Egy iráni kislány csak pislogott, amint a rendszerek jöttek-mentek, a történelem újraíródott, a rockzene bűnös szenvedély lett, szabadelvű szülei pedig a civilizált Nyugat-Európába küldték. Bécsben idegen volt, idegen is maradt, majd a visszatérést választotta, hogy aztán saját hazájában se találja a helyét. Végül mindezt lerajzolta - így született meg a Persepolis.

Egy 15 éves rockrajongó srácot, aki egy helyi zenei újság számára írogat, felkéri a nagytekintélyű Rolling Stone magazin, hogy csatlakozzon a Stillwater együtteshez, és írja meg a koncertturné részleteit. A srác szerencséjére, a szerkesztő sosem találkozott vele: telefonon adta a megbízást. Ő tehát egy időre eltűnik édesanyja féltő szeme elől, és fejest ugrik a nagybetűs életbe. Ettől kezdve csak az utazás, a koncertek és az együttes mellől elmaradhatatlan rajongó lányok érdeklik. Figyel, csodálkozik és tanul.

1984-ben a Moszad amerikai segítséggel a szudáni menekülttáborok infernójából több ezer etiópiai zsidó gyereket menekített Izraelbe. A kilencéves főhős számára csak egyetlen módon biztosíthat jobb jövőt keresztény édesanyja, úgy, ha azt vallja, hogy fia "falasa", azaz etiópiai zsidó. A gyereket a többiekkel együtt Izraelbe viszik, ahol egy Tel-Avivban élő francia szefárd család örökbe fogadja. A fiú izraeli élete tele van rettegéssel. Attól tart, hogy kiderül az igazság a származásáról. Új identitása az iskolában, a családban, egyéb kapcsolataiban számtalan lelki probléma elé állítja. Kicsoda is ő valójában, mit keres ő Izraelben? - teszi fel magának a megválaszolhatatlan kérdést. Eközben az afrikai édesanya titokban abban reménykedik, hogy egyszer még újra láthatja fiát.

Humbert Humbert, az elvált professzor francia irodalmat tanít. Az angol tanár az egyik amerikai kisvárosba, Ramsdale-be utazik, ahol tanári állást kapott. Az özvegy Charlotte Haze albérlője lesz, akinek van egy alig tizenöt éves kislánya. A férfi hamarosan beleszeret a koraérett Lolitába. Titokban viszonyt kezdenek, bár a lány nem táplál mély érzéseket iránta. Humbert végül feleségül veszi Charlotte-ot, hogy a lány mindig a közelében legyen. Kapcsolatuk persze nem marad titokban, amikor Charlotte rájön a valóságra, ki akarja tenni Lolitát a házból. Humbert megöli az asszonyt.

Ali, a brémai nyugdíjas török prostituáltat vesz maga mellé, hogy életét bearanyozza. Fia, Nejat először elképed, de hamar megkedveli a lányt, mikor megtudja, hogy Yeter csak azért bocsátja áruba testét, hogy lánya egyetemi tanulmányait fizethesse. Mikor Ali megöli a nőt, Neyat felkerekedik, hogy Isztambulban megkeresse a lányát. Aytent azonban nem csak Neyat keresi, de a török rendőrség is - ők terrorizmussal vádolják.

A férje halála után Shin-ae az eredeti koreai címet jelölő kisvárosba költözik kisfiával, hogy új életet kezdjen, ám itt egy újabb szörnyű csapással sújtja a sors. A sokk feldolgozásához a helyi keresztény gyülekezet, illetve egy autószerelő-műhelyet üzemeltető férfi igyekszik segítséget nyújtani.

Benjamin Martin (Mel Gibson) igazi harcos volt: kegyetlen, kiismerhetetlen, engesztelhetetlen. Mára azonban egyedül neveli hét gyerekét, és rájött arra, hogy a béke létszükséglet számára. Az amerikai függetlenségi háború azonban nem kedvez a kívülállóknak és a legnagyobb fiú, Gabriel (Heath Ledger) másképp gondolkodik, mint apja: kerüljön bármibe, a függetlenséget akarja szolgálni. Aki veszélybe került, meg kell védeni, akinek baja esett, azt meg kell bosszulni! Ha eljön az idő, Benjamin Martin újra fegyverbe szólítja régi harcostársait, és elindul, hogy az őrült háborúban megkezdje a maga őrült hadjáratát.

Két kistigris születik a dzsungel mélyén lévõ templom romjai között. Az egyik félénk és gyöngéd, a másik bátor és merész. Gondtalan és játékos életet élnek, míg egyik nap elfogják és elválasztják õket szüleiktõl és egymástól. A vad kölyök cirkuszba kerül, ahol a fogság megtöri. A félénk viszont egy kormányzó kisfiának játszótársa lesz. Késõbb egy férfihoz kerül, aki vadállatot akar belõle nevelni, hogy pénzért verekedtesse. A sors szeszélye folytán a testvérek újra találkoznak, ám ellenfélként kell szembenézniük egymással. Õk azonban megszöknek, és visszaindulnak a dzsungelbe.

Lloyd egy kétballábas, semmirekellő srác, aki reménytelenül szerelmes az osztály legszebb, legokosabb és legmagányosabb lányába. A két össze nem illő fiatal egymásba szeret, Diana rájön, hogy Lloyd nem tipikus tinédzser srác, hanem érzékeny filozófus, aki a maga saját módján reagál az élet kihívásaira. Lloyd viszont arra jön rá, hogy Diana tökéletes külseje mögött egy sebzett lélek rejtőzik. Amikor kiderül, hogy több közös vonásuk van, mint azt gondolnák, Diana élete a feje tetejére áll.

