Egy baleset után Marona számot vet eddigi életével. Helyesebben életeivel, hiszen a kiskutyának annyi élete volt, ahány gazdája, akikre szeretettel emlékszik vissza, még ha azok nem is mindig szolgáltak rá a rajongására… Tény, ami tény, az embereknek lenne mit tanulniuk Maronától a szeretetről és az elfogadásról.
Trudi és Rudi a hatvanas éveikben járó házaspár. Egyedül az asszony tudja, hogy férje gyógyíthatatlan beteg, és rajta múlik az is, hogy elmondja-e ezt neki vagy nem. Az orvos azt tanácsolja a feleségnek, hogy utazzanak el valahová, együtt, vagy talán tegyék meg együtt még azt az életben, amire oly nagyon vágytak. Trudi nem árulja el férjének a bajt, és követi orvosa tanácsát. Rudi soha nem volt nagy kalandor, se álmodozó, de Trudi ráveszi, hogy először utazzanak el Berlinbe, látogassák meg gyermekeiket és unokáikat. Majd folytassák útjukat, s meg se álljanak a tengerig, s utána irány Japán. Berlinben rövid idő alatt rádöbbennek, hogy gyerekeik nagyon elfoglaltak, nincs semmire se idejük, főleg nem a szülőkre. Trudi minden álma volt, hogy egyszer életében láthassa még a "cseresznyevirágzást" Japánban, de váratlanul távozik az élők sorából. Az egyik pillanatról a másikra magára maradó férfi elhatározza, hogy Tokióba utazik, a "Cseresznyevirágzás Fesztiválra".
1912-ben járunk. Maud Watts egy mosodában gürcölve keresi keserves kenyerét. Egy nap a munkából hazafelé menet a szüfrazsettek tüntetésébe botlik. A nőknek szavazati jogot követelők között meglepetésére ott látja egyik munkatársát is. Kezdetben ugyan vonakodva, de lassan azonosul a szüfrazsettek ügyével, és ráébred, hogy harcolnia kell a jogaiért és az emberi méltóságáért a munkahelyén és odahaza egyaránt. Maud mozgalom iránti elkötelezettsége többször próbára tétetik – tanúskodnia kell a parlament előtt, utcai csetepatéba keveredik, sőt, börtönbe is kerül...
Az igaz történeten alapuló filmdráma Judith nővér hányattatásait követi nyomon. A nőt felelősségre vonják hét gyermek és idős ember haláláért, holott semmi köze nem volt ehhez. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik, de Judith nem tud belenyugodni a történtekbe és az őt felelősségre vonó ügyésszel nyomozásba kezd. Rájön ugyanis arra, hogy az ellene tanúskodók vallomásaival valami nem stimmel. Habár fellebbezését elutasítják, mégis az igazság győzedelmeskedik, mivel fény derül az igazságszolgáltatás hamisságára.
A hatvanas évek a feketék öntudatra ébredésének és a soul zene elterjedésének időszaka volt. Ebben meghatározó szerepet játszott Ralph "Petey" Greene. A fekete bőrű fiatalember műsorvezető az egyik washingtoni rádiócsatornánál. A programigazgató Dewey Hughes-zal együtt forradalmasították a rádiózást. Ez nemcsak az újfajta zenének volt köszönhető, hanem Petey szókimondó stílusának is, annak, hogy mindig kiállt a feketékért, és nyíltan beszélt a faji megkülönböztetésről. Petey a legnépszerűbb műsorvezető lett, Amerika új hangja.
Carola (Nina Hoss) éppen hazafelé indulna kenyai nyaralásáról, amikor véletlenül találkozik a szamburu törzshöz tartozó Lemaliannal (Jacky Ido), aki hagyományos harci öltözetével és fegyvereivel igencsak lenyűgöző látványt nyújt az európai nő számára. A rövid találkozásnak fatális következményei lesznek: Carola hirtelen úgy dönt, mégsem utazik vissza Svájcba, hanem Kenyában marad és megkeresi Lemaliant - barátját (Janek Rieke) viszont hazaküldi egyedül.
Egy fiatal régész hazatér, hogy meglátogassa súlyosan megsebesült bátyját. Az események furcsa láncolatát követően találkozik kedvenc zenészével aki azonnal lángra lobbantja a szívét.