Chris Gardner mindent elkövet, hogy a családja boldogan, biztonságban éljen. Ám a szerencse valahogy sosem szegődik mellé. Bár fáradhatatlanul próbál meggazdagodni, egyre szegényebbek lesznek, végül a felesége is elhagyja. A férfi magára marad az ötéves kisfiával. Chris ekkor kockázatos lépésre szánja el magát. Feladja állását, és jelentkezik egy bróker cég tanfolyamára. Miközben egyre mélyebbre merül a brókerkedés rejtelmeiben, pénz híján hamarosan várótermek, menhelyek lakói lesznek. Chris bízik abban, hogy jókedvvel, szeretettel minden bajt legyőznek.

1947-et írunk, és John Forbes Nash jr. megérkezik a Princeton egyetemre, hogy matematikát tanuljon. A titokzatos nyugat-virginiai zseninek sem pedigrés iskolai múltja, sem pénze nincs ahhoz, hogy bekerüljön az elit diákok körébe. A matematika szakon könyörtelen verseny folyik, és sokan szívesen látnák Nash bukását. Mégis épp a rivalizálás adja meg neki a kellő lökést: egy este a helyi bárban megfigyeli, hogyan versengenek a fiúk egy szőke lányért, és az ötlet, mely oly régóta kísérti, megfogan. Megírja dolgozatát a játkelméletről - a versengés matematikájáról -, mely bátran szembeszegül Adam Smithnek, a modern közgazdaságtan atyjának doktrínáival. 150 éve elfogadott gondolatvilága hirtelen idejétmúltnak tűnik, és Nash élete örökre megváltozik. Ám szívére másfelől is vár feladat. Megismerkedik a gyönyörű és ragyogóan okos Aliciával, aki Nasht egy számára eleddig teljesen ismeretlen fogalommal ismerteti meg: a szerelemmel....

Az állástalan, háromgyermekes Erin (Julia Roberts) végső elkeseredésében meggyőzi Edet, alkalmazza őt az ügyvédi irodájában. A jogban járatlan nő egy nap ráakad néhány, a telekkönyvi iratok közé helyezett orvosi leletre. Nem érti az összefüggéseket, ezért nyomozni kezd. Hamarosan hihetetlen következtetésekre jut: egy óriáscég gátlástalanul szennyezi egy kisváros vízkészletét, ami súlyos betegségeket okoz az ott lakók körében. Erin házról házra járva több mint hatszáz panaszos aláírását gyűjt össze, és Eddel karöltve megnyeri az USA történetében pereskedés útján kifizetett legnagyobb anyagi kárpótlást: 333 millió dollárt.

A francia nemzeti ikonná vált Edith Piaf dalain nemzedékek nőttek fel. A külvárosi Párizs nyomorából a New York-i rivaldafényig jutó kis veréb sorsát megelevenítő film mozaikos történetszövéssel viszi végig a nézőt az énekesnő életútján.A bordélyházban eltöltött gyerekkori évektől kezdődően az utcai énekeslány felfedezéséig; a színpadi fellépések sorozatán keresztül, s a nagy szerelem megtalálásán át egészen Piaf halálos ágyáig ível a történet. A címszerepben remeklő Marion Cotillard azonosulása hátborzongató. A Taxi sorozatban feltűnt színésznő ezzel az alakításával beírta magát az egyetemes filmtörténet legnagyobbjai közé.

A fiatal Sissi egy kastélyban él szüleivel és testvéreivel, apja, a bajor főherceg, tiroli birtokán. Életük békés, nyugodt elzártságban töltik napjaikat. Nem ér el hozzájuk az osztrák birodalom zaja és úgy tűnik soha nem fogja megzavarni életüket a nagyhatalmi politika. Egy napon azonban levelet kapnak Ferenc József császár édesanyjától, Zsófia királynőtől. A császár édesanyja ugyanis ki szeretné házasítani a fiát és választása Sissi nővérére esett. Az örömtől repeső császárnőjelölt, édesanyja és Sissi azonnal csomagolni kezdenek, hogy részt vegyenek azon a bálon, amit Zsófia a leendő menyasszony és fia összeismertetése miatt szervez. Az ifjú Ferenc József azonban véletlenül összetalálkozik a báltól eltiltott Sissivel. A két fiatal egymásba szeret és ezzel kihívják maguk ellen az egész korabeli birodalmi szokásrendet.

