Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)

Dogville városa a Sziklás-hegységben található, annak az útnak a végén, amely az elhagyott ezüstbányához vezet. Dogville lakói jó és becsületes emberek, akik szeretik a városukat. A településen az a ház a legszebb, amelyben Tom él. Egy este Tom puskalövéseket hall a völgyből. Tom leül egy padra, hogy elgondolkodjon a történeteken, amikor Moses, a kutyája ugatni kezd, és az ugatás úgy hangzik, mintha fel akarná hívni valakire a figyelmet. Ez a valaki Grace, aki nem térképről választotta a helyet, hogy látogatást tegyen itt, Tom mégis rögtön úgy érzi, hogy a nő ide tartozik. Egy teherautónyi fegyveres üldözi a szépséges menekülőt, Tom elbújtatja Grace-t, és azt mondja a gengsztereknek, hogy nem tapasztalt semmi rendkívülit. A másnapi városi találkozón beszámol a meglepett dogville-ieknek az előző este történtekről, majd lemegy a bányába, ahová elbújtatta Grace-t, és kihozza a napfényre. A városiak úgy döntenek, hogy a nő két hétig maradhat Dogville-ben...

Egy autóbuszos kirándulás során Rosalbát, a pescarai háziasszonyt legnagyobb bosszúságára egy útmenti kávézóban hagyják. Ahelyett, hogy megvárná, hogy férje és gyerekei visszajöjjenek érte, kissé durcásan úgy dönt, inkább hazaindul egyedül. Hamarosan felveszi egy kocsi, amely a számára teljesen ismeretlen Velencébe viszi. Másnap vasárnap, s itt kezdődik csak igazán Rosalba kalandja. A rövid kitérőből, Rosalba családjának írt levelének megfogalmazása szerint "kisebb vakáció" lesz. Férje, Mimmo nem lát a dühtől. Amikor megtudja, hogy egyik alkalmazottja, egy vízügyi szakember nagy krimiolvasó, Velencébe küldi, hogy keresse meg a feleségét.Rosalba időközben új életet kezdett. Egy öreg anarchista virágárusnál talál munkát, a kissé naiv, izlandi származású pincérnél, Fernandónál lakik, és közeli barátságot köt a szomszédban lakó kozmetikus-masszőr Graziával.

A történet az újrakezdésről szól. Frankie megjárta a szövetségiek drogelvonóját, rehabilitálták és "harckészen leszerelt", mint egykor a hadseregből. Felesége, akit tolószékbe kényszerített autóbalesetük, vegyes érzelmekkel várja a férfit. Szeretné, ha otthon lenne vele, de azt is szeretné, ha több pénzzel gazdálkodhatna. Frankie-nek nagyra törő tervei vannak. Dobosnak készül egy jazz-zenekarba, és egyszer s mindenkorra tiszta kíván maradni, végzett a droggal. Ember tervez.

A hatalmas óceánjáró, a Poszeidón, pályafutása végén utolsó útjára indul New Yorkból egy görög hajótemetőbe. A tulajdonosok azonban nem tartják be a hajón a biztonsági előírásokat, ezért éppen szilveszter éjszakáján egy hullám felborítja és a legénység az utasok nagy részével együtt a vízbe vész.

Bree, lánykori nevén Stanley transzszexuális. Hosszú évek óta magányosan él Los Angeles-ben, és arra készül, hogy teljes értékű nővé váljon. A New York-i rendőrségen prostitúció és drogügyek miatt letartóztatták 17 éves fiát; mivel Toby anyja már nem él, őt keresik meg. Bree nem akar tudomást venni a fiúról, akinek létezéséről a telefonhívásig nem is tudott, de terapeutája határozottan ellenzi a műtétet addig, amíg nem tud szembenézni a múltjával. Bree képtelen bevallani Toby-nak, hogy a konzervatív középosztálybeli női külső valójában az apját rejti; inkább egy egyházi segélyszolgálat tagjaként tünteti fel magát. Amikor rájön, hogy Toby Los Angeles-ig akar stoppolni, csak hogy megkeresse az apját, felajánlja, hogy magával viszi. A hosszú út alatt találkoznak múltjuk szereplőivel, és nemcsak egymást, hanem saját magukat is megismerik...

