Williard kapitány azt a megbízatást kapja a saigoni CIA-tól, hogy likvidáljon egy nyilvánvalóan megőrült ezredest. Az ezredes ugyanis a kambodzsai dzsungelben alakította ki saját birodalmát, amelyben magát istenként imádtatja és kíméletlen magánháborút folytat. Williard útja felfelé a folyón, a háborús területen keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálmokhoz hasonlít.

Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.

Anglia diktatúrától szenved a nem is olyan távoli jövőben. A tévéből dől a propaganda, a titkosrendőrség pribékjei mindenkit rettegésben tartanak. Evey-t, a fiatal lányt egyik este elkapják az utcán, a halál torkából egy titokzatos alak, V szabadítja ki. A férfi a négyszáz éve kivégzett lázadó, Guy Fawkes álarcát viseli. Fawkes társaival együtt levegőbe akarta röpíteni a parlamentet, hogy az országot megszabadítsa a zsarnokságtól. De a merénylet meghiúsult, az összeesküvők bitón végezték. Evey apránként megismeri V múltját, mely a férfi bosszúvágyát táplálja. És miközben maga is megjárja a diktatúra börtöneit, rájön, hogy V ugyanarra készül, amire annak idején Fawkes.

Több mint három évtizede foglalkoztat minden amerikait a kérdés: "Ki ölte meg Kennedyt?" John F. Kennedy meggyilkolása, a merénylet körülményei, a Zapruder-film, Oswald, a könyvraktár padlásablaka... - számtalan téma és kérdés, melyet mindenki betéve tud a világon; sőt a legtöbb amerikainak saját válasza is van rájuk. Az 1963-as merénylet óta több dokumentumfilm, tévéjáték, mozifilm foglalkozott a Kennedy-gyilkossággal, a téma örök és befejezhetetlen, hiszen máig tucatnyi megoldatlan rejtély övezi. Oliver Stone filmje nem egyszerűen egy a sok feldolgozás közül, hanem a legismertebb, és egyszersmind a legmerészebb is. Dokumentum és színjáték, valóság és feltételezés sejtelmesen keverednek e maratoni moziban, a nézőt mindvégig izgalomban tartva.

Benigno négy éve ápol a kórházban egy autóbaleset következtében kómába esett táncosnőt. Aliciába már évek óta titokban szerelmes, most munkaidejének nagy részét mellette tölti. Nemcsak szerelmének, partnerének, de feleségének is tekinti az öntudatlan beteget. Egy nap új beteg érkezik a szobába. Lydia matador. A bikaviadalon olyan súlyosan megsérült, hogy ő is kómába esett. Marcos újságíró, Lydia egyik rajongója, minden nap látogatja az imádott nőt. Benigno megtanítja Marcost, hogyan kell kapcsolatot tartani a beteggel. Időközben a két férfi kötött mély barátság születik. Míg Lydia állapota egyre súlyosbodik, az orvosok felfedezik hogy Alicia terhes.

Egy középiskolás számítógépzseni feketepiaci kapcsolatai révén olyan komputerprogramra tesz szert, amellyel - tudtán kívül - közvetlen kapcsolatba kerül a Pentagon főhadiszállásával. Egy jó játék reményében véletlenül megindítja a ballisztikus rakétákat vezérlő programot. Totális megsemmisítő offenzíva a Szovjetunió ellen. Atomcsapás a vörösök nagyobb városaira. A katonai vezetésen teljes pánik lesz úrrá: a programot csak egyvalaki képes leállítani: az ismeretlen kezdeményező, akiről semmit sem tudnak. Bár minden követ megmozgatnak, hogy felkutassák, ezt azonban a pánik elkerülése érdekében csak teljes titokban tehetik. A gabonasilók teteje, amelyekben a rakéták rejtőznek, a program végső fázisának megfelelően már szétnyílt. Háború indul...

