McMurphy, a kisstílű bűnöző a börtön helyett elmegyógyintézetbe záratja magát. Hamarosan rájön: a műintézmény lakói -akik ellentétben vele, nem tettetésből kerültek ide- semmivel sem bolondabbak nála, annál inkább bolond a világ, amely idejuttatta őket. McMurphy hamar elveszti a kívülállás páncélját, ezért megpróbál segíteni társain, akiken látja: az orvostudomány köntösébe bújtatott érzéketlenség és álszent gyógyítás -valójában fegyelmezni, idomítani akarás- csak rontja állapotukat.

Sok ember hagyja el a szülőföldjét, és máshol kezd új életet. A legtöbb országban azonban nincs hely a számukra, gettókban élnek. Az ilyen bevándorlók lakta külvárosokban virágzik a gyűlölet. A kilátástalanság, meg nem értettség és az elszigetelődés táplálja, belopja magát minden házba, az emberek lelkébe. A tizenhat éves Abdul kórházba kerül a rendőrökkel való összecsapás következtében. A fiú haverja, Vincent találta meg azt a pisztolyt, amelyet a zavargások során az egyik rendőr elveszített. Arra az elhatározásra jut, hogyha meghal a barátja, akkor az életéért cserébe megöl egy rendőrt.

Cléo, a fiatal énekesnő számára egy orvosi vizsgálat során kiderül, lehetséges, hogy rákos, és mintegy két óra múlva kapja kézhez a sorsát eldöntő leleteket. Kikapcsolódást a munkájában, vígasztalást egy jósnőnél keres, barátnőjében pedig csalódnia kell. Az utcán bolyongva véletlenül megismerkedik egy katonával is, akinek a jövője és élete az övéhez hasonlóan teljesen bizonytalan. A leletek végül nem egyértelműek, de Cléo a várakozás nehéz óráiban teljesen megváltozik, és mostantól kezdve több optimizmussal szemléli környezetét, mint korábban.

Hulot úr vendégségbe utazik: meglátogatja nővérét, sógorát és unokaöccsét. A régi vágású férfi idegenül csetlik-botlik a modern nagyvárosban, minduntalan képtelen kalandokba keveredik. Könnyfakasztóan komikus, ugyanakkor torokszorítóan szomorú jelenetek példázzák, "hogy mennyire nem lehet boldogan élni a modern, műanyag világban, hogy az ódon kisváros ódon piacán érzik jól magukat a csavargó kutyák, a gyerekek és velük a régi világból itt maradt Hulot úr."

Lódzban vagyunk a századfordulón, a korai kapitalizmus kibontakozása idején. A textiliparáról híres városban, Karol Borowiecki , a nemesi származású lengyel fiatalember és két barátja, a német Maks Baum és a zsidó Moryc Welt elhatározzák, hogy önálló vállalkozásba fognak, textilgyárat alapítanak... A világhírű, Nobel-díjas Wladyslaw Reymont regényéből készült film sokrétű jelentéstartamából most csak egy gondolatot idéznénk az idős nemes, Borowiecki úr szavaival: "Ti persze mind csak nevettek a múlton, a tradíciót hullának nevezítek, a nemességet előítéletnek, az erényt babonának, eladtátok a lelketeket, eladtátok az aranyborjúnak... "

Azt mondják, Amerika a korlátlan lehetőségek hazája. A nyolcvanas évek Kelet-Európájában különösen annak tűnik. Éva 1982-ben, nagy reményekkel érkezik az Egyesült Államokba Magyarországról, azt reméli, hogy ott élő nagynénje majd segíteni fogja. Ám csalódnia kell, Lotte teljesen kihasználja: dolgoztatja és zsarnokoskodik felette. Az unokabátyja, Willie kisebb összeget nyer kártyán. A barátjával, Eddie-vel elviszik a lányt Floridába. Ám hamarosan kiderül, hogy itt sem derűsebb az élet. A pénznek ugyanis gyorsan a nyakára hágnak a fiúk, így valósággal nyomorognak, hogy megéljenek. Egyszer fenn, többször lenn. (port.hu)

Fiúk tengnek-legnek az utcán, prostitúcióból élnek, csapatba verődve árulják magukat. Scott azonban kilóg közülük a sorból, őt ebbe az életformába a dac sodorta, a lázadás vasakaratú, polgármester apja ellen. Hozzá kötődik a legjobban az érzékeny Mike, aki narkolepsziában szenved. A két fiú együtt indul útnak, hogy megkeressék Mike anyját, s eljutnak egész Olaszországig, ám a mama már rég máshol jár. Hazatérvén Scott a rég áhított apai örökséggel újra beilleszkedik a gazdag polgári világba, Mike pedig magára marad a semmibe vesző idahoi országút szélén.

