Szöveg nélküli. Az Utolsó ember a filmtörténet időtlen klasszikusa, amelyet 1958-ban a "brüsszeli 12"-be, minden idők legjobb filmjei közé is beválasztottak. Egy hotelportás története, akit öreg napjaira vécésnek fokoznak le, s akit a megaláztatás tönkretesz, hiszen pompás egyenruhájával élete értelmét is elvesztette. Murnau - és vele egyenrangú alkotótársai, Carl Mayer forgatókönyvíró, Karl Freund operatőr és nem utolsó sorban a főszerepet játszó, zseniális Emil Jannings - inzertek nélkül, a szöveg súlyától megszabadulva csak képekben, montázsokkal mesélik el a szívszorító történetet. A kamera szabadon mozog, követi a hős sorsát - az események főszereplőjévé válik. A hotel zsongó élete, az öreg portás részeg-jelenete, a pletykázó asszonyok montázsa, a szürke külváros és a csillogó hotel kontrasztja felejthetetlen képsorokban elevenedik meg.

Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. Mikor megérkeznek, különös dolgokat tapasztalnak: például azt, hogy a helyiek nyelve teljesen érthetetlen számukra. A történet azonban nem abba az irányba indul el, mint mondjuk egy thriller tenné, hiszen ezzel a filmmel Bergman azt kívánja bemutatni, mi történik az emberekkel, ha magukra hagyja őket Isten. A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.

A második világháború elején a fölkapott, fiatal New York-i drámaírót, Barton Finket Hollywoodba csábítja az egyik producer. Forgatókönyvet akar íratni vele az új filmjéhez. Fink a nagy Műről álmodik, ám valójában egy másodvonalbeli moziról van szó, a Jó és a Rossz küzdelmével a középpontban, mellőzve minden társadalomkritikai felhangot. Barton Fink beköltözik hát egy szállodába, ám a csalódott szerzőnek nem megy a munka, alkotói válságban szenved. Egyik nap megismerkedik Charlie Meadowsszal, a szállodai szomszédjával. Különös kapcsolat alakul ki kettejük között.

1963 nyarán egy luxus nyaralóhelyen tölti vakációját Baby, egy tizenhét éves lány, akinek életében a táncé a döntő szerep. Megismerkedik Johnny-val, a jóképű tánctanárral, akivel szerelemre gyúlnak egymás iránt. Amikor a fiút faképnél hagyja a táncpartnere a nagy verseny előtt, Baby veszi át a szerepét, s remek kettőst alkotnak együtt...

A megtörtént eseményeket feldolgozó film Aileen Wuornos, az Egyesült Államok első női sorozatgyilkosának történetét mutatja be. Wuornos kegyetlen gyermekkorának következményeként tizenhároméves korára prostituált lesz. Floridában "országúti prostiként" keresi a kenyerét, kuncsaftjai zömét kamionosok teszik ki. Egy bárban összeismerkedik Selbyvel, szerelmes lesz. Mivel állást nem talál, kénytelen tovább folytatni az ősi mesterséget. Amikor egyik vendégével elfajulnak a dolgok, önvédelemből lelövi a férfit, s ezzel gyilkosságok tragikus sorozata veszi kezdetét. Két éven belül hét férfit öl meg, elmondása szerint, mindannyiukat önvédelemből. Végül hat gyilkosságot ismer be, melyért a bíróság halálra ítéli.

A maffia és a szerencsejáték világa, a humor, a dráma és a romantika keveredik ebben a különleges hangulatú, igazán egyedi filmben. Bernie Lootz megszállott szerencsejátékos, de egyáltalán nincs jó viszonyban Fortunával, hiszen csak veszített az utóbbi időszakban. Miután teljes vagyonát elvitte a játék, még óriási adósságba is verte magát - a Shangri-La kaszinónak például százezer dollárral tartozik. Bernie azonban kap egy lehetőséget, hogy ledolgozza az adósságát. Mivel profi balszerencsés, ezért semmi mást nem kell tennie, csak leülni a nyerésre álló vastag vendégek mellé, és játszani, hogy legendás pechsorozatával "rontást" hozzon rájuk is.

Harry javíthatatlan playboy, korát meghazudtoló libidóval. Legfőbb vezérelve: soha ne kezdj harmincnál idősebb nővel. Éppen legújabb barátnőjével, Marinnal töltik első közös hétvégéjüket, amikor Harry szívinfarktust kap. Orvosa, Julian Mercer nem engedi vissza a városba, hanem Marin anyjának, Ericának a gondjaira bízza. Erica elvált, sikeres New York-i drámaíró, akit Harry - kora ellenére - rendkívül vonzónak talál.

