Ben Stride (Randolph Scott), Silver Springs volt seriffje hét ember felkutatására és megölésére szenteli életét, hogy megbosszulja felesége halálát, aki banki alkalmazottként egy fegyveres bankrablás során vesztette életét. Magányos útján találkozik egy fiatal párral: Annie (Gail Russell) és Jack Greer (Walter Reed) sátras kocsijukkal Cansas Cityből egy jobb munka reményében nyugatra, Kaliforniába indultak és szekerük elakadt a sárban. Stride kisegíti őket és úgy dönt, hogy velük marad annak érdekében, hogy megvédje őket a Chiricahua indiánok éhező csoportjától. Hamarosan csatlakozik hozzájuk Bill Masters (Lee Marvin), a törvényen kívüli és társa Clete (Donald Barry). Masters szándékai egyértelműek: szeretné megszerezni azt a 20.000 dollárt, amelyet Silver Spring bankjából raboltak el és úgy tűnik nagyon jól informált a betörés részleteit illetően…

Valamikor az 1880-as években egy fatális véletlen folytán lebukik Paris Pittman (Kirk Douglas), a minden hájjal megkent, szívtelen bűnöző. Tíz évre ítélik és elszállítják egy olyan börtönerődítménybe, amelyből mindenki szerint képtelenség megszökni. Amikor már sikerül megegyeznie a börtönigazgatóval, hogy rablott kincsének feléért futni hagyja, az igazgatót megölik a fellázadt rabok. Paris-nak szinte rögeszméjévé válik a szökés gondolata. Új igazgató érkezik, a megkörnyékezhetetlen, szigorú erkölcsű Woodward Lopeman (Henry Fonda). Két nagyformátumú egyéniség kerül egymással szembe, igazi élet-halál harc bontakozik ki kettejük között.

1931-et írunk: Johnson, a vadász magányosan él a Yukon folyó partján, a hideg-rideg kanadai hegyek között. Egy nap ellátogat a közeli kisvárosba, ahol szemtanúja lesz egy kutyaviadalnak. Johnson beleavatkozik a küzdelembe, és a tulajdonos minden tiltakozása ellenére hihetetlen összegekért megveszi az egyik kutyát. A tenyésztő azonban nem akar megválni a kutyától és amikor rájön, hogy a rendőrséget nem tudja Johnson ellen fordítani, barátai segítségével gyilkossággal vádolja meg a vadászt. A rendőrségtől Millen őrmester kísérletet tesz arra, hogy letartóztassa hősünket. Ám Johnson mindenáron meg akarja védeni a szabadságát...

Önéletrajzi írásaiból készítette utolsó játékfilmjét Bo Widerberg. A kamaszfiú szerepét fia, Johan Widerberg alakítja, aki ma Svédország legnépszerűbb színésze a fiatalok körében. A Vágy és virágzás helyszíne Malmö, ideje 1943. A rádió és a mozi nagy korszaka, amerikai és svéd filmsztárok tündöklése. Selyemharisnya és vállra omló műhullámok. Német megszállás a tengerszoros túlsó felén, a közeli Koppenhágában, a semlegesség boldog tudata ideát. A tizenötéves Stig nemrég költözött a városba Stockholmból. Iskolájába egy fiatal tanárnő érkezik a tinédzser fiúk legnagyobb örömére, hiszen egész nap a szexről beszélnek. Stig egyre nagyobb érdeklődést mutat a tanárnő iránt, és amikor egy alkalommal kettesben maradnak, csókolóznak. Intim viszony alakul ki köztük, de nagyon óvatosnak kell lenniük, nehogy fény derüljön a kapcsolatukra. Azonban mindkettejük számára nyilvánvaló, hogy a viszony hosszú távon nem tartható fenn. Ezalatt Stig gondolkodásában és tetteiben felnőtt férfivá érik..

Egy II. világháborús hadifogoly (békeidőben állatkerti gondozó) dilemmája: vajon hogyan lehet biztonságban elszállítani kedvenc elefántját a müncheni állatkertből a határon át a Svájci Alpokba... és közben megszökni? Michael Winner filmje.

Judy Garland és Gene Kelly musicalja a kabaré-időkről, melyben egy sor nagyszerű musical számot, illetve ragyogó tánc-jelenetet látható.

Az I. világháború egyik legvéresebb csatája előtti 48 óra feszültségét élhetjük át a lövészárokban rejtőzködő fiatal angol közkatonák szemszögéből. Miközben őrmesterük (Daniel Craig) ugráltatja őket, aki minden keménysége mellett igyekszik tartani a lelket a fiúkban, apró emberi mozzanatokon keresztül tárul fel a maroknyi csapat tagjainak különböző karaktere, élethelyzete. Mindannyiukat rossz előérzetek nyomasztják a rájuk váró harci feladattal kapcsolatban, de nem sejtik, a parancs átgondolatlansága milyen katasztrofális következményekkel fog járni.