Howard Hughes, a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségei közé tartozott. Sikeres feltalálóként, dörzsölt iparmágnásként és ünnepelt hollywoodi producerként az álmai megvalósításáért a mindenre kész amerikai ideálját testesítette meg, legnagyobb szenvedélye azonban mindenekelőtt a repüléshez fűzte.

A 13 éves Anna és családja 1942 és 1944 között Amszterdamban egy ház padlásán bujkál a zsidókat üldöző nácik elől. A kislány a saját szemszögéből nézve írja le a szűk térben összezsúfolt emberek mindennapi félelmeit és nehézségeit, amelyeket a leleplezésükig átéltek.

Sissi megbetegszik, az orvos külföldi pihenőt javasol neki, és a fiatal királyné Madeirára, majd Korfura utazik. Ez az utazás, a környezetváltozás és édesanyja közelsége jót tesz neki és lassanként felgyógyul. Úgy tűnik, helyrejönnek a dolgok, ő is és Ferenc József is sokat ért az eltöltött évek alatt, és anyósa, Zsófia királynő is beletörődik a sorsába...

Harvey Pekar (Paul Giamatti) változást akar az életében, zajos eseményeket. Az adminisztrátor, aki életét olvasással, írással és dzsesszlemezek hallgatásával tölti egy nap megismerkedik egy másik zenerajongóval. A képregényeket rajzoló Robert Crumbbal (James Urbaniak) való találkozás arra ösztönzi, hogy maga is megpróbálkozzon a műfajjal. A megszokott szuperhősök helyett azonban egyszerű, hétköznapi embereket állít a középpontba és Harvey önéletrajzi ihletésű képregényei nagy sikert aratnak.

A trilógia második része a "magyarok királynéjának" Sissinek Ferenc Józseffel kötött házasságát, a Monarchiát irányító Habsburg-ház különös világát, a pompa és a protokoll uralta ünnepeket és hétköznapokat tárja elénk. Bécsi tartózkodásának első napjától kezdve az ifjú császárné boldogtalannak érezte magát a merev és szigorú bécsi udvarban, melynek megtestesítője anyósa, Zsófia volt. Házassága első éveiben a magányba és betegeskedésbe menekült, de miután megszületett a trónörökös, akinek nevelését nem bízták rá, nyíltan is fellázadt.

Ron Kovic lelkes, hazáját szerető ifjúként önkéntesnek jelentkezik a hadseregbe, hogy a vietnami háborúban szolgálja Amerikát. Az egyik összecsapásban szerzett súlyos sebesülés azonban kettétöri az életét. Félig bénán, élete végéig tolókocsihoz kötve tért haza. Ahogy a háborúban, úgy otthon is gyötrelmek sorozata várja: meg kell szoknia nyomorékságát, be kell illeszkednie családjába, környezetébe. Csak lassan ismeri föl, hogy nem a körülötte lévő világ változott meg, hanem ő maga. Ron Kovic az egyik legismertebb háborúellenes aktivista lesz. (port.hu)

Amikor Clayton Boone (Brendan Fraser) a fiatal csavargó egy rossz kedélyű öregember szolgálatába áll, meglepve jön rá, hogy munkaadója nem más mint James Whale (Ian McKellen) a harmincas években készült Frankestein filmek egykor zseniális alkotója. Első találkozásukkor az idős férfit elkápráztatja az erőtől duzzadó ifjú és megpróbál barátságot kötni vele. Claytonnak legyezgeti a hiúságát a felkérés ezért beleegyezik, hogy Whale megfesse az arcképét. Amikor barátainak beszámol híres munkaadójáról, azok gyanakodva fogadják a hírt, miközben féltékenyek is a gazdag és pompás világra amelybe barátjuk keveredett. Az idős ember és a fiatal férfi barátsága támadások és előítéletek tüzében edződik és bizonyság arra, hogy az igaz barátság és megértés minden előítéletet legyőz.

A 16. században Zazzauban, Nigéria területén Amina beveti harci tudását és taktikai képességeit, hogy megvédje családja királyságát. Igaz történet alapján.

A film az első világháborús költő, Siegfried Sassoon viharos életét meséli el. Az összetett személyiségű férfi író és katona volt, túlélte a háború borzalmait, és ki is tüntették bátorságáért, ám aztán a háború folytatásának éles kritikusává vált.