mögött valójában egy kardforgató mester rejtőzik, megáldva a lélegzetelállítóan pontos szúrások és a villámgyors kardrántás tehetségével. Zatoichi vándorlása során egy eldugott kis hegyi városkába ér, melyet Ginzo bandája tart hatalmában. A kegyetlen Ginzok mindenkit elpusztítanak, aki útjukban áll, különösen azóta, hogy felfogadták Hattorit, a félelmetes hírű ronint, aki beteg felesége megmentéséÊrt áll be védelmi pénzszedőnek a bandába. Zatoichi és fiatal barátja, Shinkichi egy játékbarlangban találkoznak két gésával. Okinu és testvére, Osei éppoly veszélyesek, mint amilyen gyönyörűek. A városba szüleik gyilkosai után jöttek, hogy bosszút álljanak rajtuk.

1941 nyarán az amerikai-japán viszony meglehetősen feszült, de még mindenki abban reménykedik, hogy a vitás kérdéseket sikerül diplomáciai úton rendezni. A japánok azonban már felkészültek egy Pearl Harbour elleni meglepetésszerű támadásra. Az amerikai hírszerzés ugyan figyelemmel követi a japán diplomáciai üzeneteket, de még Washington legbelsőbb körei sem tartják valószínűnek, hogy egy ilyen akció bekövetkezik, ezért nem is készülnek fel rá megfelelően.

1942 szeptemberében az előretörő japán hadsereg elfoglalja Szingapúrt. A japánok az Ian Campbell őrnagy és Jim Reardon hadnagy vezette szövetséges katonák maroknyi csapatát foglyul ejtik, és a burmai dzsungel mélyén elrejtett fogolytáborba hurcolják. A rendkívül brutális erőszak elszenvedése közepette a szökés lehetőségét nagyban beárnyékolja az életben maradásért vívott nehéz küzdelem. És McLean alezredes csak az első, aki feláldozza életét a kegyetlen fogva tartók kezében... A film a Híd a Kwai-folyó felett (1957) amerikai sikerfilmben feldolgozott események valós története, egy túlélő tollából, Ernest Gordon azonos című önéletrajzi regénye alapján készült. Az egykoron kiszínezett cselekmény helyett Gordon, a kegyetlen háború valóságáról rántja le a leplet. Ez az igaz történet négy, II. világháborús fogoly hősies ellenállásáról szól, melyet japán fogva tartóikkal szemben tanúsítottak.