Georges, a befutott televíziós műsorvezető és felesége, Anne a sikeres és elégedett emberek életét élik. Ám egy nap, valami megzavarja a családi idillt - az ajtajuk előtt egy rejtélyes videokazettát találnak. A felvételeken saját magukat látják, valaki rejtett kamerával lefilmezte őket. A döbbent házaspárnak fogalma sincs arról, hogy ki és milyen szándékkal készíthette a videót. Az igazi játszma csak most kezdődik. Újabb videokazettát kapnak, melyet egyre több követ, olyan felvételekkel, amelyek zavarbaejtően intimek és egyre személyesebbek. Georges megpróbálja kinyomozni, hogy ki lehet az egyre fenyegetőbb történések mögött. A szálak saját múltjához vezetik vissza, és olyan titkok kerülnek napfényre, amelyek alapjaiban rendítik meg a biztonságosnak hitt élet falait, amelyet Anne-nel maguk köré emeltek.

Nagyot fordul a világ a 15 éves Michael Polischkával, amikor az anyját az utcára teszi gazdag szeretője. Berlin előkelő és gazdag negyedéből kirúgva, egy pillanat alatt a város egyik lerobbant és legveszélyesebb kerületében találják magukat. A fiatal kamasz életét nemcsak anyja zűrös férfi ügyei, hanem az új iskola is megkeseríti. A túlélésért meg kell küzdeni, és a lejtőn nincs megállás. A fiú drogfutárként kezdi el keresni a kenyerét, és a hirtelen jött gazdagság miatt végre úgy érzi, hogy az életnek napos oldala is van. Ám amikor az egyik üzlet balul üt ki, kénytelen szembenézni a valósággal.

Costa görög, Bobby szerb, Gabriel török: egy bandához tartoztak Hamburg rosszhírű Altona negyedében. Egy mindenkiért, mindenki egyért. Azonban mióta Gabriel kijött a börtönből, minden megváltozott. A "Török" felnőtt akar lenni, és beszáll testvére taxi-vállalkozásába. Barátai csak akadályozzák a polgári élet megkezdésében. Főleg Bobby, aki még mindig maffiózó karrierről álmodozik. Csak Alice, Bobby barátnője érti meg Gabrielt - jobban, mint a saját barátját.

Gary Fleder Leszámolás Denverben című amerikai krimijének főszereplőjét, Jimmy-t nem véletlenül becézik "Szent"-nek, a derék férfiú - aki manökenként is megállná helyét - úgy dönt, hogy átmenetileg szünetelteti bűnügyi Kft.-jét, és más morbid foglalatosságba kezd: haldoklókról készít majd ezentúl videóüzenetet. A maffiafőnök azonban utoljára még rábeszéli egy kemény melóra, alaposan helyben kell hagynia valakit, aki a főnök fiának boldogságát dúlta szét. Csábító a beígért tíz lepedő, összeszedi hát újra a bandát, és a hecc kedvéért elvállalja a megbízatást. A feladat végrehajtása túlságosan jól sikerül, megölik szerencsétlen fickót, ráadásul váratlanul előbukkan az a nő is, aki miatt az egész akciót eltervezték. Mivel a megbízást nem teljesítették megfelelően, nekik is menekülniük kell.

Zed, aki széfnyitó-specialista, barátjának, Ericnek meghívására Párizsba érkezik, hogy megvalósítsák életük nagy dobását, a BNP központi bankjának kirablását. Zednek egy taxisofőr közvetít egy lányt egyéjszakás kalandra, aki tanulmányainak finanszírozására kiegészítésképp űzi a legősibb mesterséget, főállásban a célpontként kiszemelt bankban dolgozik. A rablás időpontjában ő is ott ül a túszok között, amikor az események véres túszdrámába torkollnak.

Filozofikus burleszk egy megszállott természettudósról, Nathanról (Tim Robbins) és furcsa feleségéről, Lila-ról (Patricia Arquette), akik egy nap az erdőben sétálva vademberre (Rhyas Ifans) bukkannak. A fiatal férfi a vadonban született és ott is nőtt fel. Magukkal viszik, elnevezik Puffnak, majd Nathan laboratóriumában úri modorra kezdik nevelni a szőrös, beszélni sem tudó lényt. A kísérletek nagyon jól haladnak, egyedül Puff ősi, elementáris erejű szexualitásával nem tudnak mit kezdeni.