A bűvészek a múlt századforduló Londonjának legnagyobb sztárjai. Két fiatal varázsló van feljövőben. A feltűnő és kifinomult Robert Angier a közönség kedvence. A kissé bárdolatlan, egyszerű Alfred Borden viszont igazi géniusz, de hiányzik belőle az a képesség, hogy lebilincselje nézőközönségét. Eleinte barátsággal és tisztelettel viseltetnek egymás iránt, de mikor a nagy mutatványuk rosszul sül el, egy életre ellenséggé válnak. Ettől kezdve legfőbb vágyuk, hogy legyőzzék a másikat. Minden trükk és minden fellépés egyre fokozza a gyilkos versenyt közöttük.

A Vietnámot megjárt veterán, Travis nem találja a helyét New Yorkban. Hiába próbál közel kerülni egy szép, politikai aktivista lányhoz, hiába győzködi a vidékről felkerült, kiskorú prostituáltat, hogy térjen jó útra és hiába próbál beszélni a polgármesterjelölttel, hogy tisztítsa meg az utcákat a szeméttől. Úgy érzi, neki kell cselekednie: leborotváltatja a haját, fegyvert vásárol, kigyúrja a testét és nekivág, hogy rendet tegyen.

A néhány hónapja megözvegyült Max de Winter, angol földbirtokos valamelyik útja során egy szállodában megismerkedik egy vonzó nővel, akit azonnal feleségül vesz. Az új asszonynak azonban nem csak azzal kell szembenéznie, hogy a férfi még nem dolgozta fel imádott első felesége halálát, hanem azzal is, hogy új otthonának, a Manderley-kastélynak személyzete meg van győződve róla: Max de Winter ölte meg első feleségét, hogy új szerelmét a kastélyba hozhassa.

A legprofibb rendőr játszmája a legprofibb bankrabló ellen. Neil McCauley a bűnözők királya, az évszázad bűntényére készül. Vincent Hanna nyomozó, a rendőrség legjobb koponyája, aki már szinte mániákusan üldözi McCauley-t, bármi áron el akarja kapni. Az ár magasabb lesz, mint akár ő maga is hitte volna.

A nagyvárosi detektív egy gyilkossági ügyben egy sikeres üzletasszonyt képviselve nyomoz. A tények és a nyomok azonban nincsenek összhangban. És valóban, egy szép napon feltűnik a halottnak hitt személy. Helyette egy másik asszonyt öltek meg, és az ő látszat-halála egy gyilkossági terv pontosan kiszámított része, melyet azonban a detektív az utolsó pillanatban meg tud akadályozni.

Bess mélyen vallásos lány, aki megőrizve ártatlanságát megy férjhez Janhoz. A férfi olajmunkásként dolgozik a tengeren, idegennek számit abban a zárt közösségben, ahova Bess tartozik. Az idegileg labilis lány, amikor megismeri a testi örömöket, nem tud betelni vele, de Jannak vissza kell térnie a fúrótoronyhoz, ami megviseli a szerelmes asszonyt. Bessnek várakozással telnek napjai, éjjelente Istenhez fohászkodik, hogy férje mihamarabb haza térjen. Imái meghallgatásra találnak, Jan ugyan haza tér, de egy súlyos baleset következtében egész teste lebénult. Igazi próbatétel ez mindkettőjük számára, de a szerelem hatalmas erő, mely csodákra is képes. Bess engedelmeskedve a belső hangoknak, feltétel nélkül teljesíti mozgásképtelen férje, egyre perverzebb kívánságait.

Ignacio és Enrique egy bentlakásos katolikus iskolában kötnek barátságot a hatvanas években. A fiúk a szigorú intézmény falain belül szerzik meg első élményeiket barátságról, filmekről, szerelemről, de megtapasztalják a tökéletes kiszolgáltatottság és megaláztatás érzését is. A főszereplők útja két évtized elteltével újra keresztezi egymást. Ez a találkozás nem várt fordulatot jelent számukra.

Az Európa főszereplője, Leo, egy idealista, német származású amerikai fiatalember. Azzal a céllal tér vissza 1945-ben Németországba, hogy segítséget nyújtson az ország újjáépítésében. Hálókocsi-kalauznak tanul a nagybátyja szárnyai alatt és rövid időn belül érzelmi és ideológiai csapdába kerül. Szerelmes lesz egy vasúttársaság-tulajdonos lányába, aki viszonozza az érzelmeit, de gondolkodása gyökeresen más, mint Leoé.

Új tanárnõ érkezik a jó hírű, patinás St. George kollégiumba. Sheba Hart művészettörténetet tanít, és a legtöbb kollégájától eltérõen kicsit másként gondolkodik a világról. Szerencsére a fiatal nõ gyorsan rokonlélekre talál az egyik idõsebb kolléganõ, Barbara Covett személyében. Ám nem csupán õ az egyetlen, akit elvarázsol az új tanárnõ személyisége, sajátos életszemlélete. Amikor Sheba tiltott szerelmi kapcsolatba keveredik, Barbara az egyetlen, aki a védelmére kel. Talán azért, mert õ sohasem merte megtenni, amire igazán vágyott.

Pauline és Juliet egy új-zélandi kisvárosban, Christchurchben élnek. Az iskolában barátkoznak össze, annak ellenére, hogy társadalmi különbség is van köztük. Juliet angol és jól szituált, Pauline rosszul öltözött és szülei mindennapos gondjai lehúzzák nagyra törő álmait. Ketten együtt elhatározzák, hogy izgalmas regényeket írnak, de közben egyre mélyebbre merülnek a képzelet világába.

