Williard kapitány azt a megbízatást kapja a saigoni CIA-tól, hogy likvidáljon egy nyilvánvalóan megőrült ezredest. Az ezredes ugyanis a kambodzsai dzsungelben alakította ki saját birodalmát, amelyben magát istenként imádtatja és kíméletlen magánháborút folytat. Williard útja felfelé a folyón, a háborús területen keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálmokhoz hasonlít.
Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.
Szokatlan hangvételű, a lelki motívumokra és a realisztikus környezetrajzra hangsúlyt helyező western. Hőse egy kiöregedett, hajdani törvényen kívüli bérgyilkos, aki földműveléssel tengeti életét, mígnem találkozik egy fejvadásszal, aki egy majdnem lovagias ügy megoldásához kéri a segítségét. Munny több mint tíz év után ismét felcsatolja a szögre akasztott pisztolytáskát, és egy fekete bőrű, rabszolgából lett földművessel együtt elindulnak, hogy elégtételt vegyenek a kegyetlen seriffen.
Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel.
Egy lírikusan erőszakos western film, mely elegyíti az új világ géppisztolyait és automobiljait, a régi stílusú lovakkal és pisztolyokkal. Egy csoport középkorú törvényen kívüli az amerikai-mexikói határon arra a felismerésre jut, hogy az idő ellenük dolgozik. Elhatározzák, hogy még véghez visznek egy utolsó akciót, mielőtt szögre akasztanák pisztolytáskáikat, és nyugdíjba mennének. Szerencsétlenségükre azonban meg kell küzdeniük a mexikói hadsereggel és egy csapat jótékony vadásszal, akiket a banda egy korábbi tagja vezet.
Az önkéntes Anthony húszéves, amikor 1990 nyarán Szaúd-Arábiába küldik, hogy harcoljon az Öböl-háborúban. Közelről azonban egészen másként látja az iraki háborút, mint amilyennek azt az újságok és a televíziók bemutatják. Érzi az égő olajkutak bűzét, ott retteg a fiatal katonák között, akik nem tudják mi vár rájuk a sivatagban, átéli a támadásra készülődés unalmát, megszagolja a vér ízét, és megtapasztalja az ütközetek fizikai és pszichológiai hatását, a katonák között kialakuló összetartás érzését. Anthony Swafford könyvéből.
Clell Hazard ezredes (James Caan), háborút megjárt katona, az arlingtoni nemzeti katonai temető díszőrségét vezeti. A vietnami háborúba önkéntesnek készül egy régi bajtársának fia. A kiszolgált katona először kerül szembe a háború dilemmáival. Úgy félti a fiatalembert, mintha saját fia lenne, de közben úgy érzi, hogy katonaként és példaképként nem törheti le hazafias lelkesedését. Igazából soha nincs alkalma, hogy elmondja tapasztalatait, az igazat, ami a szívét nyomja. Még új ismeretségének, Samanthának (Anjelica Huston) sem, aki talán az utolsó asszony lehetne életében, aki áttörhet egyáltalán az öreg katona páncélján.