A külvilág szemében Amy Foster egyszerű, zárkózott teremtés. Mosolyt szinte sohasem látni arcán - látszólag híján van mindenféle érzelemnek. De ez érzéketlen külső, szenvedélyes lelket takar. Amy rendszeresen kijár a közeli tengerpartra, és a hullámok által partra sodort különféle kincseket gyűjti. Aztán egy nap a tenger valami egészen különleges ajándékot vet ki a partra Yanko Gooral személyében, aki a közelben elsüllyedt hajó egyetlen túlélője. Amy élete egy csapásra megváltozik. Yanko számára ez az új világ idegen, a helybeliek számára pedig Yanko az. A férfit ellenségesen fogadják, és sorsa az örök kiközösítés lenne, ha Amy nem állna mellé. A jövevény és a lány között szenvedélyes szerelem szövődik, amelynek a helyiek összes áskálódása és acsarkodása sem vethet gátat.

Az 1900-as évek elején olaszok ezrei emigráltak az Egyesült Államokba a jobb élet reményében. Salvatore egyike azoknak, akik mindenüket egy lapra tették fel: az özvegy farmer eladja a házát, földjét, állatait, hogy gyermekeivel és idős édesanyjával az új világba vándoroljon, ahol mindegyiküknek több jut majd a jóból. Salvatore (akinek neve megmentőt jelent) nem hős, nem vágyik dicsőségre vagy óriási szerencsére, csak egy célja van: munkája legyen és fedél a családja feje felett. Útközben megismerkedik Lucy-vel, ahogy Salvatore hívja -, a feltehetően angol származású hölggyel, aki épp visszatérőben van az Egyesült Államokba. Valamiféle ismeretlen okból Lucy szeretne férjhez menni, mielőtt New Yorkba érnének. Salvatore elfogadja az ajánlatot, és hajlandó feleségül venni. Miután az emigránsok megérkeznek Ellis Island-re, karanténba kerülnek, és vizsgálatok alá vetik őket, hogy megállapítsák, alkalmasak-e az amerikai állampolgárságra.

Austin Powers, mint brit titkos ügynök üldöz elmebetegeket és szed fel jobbnál jobb nőket téren és időn át. De régi ellenfele, a kissé bizarr, de annál erőteljesebb Dr. Genya is újra feltűnik a színen. Hatalmas váltságdíjat követel, s cserében talán nem pusztítja el a Földet. Austin az egyetlen, aki megmentheti az emberiséget... Dr. Genyanak sok sikertelen próbálkozás után rá kellett döbbennie, hogy nem győzheti le Austin-t, ha csak meg nem szerzi annak "mojoját", finoman fogalmazva azt a libidó-szerű valamit, ami Austin-t legyőzhetetlen szex-szimbólummá teszi. Visszautazik hát az időben, úgy 1969 körülre, és ellopja a hibernált Austin "mojoját". Eközben Austin, egy orosz kémnő karjaiban rádöbben, hogy valami baj történt. Férfiassága felmondta a szolgálatot. Hosszas kutatások után kiderül az igazság: Dr. Genya keze van a dologban. Nem marad hát más hátra, megkezdődik a hajsza az időben.

Dr. Genya (Mike Myers), profikat megszégyenítő szökése után, szövetkezik Kicsi Énnel (Verne Troyer) és a komplett idióta Aranyszerszámmal, hogy elrabolják Austin apját, Nigel Powerst (Michel Caine), a kémek kémét. Teszik mindezt az időutazás aljas trükkjét felhasználva, hogy magukhoz ragadják a világ feletti hatalmat. Csakhogy Szőr Austin (Mike Myers) is visszaszáguld 1975-be stricimobilján, és összefog a kreolbőrű szépséggel, Foxxy Cleopatrával (Beyoncé Knowles), hogy megakadályozzák az akciót.

A Földre érkező idegenek arra kérik a tudósokat, hogy segítsenek nekik megnyerni az otthonukban dúló háborút.

A történet a 19. századbéli Franciaországban játszódik, és egy temperamentumos spanyol nő, Vellini és egy előkelő nemes, Ryno de Marigny kapcsolatát mutatja be. Ryno kétségbe esetten próbál hűséges maradni feleségéhez, egy francia arisztokrata nőhöz, de a Vellini által felkínált szenvedélyek és élvezetek csábítása túl erősnek bizonyul. És Ryno elindul a lejtőn...

Négy éjszaka... egy házban valahol az isten háta mögött, egy szirtfal szélén. Négy oszlop szegélyezi a bejárati lépcsőt. A konfrontáció négy éjszakája... a nő a férfi ellen. Mert a nők obszcenitása a férfiak tekintetéből fakad. Négy éjszaka, amikor szembeszállnak a megmondhatatlannal, feltárják a megmutathatatlant, a nagy titkot. A Teremtés Könyvében a "titok" szó héberül azt is jelenti, hogy "meztelenség", nevezetesen azt, "amit tilos meglátni". Mert a testek meztelensége áthatol a lelkek meztelenségén és felfedi tudatukat. Az intimitás a létező legszebb tabu, melytől eláll az ember szava.