A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.

Két fiatalember. Az egyik gazdag, a másik középosztálybeli. Mindketten ugyanabból a városból származnak, és ugyanabba a nőbe szerelmesek. Az első világháború kitörésekor beállnak a légierőhöz pilótaként és a háború alatt végig barátok is maradnak, annak ellenére, hogy a nő iránt érzet szerelmük, kicsit beárnyékolja a kapcsolatukat.

Rocky századost egy Air Dragons nevű vadászpilótákból álló csapathoz osztják be, amelynek Minni, Taj, Bash és a legjobb vadászpilóta, Patty a tagja. Patty és Mini a küldetésük során közel kerülnek egymáshoz és egymásba szeretnek. A másik oldalról Azhar Akthar egy nemzetközi terrorista, támadást intéz Pakisztánból az indiai hadsereg bázisa ellen, ami súlyos emberéleteket követel. De Patty és csapata visszavág, és megsemmisítik a pakisztáni légi bázist. Végül konfliktus támad a két ország között, és a pakisztániak újabb támadást indítanak az indiai hadsereg ellen, ahol Patty, Taj és Bash átlépik a LOC-ot és belépnek a pakisztán területre úgy, hogy Rocky utasította őket, hogy ne tegyék. Bash és Taj repülőgépe lezuhan és mindketten halottak. Rocky ezután vizsgálatot indít Patty ellen, mert nem követte az utasításokat, de bebizonyítja, hogy nem bűnös, és áthelyezi a Hyderabad Légierő Akadémiára oktatónak.

Az 50-es években az Egyesült Államokat és Kanadát fenyegető szovjet bombázókkal a NORAD, azaz Észak-Amerika légelhárítása vette fel a harcot. Ez a rendszer egyesítette a rádiólokátorok egész láncolatát, amely az esetleges adások időbeni észlelését szolgálta. A rendszerhez tartozott még több száz nagy és nehéz vadászgép, amelyek bármikor bevethetők voltak. Az óriási északi pusztaságok fölötti jelenlétükkel komoly elvárásoknak kellett megfelelniük. A háború utáni korszak egyenes szárnyú vadászgépeit a „százas” kategória fürgébb vadászgépei váltották fel, amelyeknek már nyíl vagy háromszög alakú szárnyuk volt — az F-101 Voodoo, az F-102 Delta Dagger és az F-106 Delta Dart. Ezek a gépek azon kívül, hogy a hangsebesség kétszeresét is elérték, új technikát hoztak magukkal, például az önvezérlő és az irányított légi elhárító rakétákat, és a nagy hatótávolságú rádiólokátorokat.

A légierő és a hajók ellen indított irányított rakéták bevetése új korszakot nyitott a tengeri hadviselésben. Ezek a rakéták gyorsaságuknak, valamint pontosságuknak köszönhetően lehetővé tették az ellenséges flottillák és tengeri kereskedelmi hajók megtámadását nagy távolságból is, ami azelőtt nem volt lehetséges. Ez a rész bemutatja, miként válhattak a hidegháború alatt a legnagyobb fenyegető erővé a szovjet tengerészet és az irányított rakétákkal felszerelt szovjet bombázók, amelyek az egész világ tengeri kereskedelmét veszélyeztették. A NATO-vezetésnek komoly fejtörést okozott az az eshetőség, hogy az effajta fegyverekkel megsemmisíthetnék az amerikai repülőgép-anyahajók harci egységeit, védtelenül hagyva a különféle konvojok számára fenntartott, életbevágóan fontos útvonalakat az Atlanti-óceánon. Kiderül, hogyan fejlesztették ki az irányított rakétákat, például a Martel-t, az Exocet-t, a Sea Eagle-t vagy a Harpoon-t, hogy azok szembeszálljanak a veszéllyel.

