Suzume átlagos 17 éves diáklány egy japán kisvárosban. De egy nap találkozik valakivel, és attól kezdve semmi sem átlagos, ami vele történik. Az ő dolga lesz, hogy megküzdjön a föld alatt élő istenekkel, és megakadályozza, hogy az országszerte létező portálok valamelyikén keresztül a felszíni világba jusson a féreg, amely a földrengéseket okozza. Lehetetlen? Mesebeli? Ilyen tuti nincs? Eddig ő is így gondolta. De megismerkedik a jóképű sráccal, Szótával, akiről nemsokára kiderül, hogy különleges feladata van: ő egy Záró, akinek ki kell üldöznie ebből a világból a gonosz isteneket. Suzume új barátja társaságában bejárja Japánt, és egyre több támadást kell visszaverniük. Miközben új tájakon járnak, új emberekkel ismerkednek meg, evilági és túlvilági veszélyeket küzdenek le, a lány rájön, hogy nem véletlenül keveredett bele ebbe a kalandba. Talán járt már valaha az egyik titokzatos ajtó túloldalán…

Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. Mikor megérkeznek, különös dolgokat tapasztalnak: például azt, hogy a helyiek nyelve teljesen érthetetlen számukra. A történet azonban nem abba az irányba indul el, mint mondjuk egy thriller tenné, hiszen ezzel a filmmel Bergman azt kívánja bemutatni, mi történik az emberekkel, ha magukra hagyja őket Isten. A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.

Nyolc éve már, hogy Anne Elliot környezetének nyomására elhagyta vőlegényét, amikor Frederick Wentworth újra felbukkan az életében. Hamarosan hirtelen elkapott szempillantások, zavarbaejtő, feszült, várakozással teli pillanatok szemtanúi lehetünk. Vajon felgyúlhat-e még a régi érzelem? Képes lesz-e a már 29 éves Anne ismét magához vonzani a valaha egy hibás döntéssel eltaszított férfit? S hogyan érez az összetört szívű férfi, aki nemcsak ugyanolyan jóképű, mint annak idején, hanem immár kellő vagyonnal is rendelkezik, s akit a környék bájos fiatal lányai egytől egyig meg akarnak hódítani. Jane Austen Meggyőző érvek címen is megjelent regényének filmváltozatában a modern lélekrajz eszközeivel remekül ábrázolja az érzelmek hullámzását remény és kétségbeesés közt.

Maurice és cimborája, Ian veterán angol színészek, akiknek sosem jött össze az a bizonyos "nagy dobás". Annak ellenére, hogy már a hetvenes éveikben járnak, még mindig dolgoznak - Maurice példának okáért hullát "játszik" egy tévéfilmben. Aztán egy nap valami megzavarja a két öreg kényelmes mindennapi rutinját; melynek szerves része tréfás beszélgetésük a kedvenc kávézójukban elköltött reggeli fölött. Ian fiatal vidéki rokona, a virgonc Jessie megjeleník a színen, és már érkezésekor próbára teszi bácsikája türelmét. Maurice-t viszont magával ragadja a lány kisugárzása, és felajánlja neki, hogy körbevezeti a fővárosban, és megmutatja neki London összes látványosságát. A vén csepürágó szeretne valami újat mondani Jessie-nek az életről; de eközben meglepődve veszi tudomásul, milyen keveset is tud valójában - most, hogy a saját élete egyre közelebb kerül az utolsó felvonás végét jelző függönyhöz. Már abban sem biztos, hogy a végén megtapsolja-e valaki...

Tragikus szerelmi történet Bud Clay-ről, a profi motorversenyzőről, aki miután elvesztette élete nagy szerelmét, kétségbeesetten próbálja kitörölni a halott lány emlékét az agyából. Bud megpróbál új életet kezdeni: versenyről versenyre utazva újabb és újabb nőknél keresi a vigasztalást...