A kosztümös szatírában a küzdelmet, a kalandot naturalista vérfürdővé, a szerelmet perverzióvá, a morált vallási fanatizmussá torzítják az alkotók. A frank birodalom határán egymást öldösik a rablók. Az egyik banda tagjai legutóbbi áldozatuknál egy kutyabőrt találnak csupán, melyről kiderül, hogy tulajdonosa birtokba vehet egy bizonyos várat. A legkevésbé sem bizalomgerjesztő Brancaleone vállalja, hogy eljátssza a lemészárolt lovag szerepét...

Kuczónál nincs lazább uralkodó egész Dél-Amerikában: élvezi a gazdagságot, a hatalmat és a jó zenét. Aki pedig nem tetszik neki, azt egyik segédje szívesen kihajítja az ablakon. Legújabb terve: vízividámpark építése egy közeli napsütéses hegyoldalon. Hogy ott most még egy falu áll? A részletek nem érdeklik Kuczót. Az viszont nyilván érdekelné, ha tudna róla, hogy udvari boszorkánya, Yzma is a trónra vágyik. Ám a méreg, amit a varázslónő ütődött szolgája, Kronk kever a császár levesébe, nem tökéletes, és Kuczo véletlenül lámává változik. Menekülés közben pedig belekeveredik egy jólelkű pásztor, Pacha nyájába: Pachával csupán az a baj, hogy pont az ő faluját kellett volna lerombolni a vízicsúszda kedvéért. Miközben a császár igyekszik megszokni a lámaságot, és így visszajutni a palotába, a nyafka varázslónő és bamba szolgája elkapni szeretné őt. Pacha pedig maga sem tudja, mit tegyen. Segítsen a fenséges és nagyszájú lámának? Vagy jobban jár, ha magára hagyja a dzsungelben?

Ash az elátkozott erdőben végigszenvedett napok után - amelynek során saját maga ellen fordult jobbkezét kénytelen volt saját maga levágni - semmi másra nem vágyik, csak egy kis nyugalomra. Egy titokzatos könyv mágikus ereje azonban kocsijával és kézfeje helyére szerelt láncfűrészével együtt visszarepíti a középkorba. Nem marad túl sok ideje, hogy összeszedje magát, mivel egy századnyi lovas fogságába esik, egy várba hurcolják és másodpercek alatt halálra ítélik, majd egy kútba vetik. A sötét, nyirkos veremben azonban nincs egyedül - a kút rút, nyirkos, nedvedző, nyálkás szörnyetege már kinyújtotta felé a csápját. Most jön csak igazán jól a láncfűrész! Miután végzett a szörnyeteggel, szabadon távozhatna, ha tudná az időutazás módját. A vár varázslója szerint csak egy módon juthat vissza a saját korába: ha megszerzi a varázskönyvet, amelyet csontvázak sötét serege véd.

Az író-rendező-címszereplő Orson Welles eredetileg az Éjféli harangszó címet adta nagyon is saját képére formált Shakepeare-adaptációjának, amelynek középpontjában egy gyermekien naiv, duhaj öregember tragikus megcsalatása-csalatkozása áll. Ragyogó színészi alakítások és gyönyörű képi megoldások teszik felejthetetlenné ezt az "örökzöld" történetet.

Az utóbbi évek világszerte legsikeresebb francia vígjátéka ötletes történetet tálal: egy középkori lovag és pajzshordója mai világunkban találják magukat egy szenilis varázsló jóvoltából. Egy lovagnak nem okoznak gondot a sárkányok, bármiféle formát öltsenek is, ezért gyakran kénytelen kivonni kardját gépesített világunkban. Feltalálja magát és családja mai leszármazottait kéri fel segítségül, hogy visszajuthassanak saját korukba. A család persze hitetlenül áll a páncélos szélhámos előd furcsaságai és körmönfont beszédmódja előtt. Nem kevés viszontagság árán sikerül meggyőzni őket és közben görbe tükröt tár elénk túlkomplikált világunkról.

A zseniális Mel Brooksnak köszönhetően az emberiség hajnalától a távoli jövőig feltárul előttük az emberiség történelme. Gyakran nevetséges, de sosem túl komoly módon megismerhetjük az igazságot a Római Birodalomról, megtudhatjuk, mi is történet valójában az utolsó vacsorán, bepillantást nyerhetünk a francia forradalom kulisszái mögé, és az sem marad titok többé, milyen cipőt viseltek a spanyol inkvizítorok.

Godefroy lovagnak ismét vissza kell térnie a jelenbe. Egyrészt, mert az időkaput nem csukták be maguk után, másrészt a lovag nem kelhet frigyre szeretett hercegkisasszonyával, ha nem kerül elő a féltve őrzött és eltűnt ereklye, amely a család termékenységén hivatott őrködni. Mintha mindez nem lenne elég, hűséges fegyverhordozója helyett annak mai leszármazottja tért vele vissza tévedésből a középkorba. Rendbe kell hozni a kizökkentett időt.

1347. Olaszország: Alessandra, Fernanda és Ginevra, a három mocskos szájú, szemérmetlen apáca Tommasso atya vigyázó tekintete alatt unja halálra magát egy kolostorban. Egy jóképű kertész érkezésével az ájtatos intézmény egy csapásra felbolydul. Hiába hazudják a fiút siketnémának, ez a kiéhezett nővéreket nem gátolja meg abban, hogy rávessék magukat a friss húsra. És ezután semmi sem szabhat gátat a tomboló hormonoknak, a vad tivornyáknak és a féltékenységi rohamoknak…

Jamal a középkor hangulatát idéző minigolf-pálya alkalmazottja, aki meglehetősen unja a melót. A pálya nem csak a makett várak és lovagfigurák miatt tűnik ódonnak, hanem azért is, mert utoljára éppen a középkorban renoválták. Egy szerencsétlen baleset után döbbenten veszi tudomásul, hogy a XIV. századi Angliában van, ahol hős lovagnak nézik. A jövő kelekótya hírnöke hamarosan kénytelen szövetkezni egy modern gondolkodású lánnyal és egy lezüllött exlovaggal, hogy közös erővel megdöntsék a gonosz Leo király hatalmát.

A film egy epizódja a népszerű, angol humorral fűszerezett Folytassa... sorozatnak. Christopher Columbus-nak, a spanyol térképésznek új terve van: el akar jutni a Távol-Keletre, a nagy vízen át Indiába. Tervének alapja egy ősi, héber nyelvű térkép, amely Tengerész Mózes világ körüli útjáról készült. Sikerül meggyőznie a spanyol királyt, hogy anyagilag is támogassa az utazást. A török szultánnak azonban nem tetszik Columbus ötlete, hisz akkor ő búcsút mondhat az üzletnek. Ezért egy szép táncos lányt küld, hogy az valahogy állítsa meg őt. A lány viszont szerelmes lesz Columbus-ba, s a férfi pedig felfedezi Amerikát!