A 14 éves Grace MacLean súlyos sérüléseket szenved, amikor baleset éri versenylova, Pilgrim nyergében. Grace édesanyja, Annie, az ambiciózus magazinszerkesztõ rájön, hogy lánya és a ló sorsa elválaszthatatlanul összefonódik. Ezért lányával és a lóval azonnal Montanába utazik az egyetlen suttogóhoz, Tom Bookerhez, akinek különleges képessége van a lovak gyógyításához. Ám amíg Tom azon fáradozik, hogy helyrehozza a kislány és a ló összetört életét, Tom és Annie egymásba szeret.

Amaro atya (Gael García Bernal) frissen felszentelt katolikus pap, akit beiktatása után egy mexikói kisvárosba helyez a katolikus egyház, hogy az idősödő Benito atya (Sancho Garcia) segítsége és jobb keze legyen. Megérkezése után azonnal találkozik az angyalian szép, tüzes és mélyen katolikus Améliával (Ana Claudia Talancón). A lány vallásos lelkesedése hamar a fiatal Amaro atya iránti menthetetlen szenvedéllyé alakul át.

London, 1929. Frank Webber, a Scotland Yard igen elfoglalt nyomozója úgy tűnik, jobban érdekli a munkája, mint Alice White, a barátnője. Alice, aki úgy érzi, hogy mellőzöttnek érzi magát, beleegyezik, hogy randevúzni menjen egy elegáns és jó modorú művésszel, aki meghívja őt a puccos lakásába.

Ted a suli legjobb nőjével, Maryvel fog a szalagavatón feszíteni. Hát feszíteni ugyan feszít, de egész mást és egész máshol: a nagy napon ugyanis Ted sikeresen becsípi összes férfiúi ékességét a nadrágja cipzárjába. Ez természetesen a lányos háznál történik, az egész família szeme láttára. Eltelik 13 év, mire Ted rájön, hogy egyetlen nőt szeretett egész életében, Maryt, akinek a sajnálatos események óta nyomát vesztette. Felbérel tehát egy másodosztályú bájgúnárt, aki magándetektívnek mondja magát, hogy derítse ki, hol él és mit csinál most a gyönyörű Mary. A detektív nemcsak megtalálja a lányt, de azonnal bele is szeret. Ezzel azonban nincs egyedül: az ellenállhatatlan Marynek egész kis rajongótábora van, amelyhez hamarosan Ted is csatlakozik.

1981-ben egy addig ismeretlen, húszéves graffiti-firkász vált a New York-i művészvilág és média legvitatottabb témájává: Jean-Michel Basquiat különleges képei egyik pillanatról a másikra gyűjtők és múzeumok legkeresettebb darabjai lettek. A film mottója a következő lehetne: "A betondzsungelben felkel a Nap..." Tehetsége és különcsége emelte fel a csillagokig, de a csillagok mögött meg kellett ismernie a legsötétebb éjszakát is.

Alex, a nappal hegesztőmunkásként dolgozó fiatal lány esténként táncosként lép fel egy bárban. Az minden vágya, hogy egy nap balett-táncosnő lehessen. Érvényesüléséhez azonban csak tehetségét és tánctudását hajlandó latba vetni, a szépségével kivívott járó támogatást - csakúgy, mint minden más protekciót -, élből visszautasítja.

A D.E.B.S. egy dögös kém-kommandó szigorúan szuperminiben. Kopog a tűsarkú, ropog a sortűz. A szupermodelleknek álcázott alakulat éppen az alvilág királynője, Lucy Diamond után szaglászik, mikor legjobb ügynökük, a dögös Amy Bradshaw rejtélyes körülmények között eltűnik. A forró nyomokat követő csajoknak eszük be sem jut, hogy Amy talán nem is igazán akar kiszabadulni?