"Az Evangélium feldolgozása során, természetesen teljes mértékben hű akartam maradni Mátéhoz, mert így láttam helyesnek, elsősorban esztétikai, de történelmi okok miatt egyaránt... Később, a film forgatásakor mégis megpróbáltam erőszakot tenni az anyagon, hogy az aktualitásokhoz közelítsem..." (Pasolini)
Ron Clark nyugodt életet él, miközben egy kisvárosban dolgozik tanárként. Clark azonban ennél nagyobb kihívásokra vágyik, ezért úgy dönt, tanári munkáját a Harlemben folytatja, ahol a gyerekek köztudottan nem az alapműveltség elsajátításával vannak leginkább elfoglalva. Sokkal inkább érdekli őket a gengszterkedés, a drogozás meg a bulizás. Szülei, kollégái hiába próbálják lebeszélni, ő hajthatatlan. Meg sem áll New Yorkig, ahol elvállalja azt az osztályt, amelyiknek a diákjai a legtöbb tanárt üldözték el az előző tanévben. Clark azonban be akarja bizonyítani, hogy odafigyeléssel és sok-sok türelemmel a legelvadultabb gyerekekből is jó tanulókat lehet faragni.Az igaz történeten alapuló filmben a Jóbarátok sorozat sztárja, Matthew "Chandler" Perry bebizonyítja, hogy komoly szerepben is megállja a helyét. Nem véletlen, hogy ezért az alakításáért még Emmy és Golden Globe díjra is jelölték.
Megan Leavey tizedes a tengerészgyalogságnál. Harci kutyájával, Rex-szel együtt küzd a harctéren és iraki bevetéseik során rengeteg életet mentettek már meg. Egy robbanás aztán alapos tesztnek veti alá egymás iránti hűségüket.
A film Buddy Holly életét kíséri végig pályafutásának kezdetétől, tragikus haláláig. Az 1950-es évek közepe, vége felén alakult zenekar a "Buddy Holly és a Tücskök" alakulásáról, feloszlásáról szól az igaz történet, magénéleti fordulatokkal tarkítva.
Simba mindennél többre tartja apját, Mufasa királyt, és komolyan veszi, hogy egyszer majd az uralkodás feladata reá száll. Ám nem mindenki örvend az új oroszlánkölyöknek. Zordon, Mufasa fivére elveszítette helyét a trón várományosaként, így tervet sző. A Büszke Birtokért folytatott harcot árulás és tragédia szegélyezi, Simba pedig kénytelen száműzetésbe vonulni. Két újonnan lelt barát segítségével kell majd eligazodnia a felnőtté válás útján, s végül visszafoglalnia, ami törvényesen megilleti.
Figyelem, csapó és forradalom indul! Hollywood lepaktált a 20. század egyik karizmatikus banditájával. Pancho Villa mítosza Dél-Amerikában legalább akkora, mint Che Guevaráé. A mexikói szabadságharcosnak fogytán volt a pénze, nem tudta tovább finanszírozni hadseregét és mozgalmát. Gondolt egy nagyot és a kor nagy találmányában, a filmezésben látott fantáziát: ő szállítja a kíváncsi embereknek a véres sztorit, aki látni akarja, vegye meg tőle! Tárgyalásokat kezdett Griffith és más híres hollywoodi producerekkel, akik a némafilm korában még lehetetlennek tartották, hogy az emberek egy óránál többet kibírnának a moziban sőt, hajlandóak a dupláját fizetni érte. Hajlandóak voltak?
A szaxofonos Charlie "Bird" Parker a dzsesszműfaj nagy egyénisége volt. Virtuóz játéka vonzotta a tömeget a negyvenes évek Amerikájában. Alacsony sorból küzdötte föl magát, zenészi pályafutását hullámhegyek és -völgyek tarkították. Nappal a drogot hajtotta, este zenélt, utána pedig hajnalig ivott vagy nõzött. Amikor megismerkedett a fiatal lánnyal, nyíltan bevallotta neki, hogy tizenöt éves kora óta kábítószerfüggõ. Chan mégis hozzáment feleségül, vállalva a hányatott életet. A rock and roll elõretörésével Bird zenéje háttérbe szorult, a múló siker, súlyosbodó függõsége, gyomorfekélye és a kislánya halála túl sok volt számára.
Nem erős oldala Chrisnek a tanulás. A fiú kimarad az iskolából. Az apja azonban nem akarja, hogy elkallódjon, ezért a kapcsolata révén munkát szerez neki a titkos hírközpontban. Az egész világról ide futnak be az amerikai titkosszolgálat ügynökeinek szigorúan bizalmas jelentései. Chris azon töri a fejét, hogyan lehetne ebből sok pénzt csinálni. A barátjával elhatározza, hogy az információt megpróbálja eladni az oroszoknak. Mindez beláthatatlan következménnyel jár. A film igaz történeten alapszik.
1942-ben, a második világháború harmadik évében az Egyesült Államok a legnagyobb titoktartás mellett nekifog, hogy megépítse a világ első atombombáját. A feladat végrehajtásával Leslie R. Groves tábornokot bízzák meg. A tábornok a zseniális fizikust, J. Robert Oppenheimert bízza meg a kutatások és kísérletek elvégzésével. A két vezető alatt számtalan ember, tudós dolgozik az atombomba kifejlesztésén. Ám ami eleinte csak egy egyszerű minél előbb befejezendő kutatómunkának indult, hamarosan megszállottsággá változik...
1969 nyara. A Greenwich Village-ben lakberendezőként dolgozó Elliotra nagy hatással van a melegjogi mozgalom. Ám kénytelen hazaköltözni a New York környéki Catskillsbe, mert basáskodó szülei a családi motelt a teljes pusztulás szélére juttatták: az El Monacóra egy bank készül rátenni a kezét. Amikor fülébe jut, hogy a szomszédos város mégsem ad engedélyt az ott tervezett fesztivál megtartására, Elliot felhívja a szervezőket, felajánlja a családi motelt főhadiszállásnak, hogy lendítsen a forgalmon, és megemlíti a szomszéd 600 hektáros birtokát is. A stáb beköltözik az El Monacóba, és hamarosan másfél millió ember indul útnak a helyre, mely úgy írta be magát a világtörténelembe: Woodstock.
Afrika állítólag rabul ejti az érzelmes vándort. Tizenkét éven át érlelődött e nagyszabású film gondolata az alkotók fantáziájában. Sir Laurent van der Post, az érintetlen Afrika egyik avatott ismerőjének két regényét dolgozták fel. Egy kislány és egy kisfiú átvágnak a Kalahári sivatagon keresztül egy busman fiú vezetésével. Az ezer mérföldes veszélyes út oka: a két gyerek kényelmetlen szemtanú, amikor orvvadászok legyilkolják egy üzelmeiket akadályozó farm családjait. Az egyetlen embert kell elérniük, aki segíthet rajtuk: a híres és becsületes vadászt, Mopani Theron ezredest, az orvvadászok rémét...