A külalakjában a klasszikus deltaszárnyú Mirage lll/V/50 családhoz tartozó Dassault Mirage 2000 repülőgépet a Mirage F1 kiváltására tervezték. A fly-by-wire technológia alkalmazása a Dassault gépet számos, a konstrukcióra jellemző hátrány kiküszöbölésére tette képessé. A végeredmény egy nagyszerűen irányítható vadászrepülő, amelyet a pilóták ugyanolyan kiválónak minősítettek, mint a félelmetes versenytársakat, az F-16 Fighting Falcon, a MIG-29 „Fulcrum” és az F/A 18 Hornet gépeket. A Dassault Mirage 2000 egy olyan típus megszületését jelentette, amelyet eredetileg nagy teljesítményű elfogó vadászrepülőgépnek terveztek, de amely végül kifinomult többfunkciós szerkezetté vált. A precíziós nukleáris csapástól a kimagasló légi fölényben végrehajtott manőverekig a legkülönbözőbb feladatok végrehajtására képes. A szerény hazai kereslet kielégítése mellett a Mirage 2000 jelentős piaci részesedést vívott ki a zuhanó vadászrepülők külföldi eladásai terén.

Az Avions Marcel Dassault cég a repülés világában előkelő pozíciót tölt be. Az emberek többségének a Dassault Mirage név bizonyára .. a leghíresebb francia harci repülőgépet juttatja eszébe. A társaság nevét, amelynek alapítója Marcel Dassault, több mint 6000 repülőgép viseli, amelyek a francia katonai és tengerészeti légierő (az Armée de L'alr és az Aéronavale) fő erőit alkotják már több mint ötven éve. Több ezret szállítottak belőlük külföldre Is, szerte a világon, Ausztráliától Izraelig. A harcedzett gépek sorában találhatók a különféle vadászgépek, vadászbombázók, az atombombák és fegyverek szállítói, valamint a támadó repülőgépek és a tengerészeti járőröző repülőgépek. Itt készül még az igen hatékony sugárhajtású repülőgépek egész családja is. A Dassault kísérleti repülőgépek szintén kulcsfontosságú szerepet játszottak az új technikák kifejlesztésében: a fel- és leszállásban, az állítható légcsavar kifejlesztésében és az elektronikus irányításban.

Az amerikai stratégiai légierő a második világháborút követő időszak legfélelmetesebb katonai ereje volt. A stratégiai légierő (SAC) vezetőségének mottója így hangzott: A béke a hivatásunk . A Strategic Air Command fénykorában, az 50-es években 2600-nál is több harcra kész bombázóval rendelkezett. Ezek küldetése az atomháború megelőzése volt: a potenciális támadó hatalmas válaszcsapással való fenyegetése. A hidegháború befejeztével a stratégiai légierő küldetése megváltozott. Az amerikai bombázók jelenleg különféle feladatokat látnak el, a bombázásoktól kezdve a nyílt tengeri célpontok ellen intézett bevetésekig. Bármennyire megváltoztak is a végrehajtandó feladatok, az amerikai légierő által használt stratégiai bombázók még mindig a világ legmodernebb repülőgépei közé tartoznak.

Az Egyesült Államok és a szövetségesek harci repülőgépei évente négyszer találkoznak a nevadai Nellis légi támaszponton; hogy részt vegyenek a „Red Flag”, vagyis „Vörös Zászló" elnevezésű intenzív hadgyakorlaton. Az itt eltöltött két kimerítő hét alatt a pilóták teljesítőképességük felső határán egy sor kifejezetten megerőltető harci gyakorlatot hajtanak végre. A napjainkban vívott háborúk szinte mindegyikében részt vesznek a szövetségesek, ezért a „Vörös Zászló” program feladata megtanítani a nemzetközi legénységet az együttműködésre a harci küldetések sikeres megtervezése és végrehajtása érdekében. Ez a film bemutatja azokat a komoly veszélyeket, amelyekkel a legénységnek szembe kell néznie, vagyis az ellenséges légi járműveket, valamint a világ legnagyobb, képzési célokat szolgáló légvédelmi fegyver- és tüzelőrendszereit. A felvételeket nézve mindenki beláthatja, hogy az éles bevetéseket leszámítva miért ez a fajta gyakorlati kiképzés jelenti a legvalósághűbb oktatást.

