A 13 éves Anna és családja 1942 és 1944 között Amszterdamban egy ház padlásán bujkál a zsidókat üldöző nácik elől. A kislány a saját szemszögéből nézve írja le a szűk térben összezsúfolt emberek mindennapi félelmeit és nehézségeit, amelyeket a leleplezésükig átéltek.

Ron Kovic lelkes, hazáját szerető ifjúként önkéntesnek jelentkezik a hadseregbe, hogy a vietnami háborúban szolgálja Amerikát. Az egyik összecsapásban szerzett súlyos sebesülés azonban kettétöri az életét. Félig bénán, élete végéig tolókocsihoz kötve tért haza. Ahogy a háborúban, úgy otthon is gyötrelmek sorozata várja: meg kell szoknia nyomorékságát, be kell illeszkednie családjába, környezetébe. Csak lassan ismeri föl, hogy nem a körülötte lévő világ változott meg, hanem ő maga. Ron Kovic az egyik legismertebb háborúellenes aktivista lesz. (port.hu)

Az 1840-es években Angliában a paleontológus, Mary Anning és egy fiatal nő, akit férje a lábadozása idejére a tengerparthoz küldött, intenzív kapcsolatot alakít ki. A társadalmi szféra és a személyiségük közötti szakadék ellenére Mary és Charlotte felfedezik, hogy mindegyikük felajánlhatja azt, amit a másik keresett: a felismerést, hogy nincsenek egyedül. Egy szenvedélyes és mindent elárasztó szerelmi kapcsolat veszi kezdetét, amely szembeszáll minden társadalmi normával, és visszavonhatatlanul megváltoztatja mindkettejük életének menetét.

A nagy világvallások közül három is – a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás – az õsatyák sorában tartja számon Ábrahámot, az elsõ embert, akivel Isten szövetséget kötött, s az egyetlent, aki Isten barátjának nevezhette magát. Ábrahám volt az, aki Kánaán földjére vezette népét, miután a nomád törzs hosszan vándorolt a pusztaságban. E monumentális filmalkotás Richard Harris (Harry Potter, Nincs bocsánat, Gladiátor) nagyszerû alakításában tárja elénk a pásztorból lett hõs életét, akinek hitét az isteni akarat folyamatosan kemény próbatételeknek veti alá. Az Emmy- és Golden Globe-díjas Barbara Hershey (Krisztus utolsó megkísértése, Hannah és nõvérei) alakítja a gyönyörû és tiszta, mégis tragikus sorsú Sárát, Izrael törzseinek õsanyját.

A Danton bukását monumentális freskóban ábrázoló politikai vitadráma 1794 tavaszán, a forradalmi terror erősödésének idején játszódik. Robespierre kezében összpontosul a jakobinus diktatúra legfőbb hatalma. Tevékenysége mind a balszárny, mind a Danton vezette jobboldal ellenállásába ütközik. Robespierre kérlelhetetlenül leszámol ellenfeleivel, letartóztatja és börtönbe veti Dantont is. Danton a tárgyaláson gyújtó hangú szónoklatot tart, melynek hatására kis híján lázadás tör ki. A pánikhangulatban Robespierre minden felelősséget magára vállal, és guillotine alá küldi nagy ellenfelét...

Peter Greenaway filmjének középpontjában Rembrandt egyik leghíresebb festményének, az Éjjeli őrjáratnak a születése áll. A jelenet a városi milícia muskétás csapatát ábrázolja, amint őrjáratra indulnak. Greenaway szerint valójában a képen egy összeesküvést láthatunk, és a megoldás kulcsa a kép részleteiben van elrejtve. Egy gyilkos azonosítása?

1940. Lev Trockijt, Lenin egykori küzdőtársát Sztálin száműzi az országból, mivel politikai riválist lát benne. Az orosz forradalmár a mexikói kormánytól kap letelepedési engedélyt, a Mexico Cityben található villát, amelyben lakik éjjel-nappal fegyveres testőrök őrzik. Szükség is van az elővigyázatosságra, hiszen Trockij ellen addig már több sikertelen merényletet is elkövettek. Frank Jackson, a kanadai Sztálin-szimpatizáns mindent elkövet, hogy a gyanakvó politikussal találkozhasson: udvarolni kezd egykori tolmácsnőjének, majd eljuttat vele egy ideológiai cikket azzal a céllal, hogy elnyerje bizalmát.Joseph Losey filmje hiteles kordokumentumok, írások alapján próbálja feltárni az ismert forradalmár utolsó napjainak történetét, és választ keres a politikai fanatizmus, elkötelezettség és paranoia kérdéseire.