1197. Király Kaloyan trónra a nehéz időkben Bulgária. Az ország a Bizánc. Ő kénytelen végezni a nagyon rugalmas külpolitikai annak érdekében, hogy erőt a pozíciókat. Ince pápa III felismeri őt, de egy kicsit később, a negyedik keresztes hadjárat keresztezi az országot császár Baldwin. Egy új konfliktus jön. Király Kaloyan bérek a döntő csata Drinápolyba és nyer.

Antonius Block a vitéz és fegyverhordozója, Jöns a keresztes háborúból térnek vissza. Lepusztult földeken, dühöngő járványok között vezet útjuk. Block a vándorlást úgy tekinti, mint a megismeréshez, tudáshoz vezető utat. Minden áron tudni akar. Ha Isten hallgat, kész megkérdezni a Sátánt. Jonsot nem foglalkoztatják túlságosan ura metafizikai kételyei. Úgy örül az életnek, ahogyan az van. Nem veszi észre a Halált, amely egyedül készséges elbeszélgetni Block-kal és sakkjátszmát folytatni vele. Utazásuk során a legszörnyűbb erőszaknak és önkorbácsoló menetnek szemtanúi. Találkoznak egy rémült fiatal lánnyal, akit boszorkányságért halára ítéltek és egy különös bűvészcsaláddal, akiket Block megment a halál elől. Az utolsó vacsora után, amelyet Block feleségének várában költ el, a Halál egy igazságkeresőt és saját megvilágosodását hozza magával.

David Starkey feltárja, hogy a protestáns reformáció hogyan alakította át a mai Európát, szabadjára engedve egy olyan fajta fundamentalizmust, terrort és vallási erőszakot, amit túl jól ismerünk ma.

Tarkovszkij évekig nem forgalmazott filmje, amely elnyerte a kritikusok díját az 1969-es cannes-i fesztiválon, az életbe vetett hit élményét fogalmazta meg. A XV. században élt, ma már világhíres szerzetes-ikonfestő élettől sugárzó művészetét egyaránt érleli az önkény megnyilvánulása, a pogányok bevonásával vívott - és az aktuális szovjet-kínai szembeállásra utaló - testvérháború, a megalázkodásra késztető nyomorúság, de a kollektív harangöntés is, amelynek eredményeként a közösség erejét hirdeti a harangszó.

A XV.században élt Oroszországban egy véreskezű, kegyetlen uralkodó, Rettegett Iván. Iván cárt megkoronázzák, ám rengeteg ellenséget szerez magának, feleségét is megmérgezik. A hatalom, az ország egybekovácsolása és felesége halála teljesen megrendíti Ivánt. Árulók veszik körül, ezért bizalmas embereket állít maga mellé. Később kiderül felesége gyilkosának a neve és egy csellel sikerül is leleplezni az összeesküvőket.

Ash az elátkozott erdőben végigszenvedett napok után - amelynek során saját maga ellen fordult jobbkezét kénytelen volt saját maga levágni - semmi másra nem vágyik, csak egy kis nyugalomra. Egy titokzatos könyv mágikus ereje azonban kocsijával és kézfeje helyére szerelt láncfűrészével együtt visszarepíti a középkorba. Nem marad túl sok ideje, hogy összeszedje magát, mivel egy századnyi lovas fogságába esik, egy várba hurcolják és másodpercek alatt halálra ítélik, majd egy kútba vetik. A sötét, nyirkos veremben azonban nincs egyedül - a kút rút, nyirkos, nedvedző, nyálkás szörnyetege már kinyújtotta felé a csápját. Most jön csak igazán jól a láncfűrész! Miután végzett a szörnyeteggel, szabadon távozhatna, ha tudná az időutazás módját. A vár varázslója szerint csak egy módon juthat vissza a saját korába: ha megszerzi a varázskönyvet, amelyet csontvázak sötét serege véd.

E film alapjául Otfried Preußler "Krabat a fekete malomban" c. könyve szolgált, melyet a rendező a luzsicai rémmesék nyomán készített el. Egy régi szerb mese a szegény árva fiúról, Krabatról, aki Luzsicán át vándorol, mígnem egy malomhoz érkezik. A malom ura egy csúf és különc öreg félszemű molnár. Krabat hamarosan rájön, hogy a malmot elvarázsolták és tulajdonosa a fekete mágia legnagyobb mesterének tartja magát. A vén és gonosz varázsló 11 legényt tart fogva, akiket az öreg molnár meg akar tanítani a bűbájosságra. Krabat egy napon megismer egy szép és tiszta lányt, s első látásra beleszeret. Titokban találkoznak. Amint a legények elérik a segédek korát, meg kell vívniuk a varázslóval, s mestervizsgát kell tenniük. No persze egyik sem bír a gonosz varázslóval. Csak a tiszta és hűséges szerelem képes arra, hogy megtörje a gonosz hatalmát...