Az amerikai tengerészet óriási repülőgép anyahajóin összpontosul a világ legnagyobb légi ereje. A hatalmas fedélzeti erőt a legjobban az F/A-18 Hornet többfunkciós vadászbombázó, valamint az A-6 Intruder támadóbombázó (már nem alkalmazzák) mutatja. 1991-ben a Sivatagi vihar hadművelet során ezek a repülőgépek nagy támadó formációkba csoportosultak, és kulcsfontosságú iraki célpontokat, például a repülőtereket és a hidakat támadták, miközben F-14 Tomcat típusú vadászgépek kísérték őket. A rádióelektronikai harcra felkészített EA-6B Prowlerek feladata a légelhárítás eszközeinek elnyomása volt, míg a légelhárítással folytatott közvetlen harcot a HARM radarelhárító rakétákkal felszerelt A-7 Corsairek vívták. A támadó kötelékek üzemanyag ellátását a légi tankoló KA-6D Intruderek és az S-3 Vikingek biztosították a célpont felé tartó úton és visszafelé.

A közelmúltban lezajlott és jelenleg is tartó háborús konfliktusok arról tanúskodnak, hogy a technika jelentős mértékben meghatározza egy háború kimenetelét. A számítógépes technika fejlődése óriási hatással volt a modern légierőre is. A számítógépek a különféle rendszerek építőkövei, legyen szó bármiféle hadműveletről vagy más harci tevékenységről. A modern felderítő rendszerek egyaránt használnak aktív és passzív rádiólokációt, valamint elektronikus érzékelőket, amelyek infravörös spektrumban éjjel-nappal képesek az ellenség követésére. A rádió elektronikus harcban először felderítik, majd bemérik, zavarják, végül megsemmisítik az ellenség összeköttetési rendszereit, beleértve a parancsnoki és a vezérlőállásokat is. Rengeteg pénzt emészt fel, ha valaki meg akarja őrizni a technikai fölényt. Azok az országok, amelyek megengedhetnek maguknak ekkora kiadást, a legfejlettebb fegyverekre fordítják a pénzt, hogy helytálljanak a 21. század harcterein.

A Dassault Rafale Franciaország legjelentősebb harcászati légi járműve. Ezt a géptípust eredetileg azzal a céllal fejlesztették ki, hogy kiváltsa a hat meglévő Armée de l'Air és Aéronavale harci légi járművet. Azt akarták elérni, hogy ez a repülő a 21. század francia légi erejének alappillére legyen. A teljes egészében Franciaországban kifejlesztett és megépített Rafale a francia repülőgépipar remeke. Az új generációs, kitűnően megépített vadászrepülőgép 1986-tól a mai napig a prototípushoz képest változatlan formában repül. A Dassault Rafale c. videokazetta bemutatja a többfunkciós vadászgép átfogó történetét, egészen napjainkig. A remek felvételek megörökítik a Rafale fejlődését a koncepció megszületésétől a szériagyártást megelőző típusok összeszereléséig. A program kulcsszereplőivel: Serge Dassault-val Brúnó Revellin-Faicoz-val készült interjúkat is hallhatunk.

Ebben a filmben végigkísérjük a nukleáris veszedelemként számon tartott nagyszerű brit és francia bombázók születését és bukását. A hidegháború idején a Valiant és Victor gépek, a brit V-haderő Vulcan és a francia hadsereg Mirage IV gépei állandó készenlétben várták a parancsot a felszállásra, hogy Kelet felé repülve szabadjára engedjék végzetes pusztítást okozó fegyvereiket. A felvételek betekintést engednek a gépek fejlesztésének és hadrendbe állításának történetébe, valamint megismerhetjük a repülőgépek fegyverzetét és az alkalmazott szállítási módszereket.