Rohadt egy hely ez az Amal. Nem történik semmi. Ami itt éppen menő, az máshol már rég lejárt. Elin tizenöt éves és ő az iskola szépsége. Színésznő akar lenni, vagy szépségkirálynő, akkor majd leléphet innen. Egyenlőre csak a bulik érdeklik, a fiúk pedig bomlanak utána. Agnes nemrég költözött ide, de nemcsak ez az oka, hogy nincsenek barátai. Jobban bízik a naplójában, mint az iskolatársaiban, akik úgysem fogadják be. Csak egyvalakit szeret, de őt őrülten: Elint.

Kai balesetben meghal, és ez az esemény összehoz két embert, akik korábban sohasem találkoztak egymással. Kai édesanyját, Junn-t, ki egy idősek otthonában lakik Londonban, de egy szót sem beszél angolul, és Kain élettársát, Richardot. Richard és Kai kapcsolatáról az anya korábban mit sem tudott. Ez az ismerkedés felettébb különleges. Különleges, mert nem beszélnek közös nyelvet, különleges érzelmi vonalon is. Hisz nincsenek közös emlékeik. Egy tolmács, Vonn segítségével képesek egymással verbálisan kommunikálni. Idővel egyre közelebb kerülnek érzelmileg egymáshoz, mely azt eredményezi, hogy mindketten tisztán látják: együtt kell hogy osztozzanak a szeretetben és a szomorú percekben, még akkor is, ha épp nincs a közelükben a segítség, vagyis a nyelvek közti híd.

Bayard Rustin aktivistának rasszizmussal és homofóbiával kell szembenéznie, amikor az 1963-as washingtoni menet megszervezésével segít változtatni a polgárjogi történelem menetén.

1989 novemberében leomlik a Kelet- és Nyugat-Európát elválasztó berlini fal. A norvégiai Stavanger városában élő tizenhét éves Jarle-nak sejtelme sincs arról, hogy milyen változásokban lesz része. Eddig mindene megvolt: a legjobb barátnő és a legmenőbb haver a világon, akikkel hamarosan beindítják Stavanger legkeményebb punkegyüttesét, a Matthias Rust Bandet. Ám minden megváltozik, amikor egy új fiú tűnik fel az osztályban. Yngve nem olyan, mint a többi fiú, a homszexuális srác szinte mágnesként vonzza Jarle-t. Tore Renberg regényéből.