Trudi és Rudi a hatvanas éveikben járó házaspár. Egyedül az asszony tudja, hogy férje gyógyíthatatlan beteg, és rajta múlik az is, hogy elmondja-e ezt neki vagy nem. Az orvos azt tanácsolja a feleségnek, hogy utazzanak el valahová, együtt, vagy talán tegyék meg együtt még azt az életben, amire oly nagyon vágytak. Trudi nem árulja el férjének a bajt, és követi orvosa tanácsát. Rudi soha nem volt nagy kalandor, se álmodozó, de Trudi ráveszi, hogy először utazzanak el Berlinbe, látogassák meg gyermekeiket és unokáikat. Majd folytassák útjukat, s meg se álljanak a tengerig, s utána irány Japán. Berlinben rövid idő alatt rádöbbennek, hogy gyerekeik nagyon elfoglaltak, nincs semmire se idejük, főleg nem a szülőkre. Trudi minden álma volt, hogy egyszer életében láthassa még a "cseresznyevirágzást" Japánban, de váratlanul távozik az élők sorából. Az egyik pillanatról a másikra magára maradó férfi elhatározza, hogy Tokióba utazik, a "Cseresznyevirágzás Fesztiválra".
1912-ben járunk. Maud Watts egy mosodában gürcölve keresi keserves kenyerét. Egy nap a munkából hazafelé menet a szüfrazsettek tüntetésébe botlik. A nőknek szavazati jogot követelők között meglepetésére ott látja egyik munkatársát is. Kezdetben ugyan vonakodva, de lassan azonosul a szüfrazsettek ügyével, és ráébred, hogy harcolnia kell a jogaiért és az emberi méltóságáért a munkahelyén és odahaza egyaránt. Maud mozgalom iránti elkötelezettsége többször próbára tétetik – tanúskodnia kell a parlament előtt, utcai csetepatéba keveredik, sőt, börtönbe is kerül...
A hatvanas évek a feketék öntudatra ébredésének és a soul zene elterjedésének időszaka volt. Ebben meghatározó szerepet játszott Ralph "Petey" Greene. A fekete bőrű fiatalember műsorvezető az egyik washingtoni rádiócsatornánál. A programigazgató Dewey Hughes-zal együtt forradalmasították a rádiózást. Ez nemcsak az újfajta zenének volt köszönhető, hanem Petey szókimondó stílusának is, annak, hogy mindig kiállt a feketékért, és nyíltan beszélt a faji megkülönböztetésről. Petey a legnépszerűbb műsorvezető lett, Amerika új hangja.
Jane egy idealista, végtelenül romantikus és mindenkinél önzetlenebb nő. Ugyanakkor pedig állandó résztvevője mindenféle esküvői és lakodalmi rendezvényeknek, bár a saját boldogsága még látóhatáron belül sincs. Ám amikor Jane húga, Tess iránt saját főnöke, George lobban szerelemre (s, akibe titkon Jane is szerelmes), hősnőnk kénytelen felülvizsgálni eddigi "örökké-csak-koszorúslány" életstílusát. Egész élete csak arról szólt, hogy mindenkit boldoggá tegyen maga körül, ráadásul huszonhét különböző koszorúslányruha lapul szekrényében, így mindezt bizonyítani is tudja. Egy emlékezetes estén Jane éppen kénytelen ingázni két esküvői fogadás között a Manhattan-Brooklyn vonalon, a nem mindennapi teljesítménynek pedig véletlenül szemtanúja lesz Kevin, a riporter, aki nagyszerű sztorit szimatol.
Carola (Nina Hoss) éppen hazafelé indulna kenyai nyaralásáról, amikor véletlenül találkozik a szamburu törzshöz tartozó Lemaliannal (Jacky Ido), aki hagyományos harci öltözetével és fegyvereivel igencsak lenyűgöző látványt nyújt az európai nő számára. A rövid találkozásnak fatális következményei lesznek: Carola hirtelen úgy dönt, mégsem utazik vissza Svájcba, hanem Kenyában marad és megkeresi Lemaliant - barátját (Janek Rieke) viszont hazaküldi egyedül.
Fergeteges tini-mozi a javából. A tini csajok bandájának első szabálya, minden lánynak szüksége van egy igazi, jó barátnőre. Sprotte-nek rögtön három is akad. Ők négyen alkotják a "Makrancos csajok" bandát. A második szabály, a tini banda ne legyen több, mint négy. S ha mindez megvan, akkor buli van. Négyen egymásért, mindenki egyért. Helyesebben önmagáért. Mert a csajok már csak ilyenek. Tinik és kis hülyék. Olyanok, mint a vadóc Csibék. Melanie meg van őrülve Robbie Williamsért, Trude imádja az olasz ételeket, Frieda a segítőkészségben verhetetlen, Sprotte pedig titokban nagyon kedveli tanárát, Frau Rose-t. Bár különböznek egymástól, mégis elválaszthatatlanok. Ott van Wilma is, akinek be kell bizonyítania, hogy méltó arra, hogy a banda tagja legyen. A probléma már csak az, hogy van egy másik banda is, de azok mind egy szálig /vagyis mind a négyen/ fiúk, és mind csúnya. És hülye. És ellenségek.
Egy fiatal régész hazatér, hogy meglátogassa súlyosan megsebesült bátyját. Az események furcsa láncolatát követően találkozik kedvenc zenészével aki azonnal lángra lobbantja a szívét.
Théo és Élise ugyanabban a házban laknak, ugyanazzal a lifttel utaznak, és mindketten nagyon szeretik a zenét. Amikor azonban először találkoznak a liftben egymással, Théo nem veszi észre, hogy a lány vak. A kezdeti félreértésből kölcsönös ellenszenv fakad. Ám idővel egyre jobban megismerik egymást. Théo még azt is kipróbálja, milyen vaknak lenni, fehér bottal botladozik Élise után. A kezdeti nézeteltérések vajon összehozzák, vagy végképp külön utakra terelik a két fiatalt?