Antonius Block a vitéz és fegyverhordozója, Jöns a keresztes háborúból térnek vissza. Lepusztult földeken, dühöngő járványok között vezet útjuk. Block a vándorlást úgy tekinti, mint a megismeréshez, tudáshoz vezető utat. Minden áron tudni akar. Ha Isten hallgat, kész megkérdezni a Sátánt. Jonsot nem foglalkoztatják túlságosan ura metafizikai kételyei. Úgy örül az életnek, ahogyan az van. Nem veszi észre a Halált, amely egyedül készséges elbeszélgetni Block-kal és sakkjátszmát folytatni vele. Utazásuk során a legszörnyűbb erőszaknak és önkorbácsoló menetnek szemtanúi. Találkoznak egy rémült fiatal lánnyal, akit boszorkányságért halára ítéltek és egy különös bűvészcsaláddal, akiket Block megment a halál elől. Az utolsó vacsora után, amelyet Block feleségének várában költ el, a Halál egy igazságkeresőt és saját megvilágosodását hozza magával.

Tarkovszkij évekig nem forgalmazott filmje, amely elnyerte a kritikusok díját az 1969-es cannes-i fesztiválon, az életbe vetett hit élményét fogalmazta meg. A XV. században élt, ma már világhíres szerzetes-ikonfestő élettől sugárzó művészetét egyaránt érleli az önkény megnyilvánulása, a pogányok bevonásával vívott - és az aktuális szovjet-kínai szembeállásra utaló - testvérháború, a megalázkodásra késztető nyomorúság, de a kollektív harangöntés is, amelynek eredményeként a közösség erejét hirdeti a harangszó.

A nyolc, lazán összefüggő epizódban a rendező álmai, az élet alapkonfliktusai, helyzetei elevenednek meg. Ilyen a gyerekkor szorongásokkal teli időszaka, az ifjúkor küzdelmei, a megbékélt öregkor. A szebb világ ígérete előtt felidéződnek a háború jóvátehetetlen szörnyűségei. Sajátos lelkiismeretvizsgálat és figyelmeztetés ez a rendhagyó alkotás, amely a bűnbeesés és a megbánás kérdése körül forog. Mellbevágó a keserű felismerés, hogy nem tudjuk kiszámítani tetteink következményeit: az ember tönkreteszi környezetét, a világot, benne önmagát.

Johan Borg festő és felesége, Alma nyaranta kiköltöznek egy elhagyatott szigeten fekvő parasztházba. Johant álmatlanság gyötri, fél a sötétségtől és az álmoktól, de próbál dolgozni. Egy este Johan rajzokat mutat feleségének, szörnyszülötteket ábrázolnak, amelyek üldözik a skizofréniában szenvedő férfit. Johan határhelyzetben él, ahonnan egyszerre ellátni életre-halálra, ahol valóság és álom, hit és szorongás egymásba mosódik, mint a nap és az éj. Alma próbálja férjét visszatartani az életnek, a valóságnak, de egyre kevesebb sikerrel...

A 12 éves Conor csodálatos fantáziával és rajztehetséggel megáldott kisfiú. Amikor élete legnagyobb megpróbáltatásával kell szembenéznie, nem akármilyen segítőt kap: egy hatalmas szörny látogat el hozzá éjszakánként, aki fantasztikus történetekkel ébreszti fel a fiúban szunnyadó erőt és bátorságot. Conor végül a mesék és a szörny segítségével nemcsak édesanyja súlyos betegségével, és iskolatársai zaklatásával küzd meg, de a saját félelmeivel, dühével és bűntudatával is.

Egy fiatal lány anorexiában szenved. Egy nap egy szókimondó orvoshoz kerül, aki szembesíti azzal, hogy mit is jelent ez a megbetegedés. Arra ösztönzi őt, nézzen szembe a betegségével. Azt javasolja, menjen el egy intézetbe, ahol több táplálkozási rendellenességgel küzdő beteget gondoznak.

XIX század, Korea. Az ország kül- és belpolitikai helyzete meglehetősen viharos. Japán és Kína serege szinte felváltva masírozik az utcákon, miközben lázadások, polgárháborúk törnek ki a Choson dinasztia utolsó évtizedeiben. Ebben a zavaros időszakban élt Jang Seung-eop (1843 - 1897), vagy ismertebb nevén Owon, a festőművész. Árvaként vette őt magához egy arisztokrata család, ahol sikerült kibontakoztatnia rendkívüli tehetségét és a Choson korszak híres festője lett, a "Három Won" egyike.

David és Diego önmagukat keresik, s a helyet, a teret, ahol ezt megvalósíthatják. David a havannai egyetem politológus hallgatója, tele kommunista eszmékkel, doktriner ideákkal. Diego kifinomult ízlésű művész. A film két korábbi tabut érint egyszerre, a homoszexualitásét és a diktatúráét. Vígjátéki fordulatokkal, ízléssel és emberséggel kezelve meséli el két fiú barátságának történetét, melyben a szeretet politikai és szexuális kultúrájuk különbözősége ellenére is legyőzi az intolerancia akadályait.

Jackson Pollock (Ed Harris) az önbizalom-hiánnyal és alkohol-problémákkal küszködő feltörekvő festőművész megismerkedik egy tehetséges New York-i művésznővel, Lee Krasnerrel (Marcia Gay Harden). A nő feláldozza saját karrierjét, hogy segíthesse tehetségesebbnek tartott szerelme, Pollock előremenetelét. A férfi egyre népszerűbb lesz, a New York-i művészvilág elismeri és szereti. A nyüzsgő nagyvárosi élet elől vidékre menekülnek, ahol Pollock végül rátalál sajátos, egyedi művészi stílusára. Csapodár természete és folytonosan kísértő félelmei azonban a tragikus végkifejletbe taszítják a XX. századi amerikai festészet egyik legnagyobb alakját.

1981-ben egy addig ismeretlen, húszéves graffiti-firkász vált a New York-i művészvilág és média legvitatottabb témájává: Jean-Michel Basquiat különleges képei egyik pillanatról a másikra gyűjtők és múzeumok legkeresettebb darabjai lettek. A film mottója a következő lehetne: "A betondzsungelben felkel a Nap..." Tehetsége és különcsége emelte fel a csillagokig, de a csillagok mögött meg kellett ismernie a legsötétebb éjszakát is.

A gyönyörű Edie Sedwick (Sienna Miller) volt az első lány, aki a képes magazinok oldalain vált divatikonná és a korszak legtündöklőbb csillagává. A dúsgazdag, ám problémás családi háttérrel rendelkező, képzőművészetet hallgató lány a New York-i divatvilág üdvöskéjévé lép elő, mikor a pop art művész Andy Warhol (Guy Pearce) múzsája lesz. Edie-nek azonban súlyos árat kell fizetnie a hírnévért: miután szenvedélyes szerelembe esik egy nincstelen zenésszel, Billyvel (Hayden Christensen) és megismeri a kábítószerek mámorát, a lány kezéből hamarosan kezd kicsúszni az irányítás.