1375-ben járunk, amikor a Ming-dinasztia kerül uralomra Kína legnagyobb részén, és a megdöntött Yuan-uralkodóházat észak felé szorítja, a nagy Falon túlra. A határvidéken folytatódik a háború, amibe az új kínai uralkodóhoz igyekvő koreai küldöttség is belekeveredik. A Mingek a békés küldötteket ellenségként fogadják, és miután csapdába csalták oket, a sivatagban kiszolgáltatják a koreaiakat a Yuan csapatoknak. Az első véres ütközet után Choi-jung vezér vállakozik a lehetetlenre, hogy küldöttségének maradékát hazavezesse. Helyzetük gyökeresen megváltozik, amikor összeakadnak egy Ming hercegnővel: Choi-jung első pillantásra beleszeret, és megmenti a Yuanok elől. A harcban egy Yeo-sol nevű, felszabadított rabszolga is kitűnik lándzsatechnikájával.

A rómaiak által magára hagyott Britanniában zavaros, kegyetlen időszak köszöntött be. A hatalmi űrt kihasználva az erőszakos és kegyetlen ír király kerekedett a megosztott brit törzsek fölé. Az idegen iga ellen szövetkező törzsek élére a fiatal és nagyszerű harcos, Trisztán áll, akit az első ütközetben mérgezett fegyver vesz le a lábáról. A halottnak hitt harcos testét Írországba sodorja a sors és a tenger, ahol az ellenséges király lánya Izolda ápolja és veszi védőszárnyai alá. A két fiatal között mély kötődés alakul ki, de az elkeseredett hatalmi harcok nem hagyják, hogy szerelmük beteljesedjék.

Bowen, az Ősi Törvény lovagja kardforgatásra okítja Einon herceget. Amikor a herceg apját, a gonosz királyt megölik, a csatában Einon is halálos sebet kap. A királynő a Sárkány barlangjába viteti a fiát, ahol Draco, a sárkány felajánlja fél szívét a hercegnek, aki megesküszik, hogy igaz és jó király lesz. Csakhogy Einon még apjánál is gonoszabb és az elkeseredett Bowen ezt a sárkányszívnek tulajdonítja. Megfogadja, hogy addig nem nyugszik, amíg meg nem találja és el nem pusztítja a sárkányt. Ám a viadal váratlan fordulatot vesz, a két ádáz ellenfél barátságot köt egymással.

Lilly szörnyű körülmények között - farkasok közt, egy sötét erdőben - jön a világra. Édesanyja szülés közben meghal. Lilly kétségbeesett édesapja, Lord Hoffman, szeretetét életben maradt lányára vetíti ki, akit pánikszerűen óv mindentől. Néhány év elteltével Lord Hoffman, úgy dönt, újra megházasodik. Újdonsült felesége, Lady Claudia, betegesen féltékeny Lily-re és titokban a haláláért imádkozik. Végül "felbérli" a tulajdon öccsét, hogy ölje meg a mostohalányát, és bizonyíték gyanánt hozza el a szívét. A férfinak azonban megesik a szíve a lányon, és életben hagyja. Lily az erdőben, néhány útonálló barlangjában lel menedékre. Lady Claudia viszont nem nyugszik, míg a saját szemével nem látja Lily, vagyis Hófehérke, holttestét.

Godefroy lovagnak ismét vissza kell térnie a jelenbe. Egyrészt, mert az időkaput nem csukták be maguk után, másrészt a lovag nem kelhet frigyre szeretett hercegkisasszonyával, ha nem kerül elő a féltve őrzött és eltűnt ereklye, amely a család termékenységén hivatott őrködni. Mintha mindez nem lenne elég, hűséges fegyverhordozója helyett annak mai leszármazottja tért vele vissza tévedésből a középkorba. Rendbe kell hozni a kizökkentett időt.

Chip egy flúgos kábeltévé szerelõ, aki munkája közben barátokra vadászik. Mikor Steven Kovak lakásában szereli a kábeleket, a két férfi összebarátkozik, de ez a barátság Steven számára egyre terhesebbé válik, mert Chip a barátságot eltéphetetlen kötelékként értelmezi, és Stevennek lassan egy perc nyugta sincs.

A Voynich-kódex a világ legrejtélyesebb kézirata. Ismeretlen szerző műve, bizarr, fejtörést okozó képekkel illusztrálták, és olyan nyelven írták, melyet a legjobb kódfejtők sem képesek lefordítani - nem csoda hát, hogy Dan Brown legutóbbi, Az elveszett jelkép című könyvsikerében is szerepet kap a könyv. A kéziratot száz éve fedezték fel, és egyaránt lázba hozott akadémikusokat és okkultistákat. A japán Purple rejtjelezőgép titkának megfejtői, fizikusok nagy teljesítményű számítógépeikkel, polihisztor történészek mind-mind szerencsét próbáltak. De mind a mai napig senki sem volt képes megfejteni a könyv rejtjelezett tartalmát. Filmünkkel egy egészen új nyomot követünk abban a kutatásban, mely talán felfedi a Voynich-kódex szerzőjének kilétét.

1347. Olaszország: Alessandra, Fernanda és Ginevra, a három mocskos szájú, szemérmetlen apáca Tommasso atya vigyázó tekintete alatt unja halálra magát egy kolostorban. Egy jóképű kertész érkezésével az ájtatos intézmény egy csapásra felbolydul. Hiába hazudják a fiút siketnémának, ez a kiéhezett nővéreket nem gátolja meg abban, hogy rávessék magukat a friss húsra. És ezután semmi sem szabhat gátat a tomboló hormonoknak, a vad tivornyáknak és a féltékenységi rohamoknak…