Fanny Price tíz éves kislányként kerül elszegényedett családjától, Portsmouthból a gazdag northamptonshire-i rokonokhoz. Sosem téveszti szem elől, hogy mekkora hálával tartozik nagynénjének, Lady Bertramnak és nagybátyjának, Sir Thomasnak, jóllehet gyakran éreztetik vele - kivált a páváskodó Bertram-lányok -, hogy ő a szegény rokon, akinek nap mint nap hálát kell adnia jó sorsáért, Testvéri szeretetet egyedül a legkisebb fiútól, az álmodozó Edmundtól kap, aki a lány állandó társául szegődik. Amikor a kiművelt testvérpár, Henry és Mary Crawford megérkezik a fővárosból, a kastély élete teljesen felbolydul. Egyedül Fanny nem kerül a bűvkörükbe, s londoni látogatók felfigyelnek a lány csípős és okos nyelvére. A Bertram-család csillaga leáldozóban, s Mansfield Park sorsát egy hallatlan botrány pecsételi meg. Fanny türelme azonban elnyeri méltó jutalmát… Jane Austen (Büszkeség és balítélet, Emma), a világhírű angol írónő művéből készült.

Tom Wingo maga mögött hagyja dél-karolinai otthonát, minden családi problémáját és New Yorkba utazik, ahol megpróbál segíteni a testvére pszichiáterének, Susan Lowensteinnek, és rekonstruálni a múlt rettenetes pillanatait, amelyektől a Wingo testvérek igyekeztek minél hamarabb megszabadulni. Tom saját múltját feltérképező önmarcangoló kalandjával nemcsak magának, hanem Savannah-nak is mentőkötelet dobhat. Ugyanakkor hősies önvizsgálatával bátorságot csöpögtet Lowenstein doktornőbe is, aki ezzel a frissen szerzett erővel és öntudattal lesz képes arra, hogy kiszabaduljon egy olyan házasságból, amely nemcsak őt, hanem kamasz fiát is végérvényesen tönkreteheti. Susan Lowenstein és Tom Wingo gyökeresen különbözik egymástól, máshonnan jönnek, mások a céljaik. Mégis a közös harc nemcsak ahhoz segíti őket, hogy felfedezzék valódi énjüket, hanem ahhoz is, hogy felfedezzék egymást...

A történet 1904-ben, egy lengyelországi kisvárosban kezdődik. Az ortodox zsidó közösség nagy megrökönyödésére Yentl egyetlen vágya az, hogy a férfiakhoz hasonlóan ő is tanulhasson. Mivel ez nem lehetséges, apja halála után elhagyja otthonát és fiúnak öltözve beiratkozik a yeshivába. Beleszeret tanulótársába, Avigdorba, akinek gyönyörű menyasszonya van. A házasság meghiúsul, a bánatos Avigdor azt kéri barátjától, vegye el ő a szép Hadass-t, hogy a lány ne maradjon szégyenben. Yentl - akiről mindenki azt hiszi, hogy fiú - lelki válságba esik.

Aymé balesetben elveszíti a feleségét. Hamarosan házasságközvetítõhöz fordul segítségért, hogy találjanak neki mielõbb új feleséget. Az ügynökség román asszonyt ajánl neki. Elena, a nálánál fiatalabb, egyedülálló anya alig várja, hogy kitörjön a nyomorból, és mindent elvállal, hogy Aymé magával vigye Franciaországba. A bajok akkor kezdõdnek, amikor Aymé beadja a szomszédoknak és a barátainak, hogy a lány egy távoli rokona, és nem beszél franciául. Elene csalódik, amikor rájön, hogy házasságról szó sincs, a férfi csak azt akarja, hogy dolgozzon a farmján.

Lehet, hogy nem létezik kóros telefonfüggőség nevű betegség, de a Mozell lányok miatt érdemes volna bevezetni. A hölgyek, a telefonálás összes lehetséges módozatát felvonultatják (vezetékes, drótnélküli, mobil, konferencia, társvonal, üzenetrögzítő), hogy a családi kötelékeket fenntartsák. Most éppen azért lógnak mindhárman a dróton, mert az apa (Walter Matthau) kezdi egyre jobban elveszíteni a kapcsolatot a valósággal. A lányok aggódnak érte, de a gyakorlatban csak Eve, a középső lány (Meg Ryan) áll mellette, s ő informálja testvéreit - természetesen telefonon - apjuk állapotáról.