Egy volt orosz kém titkos nemzetközi információkat dob a feketepiacra: egy listát a világ legjobb titkos ügynökeinek nevével. Ha az információ rossz kezekbe kerül, a következmények beláthatatlanok. Így nincs más hátra: a szupercsoport akcióba lép. Egy prágai követség fogadásán vagyunk, ahol a mesterkémek a legfejlettebb csúcstechnikát és találékonyságukat együtt vetik latba a siker érdekében. Ethan Hunt kapja a feladat legkritikusabb részét, és úgy tűnik, minden a terv szerint halad. De megtörténik az elképzelhetetlen: néhány rémálomba illő perc alatt Hunt körül mindenki meghal a csoportból, és ő is csak éppen hogy vissza tud jutni a főhadiszállásra. Alig ocsúdik fel a sokkból, máris új meglepetések várják.

Két héttel az elnökválasztás előtt Amerika elnöke félreérthetetlen szex-botrányba keveredik, amely végképp kompromittálja esélyeit. A médiában igen járatos és dörzsölt tanácsadója sugallatára kitalálnak egy háborút, amelyet könnyen meg lehet nyerni. Albánia úgyis messze van, a híradókba meg elég néhány véres kép... Hollywood viszont elég közel, úgyhogy felbérelnek egy csúcsproducert a kitalált háború hiteles megrendezésére. És mi még azt hittük, hogy tudunk a sorok között olvasni.

Oskar különleges kisfiú, aki a 20-as években, Danzigban született és két apja is van. Harmadik születésnapjára kap egy bádogdobot, és ugyanekkor eldönti, hogy nem nő tovább. Innentől kezdve lehetetlen elválasztani imádott dobjától, ugyanis ha megpróbálják, hisztérikus sikítozásba kezd, és magas hangjával üvegtárgyakat tör össze. A gyerekkorban ragadva él meg mindent: a nőket, szülei elvesztését, a második világháborút...

Öt esztendős vizsgálat után a kormány lezártnak tekinti az X-aktákat. Egy dallas-i eset kapcsán azonban Mulder ügynök ismét gyanút fog. A városban ugyanis felrobbant és porig égett az egyik épület. A romok között pedig emberi maradványokat találtak. Muldernek a fülébe jut, hogy talán nem is igazi áldozatok ők és már halottak lehettek a robbanás idején. Úgy tűnik, hogy a kormány valamilyen titkos program bizonyítékait akarta így eltüntetni. Mulder választ szeretne kapni a kérdéseire. Amikor szimatolása közben Scully-t újra elrabolják, utána ered és megdöbbentő felfedezésre jut. A mozifilm az V.-VI. szezonok között helyezkedik el, a VI. szezon kezdetéhez szükséges a nagyfilm ismerete.

Amaro atya (Gael García Bernal) frissen felszentelt katolikus pap, akit beiktatása után egy mexikói kisvárosba helyez a katolikus egyház, hogy az idősödő Benito atya (Sancho Garcia) segítsége és jobb keze legyen. Megérkezése után azonnal találkozik az angyalian szép, tüzes és mélyen katolikus Améliával (Ana Claudia Talancón). A lány vallásos lelkesedése hamar a fiatal Amaro atya iránti menthetetlen szenvedéllyé alakul át.

Luther Whitney, a betörő, bámulatra méltó mestere a szakmájának. A börtönben letöltött évek után, mielőtt végleg visszavonulna, egy utolsó nagy dobásra készül. A ház, melyet kinéz magának, Amerika egyik leggazdagabb emberének, Walter Sullivannek az otthona. Arra nem számíthatott, hogy a ház hatalmas trezorja valójában egy iroda, melyből egy tükörnek álcázott üvegfalon keresztül a hálószobát lehet szemmel tartani. Még kevésbé sejthette, hogy Christynek viszonya van az Egyesült Államok elnökével, és álmaiban sem juthatott eszébe az a politikai érdekeket szolgáló gyilkosság, melynek akaratán kívül szemtanújává válik. Az ügy nyomozására kirendelt detektív hamar rájön arra, hogy csak egy különleges képességű betörő juthatott be a titkos helyiségbe, így Whitney rövid idő alatt nélkülözhetetlen koronatanúvá válik. Azonban nemcsak a rendőrség, hanem a titkosszolgálat is üldözőbe veszi, hiszen az elkövetők számára az a legfontosabb, hogy minél előbb elhallgattassák az egyetlen szemtanút.