Esmeralda, a szép cigánylány, akit mint boszorkányt üldöznek, a feltüzelt tömeg elől a Notre Dame-templomban keres menedéket, ahol az alkimista Frollo és a neki mindenben engedelmeskedő harangozó, Quasimodo tartózkodik. Frollo megkívánja a lányt, és kellő ellenszolgáltatásért kész elbújtatni a templomban, amire azonban Esmeralda nem kapható. A csúnya és púpos, szinte állat Quasimodo is vonzalmat érez Esmeralda iránt, de visszataszító volta miatt nem mer közeledni hozzá. Amikor Frollo ki akarja szolgáltatni Esmeraldát a tömegnek, Quasimodo megöli addigi bálványát, a férfit. Az éhező koldusok lázadását Quasimodo arra használja ki, hogy segítsen Esmeraldának észrevétlenül megszökni. Ekkor azonban Quasimodo életét veszti, Esmeraldát elfogják és kivégzik.

James Ballardnak és feleségének elege van sivár életükből. Apatikusan peregnek a napok, mígnem James egy közlekedési balesetet "elszenvedve" ráeszmél a karambolozás pikantériájára. Ágyéka hevesen reagál az összecsattanó autók látványára. Rövidesen kiderül, nincs ezzel egyedül. A kis csapatot, mely az autótörésben leli örömét, immár nem fenyegeti az unalom réme.

Andreas egy szomorú dániai külvárosba költözik, ahol segédlelkészként kapott állást. Jorgen Mortensen, a barátságos szállodaportás rábeszéli, hogy iratkozzon be olasz nyelvtanfolyamra. Az esti kurzuson részt vevő csoport vegyes összetételű, de csupa kedves emberből áll, van ott cukrászdai eladónő, fodrász és pincér, aki mellesleg Juventus-szurkoló. Ezeknek a sérülékeny, magányos, de jólelkű embereknek a nyelvtanfolyam alkalmat ad arra, hogy megismerjék a szerelmet - és vele önmagukat -, méghozzá hamisítatlanul olasz módon!

Négy fiatal iskolás, két lány és két fiú, eltűnik egy elõkelõ angol magániskolából. Csak Liz éli túl a megpróbáltatásokat, de miközben felidézi azt a két hetet, amit bezárva töltött egy sötét, földalatti bunkerben, lassan kiderül, hogy az események olyan lelki traumát okoztak neki, ami megakadályozza abban, hogy különbséget tegyen a valóság és a képzelgés között. De hát mi is történt valójában a bunkerben? Erre a kérdésre keresi a választ Dr. Philippa Horwood, a rendõrséggel együttműködõ pszichológus is. Miközben a rendõrség tárgyi bizonyítékok és nyomok után kutat a földalatti bunkerben, Philippa minden energiájával beleveti magát az igazság kiderítésébe. Liz pedig felidézi a két héttel azelõtti énjét, amikor õrülten beleszeretett Mike-ba, egy híres amerikai rock-sztár fiába, a földkerekség legmenõbb srácába

Hemingway hősei az első világháború európai frontján teljesítenek szolgálatot. A fiatal amerikai hadnagy sebesülése révén kerül kapcsolatba ismét Catherine Bartley nővérrel, és ez a találkozás mindkettőjük számára az igazi szerelmet jelenti a világégésben.

Három világhírű rendező egy-egy hamisítatlan New York-i történetet mesél el. Scorsese Élettapasztalatok epizódja Dosztojevszkij A játékos című elbeszélésén alapul, a rögeszméjével vívódó, önmegaláztatásra hajlamos festő és modelljének szenvedélyes, tragédiába torkolló kapcsolatát mondja el. Coppola napfényes szerenádjában, Az élet Zoe nélkül című epizódban fölcserélődik a gyerekek és a felnőttek világa. A befejező részben (Ödipusz, mi fáj?) Woody Allen hősét rémálom kínozza, az életét megkeserítő anya figurája ölt gigászian nyomasztó méretet.

Rémület és botrány tartja lázban a nemzetet. A médiában fény derült rá, hogy az Egyesült Államok külföldön indított hadjáratában hősi halált halt katonák valójában "élőhalottak": koporsóikból kiszálló "élő" mementói ők egy félresikerült háborúnak. Megjelenésük befolyásolja az amerikai elnökválasztás végeredményét. A Dale Bailey díjnyertes novellájából készült film a ponyva-kultúra elemeit alkalmazva a zombie-műfajt ötvözi társadalmunk súlyos problémáival. "A horror sok formában létezhet, például hogy nem tudjuk irányítani életünket, olyan erők manipulálnak minket, amelyek felett nincs hatalmunk", mondja Dante, aki hű marad a horror műfaj lényegéhez: iszonyatot kelt, s ennek jegyében a Bush-adminisztráció (és főként az iraki háború) elleni merész vádiratot fogalmaz meg. Az ideges nevetéseket okozó Hazatérés talán az egyetlen játékfilm napjaink Hollywoodjában, amely egyivású Michael Moore szókimondó dokumentumfilmjeivel, miközben végig tiszteletteljes marad a háború áldozatai iránt.

Pedro egy 1974-ben, a São Pauló-i metró átadásakor készült kép felelevenítése miatt találkozik két iskolatársával, akiket 40 éve nem látott.

Négy évvel a borzalmas washingtoni események után a tizenéves Regan egy pszichiáternő segítségével próbál megszabadulni a nyomasztó emlékeitől. Közben Philip Lamont atya, aki egész életét a misztikus jelenségek tanulmányozásának szentelte, a Vatikán megbízásából vizsgálja Merrin atya ördögűzését, illetve halálának körülményeit. Úgy tűnik, hiába volt minden, az ördögűző szertartás nem érte el a célját, Regan testében még ott lakozik a démon, amely csak a megfelelő pillanatra vár, hogy előtörjön. A pap arra törekszik, hogy a doktornő segítségével megmentse a kislány lelkét.