Johnny, annyi kortársához hasonlóan, önkéntesként jelentkezik a Nagy Háborúba. És a harcmezőn, mint megannyi sorstársa, az ellenséges tűzben borzalmasan megsebesül. Szerencse, vagy inkább balszerencse, hogy életben marad, holott keze-lába és arca nagy része odaveszett. Így egy külön kórteremben, vakon-némán-süketen tengeti napjait. Az orvosok meggyőződése, hogy nincs magánál, így az emberi test működését illusztráló, amolyan bemutató "mintadarabként" tartják mesterségesen életben. Johnny azonban öntudatra ébred, s végletesen korlátozott eszközeivel, kétségbeesetten próbál kapcsolatba lépni a külvilággal, miközben agyában újra és újra, egyre vadabb fordulatokkal tarkítva, leperegnek életének eseményei.
A kommunizmus eszméje romantikusnak hatott Reed, a radikális amerikai újságíró és Louise Bryant, az elismerésért küzdő írónő számára. Ezért is utaztak a forradalom színhelyére, a távoli Oroszországba. Reed teljesen az új eszme hatása alá kerül, annak elkötelezett támogatója lesz. Így amikor visszatér az Egyesült Államokba, könyvet ír a forradalomról és megalapítja az amerikai kommunista pártot. Ahhoz azonban, hogy elfogadtassa az új szervezetet, ismét Oroszországba kell utaznia. Ez az út viszont már korántsem bizonyult olyannak, mint amilyennek képzelte.
Végéhez közeledik a második világháború. A németek által megszállt Hollandiában, egy hóval borított kis faluban a tizenhárom éves Michiel kapcsolatba kerül az ellenállási mozgalommal, miután segítséget nyújt egy sebesült angol ejtőernyősnek. Ennek következtében Michiel megtapasztalja a háborúval kapcsolatos fantáziálása, illetve a könyörtelen és kíméletlen valóság közötti különbséget. A háború megöli a gyermeki ártatlanságot, ahogy Michiel szembesül a jóval és a rosszal, a bátorsággal és az árulással, valamint a saját felelősség-vállalásának kérdésével.
A névtelen amerikai katona, akit mindenki csak Őrmesternek (Lee Marvin) szólít, az egyik legjobb katonája hadseregének. Rangot sohasem kért magának, a parancsokat mindig szó nélkül teljesítette, már az első világháború óta. Emberei közül az Apokalipszis négy lovagjának nevezett Griff (Mark Hamill), Zab (Robert Carradine), Vinci (Bobby Di Cicco) és Johnson (Kelly Ward) a legbátrabbak. A második világháborúban, 1942-ben az észak-afrikai sivatag lövészárkaiban nyelik a port, 1944 júniusában pedig a normandiai partraszállás közben zúdul rájuk a golyózápor.
A film egy zsidó család mindennapjait, gondjait, szerelmeit, mutatja be a magyar történelem viharos évtizedeiben. Az első generáció hőse Ignác, a császárhű bíró. Felesége, Vali úgy gondolja, hogy eladja magát a császárnak, megszállottja munkájának, ezért magánélete tönkremegy. A család fiatal tagjai csak úgy tudnak érvényesülni, ha megváltoztatják zsidó vezetéknevüket. A Sors mellett döntenek, melynek jelentése: " jóslat, végzet, feladat, sors." Ignác fia, Ádám a vívás olimpiai bajnoka lesz. Ennek elérése érdekében meg kell keresztelkednie, hiszen magas szinten zsidó nem vívhat. Őt is elérik a háború viszontagságai, munkatáborba viszik, ahol fia előtt halálra kínozzák. A harmadik generáció Ivánban testesül meg, aki nem tudja megbocsátani magának, hogy apja halálakor csak tehetetlenül, mozdulatlanul állt. Beáll az ÁVO-ba, megkezdődnek a kihallgatások, a koncepciós perek. 1956-ban forradalmár, szónok.
A film három nő története akiknek a sorsa egy dorset-i farmon összefonódik a II. világháború idején. A közös munka és a háborús élmények során összebarátkoznak és ez mindhármuk életét örökre megváltoztatja.
A történet az első világháború idején játszódik. Az ausztrál elit lovasság megpróbálja bevenni a törökök által védett beersheba-i erődöt. A lovasságot az angolok irányítják, amely elviselhetetlen feszültséget szül a sereg katonái között. A tábori életet, a megpróbáltatásokat, az emberfeletti küzdelmeket és a legyőzhetetlen honvágyat négy bátor katona sorsán keresztül mutatja be a film. A csata erőteljes, csak a legjobbak maradhatnak életben.
A féldokumentumfilm egy önkéntes női munkások egy csoportját követi nyomon egy optikagyárban a második világháború idején.