A 22 éves Christopher McCandless most diplomázott, ígéretes jövő előtt áll, de a biztos pálya helyett az ismeretlent választja és kalandot keresve nekivág Amerikának. Ami ezen az úton történik az ifjú utazóval, az számtalan ember számára vált örök szimbólummá. Vajon McCandless hősies utazó volt vagy naiv idealista; thoreau-i lázadó az 1990-es években vagy egy újabb útját vesztett amerikai fiú? Merész kalandor, avagy tragikus figura, aki harcra kelt az ember és a természet közt feszülő érzékeny egyensúllyal? McCandless útja a dél-dakotai búzamezőktől a Colorado folyó zuhatagain és egy kaliforniai neohippi kolónián át egészen Alaszka áhított, ám veszélyes vadonjáig vitt. Eközben olyan érdekes emberekkel találkozott, akik döntő hatással voltak gondolkodására és akik életét ő is megváltoztatta.

Franz Jägerstätter osztrák földművelő paraszt, aki megtagadja a nácik oldalán való harcba lépést. A Hitler-rezsim árulással vádolja és halálra ítéli őt. Felesége, Fani és gyermekei iránti megingathatatlan hitének és szeretetének köszönhetően Franz továbbra is szabad ember tud maradni. A film igaz eseményeken alapul.

Négy fiatal izraelita úgy éli túl a náci Németországban dúló üldöztetéseket, hogy vakmerően Berlinben élnek, láthatatlanul.

A hidegháború teljes erővel "dübörög". Ebben a megragadó, igaz történetben az amerikai sakk-csoda Bobby Fischer (Tobey Maguire) hirtelen két szuperhatalom küzdelmének kellős közepén találja magát, amikor kihívja egy játszmára Borisz Szpasszkijt, vagyis magát a Szovjetuniót. A hollywoodi veterán Edward Zwick (Véres gyémánt, Az utolsó szamuráj) rendezte, Maguire, Liev Schreiber és Peter Sargaard főszereplésével készült Gyalogáldozat Fischer félelmetes egyensúlyozásáról szól a zsenialitás és őrület határán, és bemutatja egy brooklyni kölyök tündöklését és bukását, akire az egész világ felfigyelt.

1964-ben egy új, fiatal bokszoló robbant be a profi boksz világába: Cassius Clay. Mint buldózer, gázolta le ellenfeleit, bizonyítva, hogy erőteljes és gyors stílusa méltóvá tette a világbajnoki cím elhódítására. Magánélete nem kevéssé volt figyelemre méltó: kapcsolatba került a Nation of Islam nevű szervezettel, barátja volt az ellentmondásos polgárjogi harcos, Malcolm X, rabszolga őseitől örökölt nevét megváltoztatta: Muhammad Ali lett. Pályája csúcspontján kellett szembenéznie a legnagyobb próbatétellel: a vietnami háború idején besorozhatóvá vált. De Ali, bár nem a harc sűrűjébe került volna, mégis megtagadta a szolgálatot. Nagy árat fizetett érte: amíg az ellene indított eljárás tartott, nem bokszolhatott sehol az országban. Eztán kemény harc kezdődött a visszatérésért, ami után örökre beíródott a neve a sport történelemkönyvébe.

1957. január, Párizs. A 21 éves Yves Saint Laurent váratlan lehetőséghez jut, a nagynevű divatház alapítója, Christian Dior asszisztense lesz. Amikor pedig a cég már a fiatal tehetség saját tervezésű úgynevezett haute couture-kollekcióját is bemutatja, érthetően azonnal a divatszakma figyelemének középpontjába kerül. A bemutató óriási siker, Yves Saint Laurentet az addig alkalmazott merev formák felszabadítójaként, szinte forradalmárként ünneplik. Nem csak a hírnév, de a szerelem is hamar utoléri: megismerkedik Pierre Bergével, s egy életre szóló kapcsolat szövődik köztük.