Bugsy Siegel egyike a keleti part négy legnagyobb gengszterének. A szesztilalom idején egy ügyes manőverrel átveszik a nyugati parti szervezett bűnözés irányítását is, és Bugsyt kérik fel a régió irányítására. A lefegyverző modorú maffiavezér pillanatok alatt a társasági élet sztárja lesz Hollywoodban. De Bugsy nemcsak viselkedésével hívja fel magára a figyelmet: többen őrültnek kiáltják ki, amikor vagyonát kockáztatva a sivatag közepén építtet játékkaszinót, néhány mérföldnyire egy poros városkától, Las Vegastól.

Franco Zeffirelli önéletrajzi ihletésű filmjében gyermekkorának csodálatos színhelyére kalauzolja el nézőit, Luca (Baird Wallace) sorsán keresztül. Gazdag édesapja a Firenzében élő angol kolónia egyik hölgytagjára bízza vadházasságból született fiát, miután édesanyja elhunyt. Mary (Joan Plowright) szeretettel neveli Lucát, aki részt vesz a zárt, sznob társaság mindennapjaiban, a második világháború előestéjén. Hamis illúziókba ringatják magukat az angolok. Mussolini szavát készpénznek veszik, védettnek érzik magukat. Néha megjelenik közöttük Elsa (Cher), az amerikai műgyűjtő és kalandor nő. A háború elején internálják az angolokat, Amerika hadba lépésekor pedig az amerikaiakat is. Elsa rájön, hogy jelenlegi férje besúgó, aki ráadásul ki akarja forgatni teljes vagyonából, és az életére tör. A kis közösségnek össze kell fognia a nehéz helyzetben: a tét mindannyiuk életben maradása.

Andreas egy szomorú dániai külvárosba költözik, ahol segédlelkészként kapott állást. Jorgen Mortensen, a barátságos szállodaportás rábeszéli, hogy iratkozzon be olasz nyelvtanfolyamra. Az esti kurzuson részt vevő csoport vegyes összetételű, de csupa kedves emberből áll, van ott cukrászdai eladónő, fodrász és pincér, aki mellesleg Juventus-szurkoló. Ezeknek a sérülékeny, magányos, de jólelkű embereknek a nyelvtanfolyam alkalmat ad arra, hogy megismerjék a szerelmet - és vele önmagukat -, méghozzá hamisítatlanul olasz módon!

Hamupipőke története nem mese. Vagy ha az, a mesék manapság is valóra válhatnak: még New Yorkban is. Marisa Venture egy elegáns szálloda szobalánya. Egy nap játékból felpróbálja egy vendég estélyi ruháját, véletlenül rányit egy férfi, rámosolyog, ő visszamosolyog és amikor legközelebb találkoznak, a férfi meg van róla győződve, hogy a csodálatos nő, akivel megismerkedett ötcsillagos vendég az ötcsillagos szállodában, akárcsak ő. Marisa nem hazudik, de azért nem vallja be az igazságot. Bujkál, füllent, trükközik: miközben egyszerű szobalány a hotelben, vendég is: nappal mos és vasal, este új lovagja karján belibben a kivilágított étterembe. De ő is sejti, hogy ez nem tarthat soká: előbb-utóbb lebukik, és egyáltalán nem biztos, hogy rajta múlik, melyiket választja a két élete közül.

Los Angeles, 2001. A nagy multik felhőkarcoló irodáinak árnyékában található a Millió Dolláros Hotel, mely a társadalom perifériáján élő, az "amerikai álmon" kívül rekedt különcök gyűjtőhelye. Egy nap a hotel a hírek és a közérdeklődés központjába kerül: Izzy, a narkós művész rejtélyes körülmények között lezuhan az intézmény tetejéről. Vajon baleset volt, vagy öngyilkosság, esetleg valaki egyszerűen lelökte onnan? A városnak ebben a negyedében normális körülmények között senkit sem érdekel egy ilyen eset, Izzy halála azonban rövid úton a botránysajtó címlapjára kerül. Barátai és szállószomszédjai legnagyobb meglepetésére ugyanis kiderül, hogy Izzy egy multimilliomos sajtómágnás fia volt. Az ügy felderítésével megbízott kérlelhetetlen FBI-nyomozó, Skinner szemében a hotel minden egyes lakója potenciális gyanúsított. Nyomozásának előrehaladtával egyre jobban összemosódik az álom és valóság, bűnös és áldozat. A sztoikus Skinner a végén már maga sem tudja, ki őrült és ki normális.

Lehet, hogy nem létezik kóros telefonfüggőség nevű betegség, de a Mozell lányok miatt érdemes volna bevezetni. A hölgyek, a telefonálás összes lehetséges módozatát felvonultatják (vezetékes, drótnélküli, mobil, konferencia, társvonal, üzenetrögzítő), hogy a családi kötelékeket fenntartsák. Most éppen azért lógnak mindhárman a dróton, mert az apa (Walter Matthau) kezdi egyre jobban elveszíteni a kapcsolatot a valósággal. A lányok aggódnak érte, de a gyakorlatban csak Eve, a középső lány (Meg Ryan) áll mellette, s ő informálja testvéreit - természetesen telefonon - apjuk állapotáról.